Diccionario, vocabulario, léxico – melyik mi pontosan?

A blog 15 éves évfordulója alkalmából három olyan kifejezést veszünk szemügyre, méghozzá gyakorlati megközelítésből, amely a szókincsre vonatkozik. Ezek a diccionario, a vocabulario és a léxico. Az etimológiájukat nem részletezném, nem is különösebben érdekesek, mert mindegyik művelt eredetű latin (ill. görög) átvétel. De melyiket mikor, mire használjuk és milyen átfedések vannak közöttük?

A diccionario és a vocabulario egyaránt jelentenek ’szótár’-t, a vocabulario és a léxico pedig mindketten jelentenek ’szókincs’-et. Tehát a három közül a vocabulario az, amelyik jelentése lehet ’szótár’ és ’szókincs’ is. Lássuk a gyakorlati alkalmazásukat!

A diccionario általában egy terjedelmes, szerkesztett, fizikai vagy online formában létező betűrendes szótárra vonatkozik, amely lehet egy- vagy többnyelvű, pl. Diccionario de la lengua española ’A spanyol nyelv [értelmező] szótára’, diccionario español - húngaro ’spanyol–magyar szótár’. Ez a szó tehát magát a kiadványt jelenti, legyen az akár könyv vagy elektronikus.

A vocabulario jelentése már behatároltabb. Többnyire egy konkrét szöveg vagy téma szókészletét, vagy egy személy szókincsét jelöli. Például: Elena tiene un amplio vocabulario en inglés ’Ilonának hatalmas szókincse van angolul’. Szintén így nevezik a nyelvkönyvekben általában a leckék végén lévő kifejezésgyűjteményt.

A léxico sokkal inkább egy elméleti, nyelvészeti fogalom, amely egy adott nyelv(változat) vagy szakma szókincsét jelenti: pl. orígenes del léxico español ’a spanyol szókincs eredete’, el léxico jurídico ’a jogi (szak)szókincs’. Utóbbi esetben szinonimaként használható a vocabulario is.

(Forrás: El Mexicano)

Végül érdemes megjegyezni, hogy a görög eredetű léxico a megtévesztő hasonlóság (és a közös eredet) ellenére sem jelent ’lexikon’-t magyarul: ennek spanyol megfelelője a (szintén görög eredetű) enciclopedia, és ugyanígy nevezik az enciklopédiát is. (Igazából magyarul sem tudom, van-e a kettő között lényeges különbség, talán csak annyi, hogy a lexikon szótárszerű, tehát betűrendben szerepelnek benne a szócikkek, míg az enciklopédiában témák szerint vannak csoportosítva.)

És már csak a teljesség kedvéért említeném meg a negyedik, a gyakorlatban nem túl elterjedt glosario fogalmat, melynek jelentése magyarul kb. ’szakszótár’ (pl. Glosario de términos gramaticales ’Nyelvtani szakkifejezések szótára’).

A csillagképek neve spanyolul

A népszerű Orion-köd (Forrás: a szerző felvétele)

A csillagképek (constelaciones) az emberi képzelet szüleményei. Mégis akkora hagyománnyal rendelkeznek, hogy a mai csillagászatban (astronomía) is használják őket az egyes csillagok megnevezésében – pl. a V701 Sagitarii egy, a Nyilasban (Sagittarius), az η Geminorum egy, az Ikrekben (Gemini) lévő csillagot jelöl. (A legrégebb óta ismert csillagok tudományos azonosítója egy görög betűből és bennfoglaló csillagképének latin birtokos esetű alakjából áll, így pl. az α Cygni a Hattyú csillagkép legfényesebb csillagát jelenti; a később felfedezett csillagokéban a görög betű helyett számok és/vagy latin betűk vagy ezek kombinációja szerepel.)

A történelmi idők során nagyon sokféle csillagkép létezett, kultúrák szerint is. A mai csillagképeket a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union – IAU) rögzítette, szám szerint 88 van. A legtöbbjüknek természetesen spanyol neve is létezik. Érdemes azonban tudni, hogy kevés kivételtől eltekintve csak a 12 állatövi jegynek (signos del Zodiaco) megfelelő elnevezések élnek a köztudatban, méghozzá latin nevük spanyolosított formájában, mivel ezek kötődtek szorosan a népi és az asztrológiai hagyományokhoz. A tudományos forrásokban most is a latin elnevezéseket használják, a saját spanyol nevek is inkább csak a népszerűsítő irodalomban fordulnak elő. Így tehát ha megkérdeznénk egy egyszerű járókelőt arról, hogy mi az Antlia vagy „la Bomba Neumática”, minden bizonnyal fogalma sem lenne, miről beszélünk – de talán még magyarul is kevesen tudják, hogy ez a Légszivattyú nevű csillagkép. Az alábbi táblázatban ezért ezek az elnevezések zárójelben szerepelnek. A kivételek között említhetőek – az állatövi csillagképeken túl – többek között az Osa Mayor ’Nagy Medve’, Osa Menor ’Kis Medve’, a Can Mayor ’Nagy Kutya’ vagy a Can Menor ’Kis Kutya’ (hozzátéve, hogy a latinból örökölt can szó – melynek használatát idővel felváltotta az ismeretlen eredetű perro – a ma beszélt spanyolban éppúgy régiesnek és irodalminak számít, ahogy az „eb” a magyarban).

Néhány csillagképnek viszont csak spanyolosított latin neve létezik, legfeljebb annyi változtatással, hogy az alanyesetű -us végződést felváltja a tárgyesetű -um-ból eredeztethető -o, az összes többi hasonló végződésű örökölt spanyol névszó mintájára.

Az IAU által rögzített 88 modern csillagkép, az állatöviek kiemelve [PDF-változat] (Forrás: El Mexicano / Wikipedia)

Néhány szót kell még ejteni a névelőhasználatról. Kőbevésett szabály persze nincs erre, de általánosságban az dönti el a kérdést, hogy az elnevezés mennyire tulajdonnévszerű. A köznévi eredetű elnevezések – pl. (el) Águila ’(a) Sas’, (el) Boyero ’(az) Ökörhajcsár’, (la) Vela ’(a) Vitorla’... vagyis azok, amelyek egyszerű főnévként is „értelmesek” a beszélők számára – használhatóak névelővel, de ez nem törvényszerű (adott szerzőtől függ, mennyire tekinti őket személyneveknek). A tulajdonnévi származású elnevezések viszont nem kaphatnak névelőt (tehát nincs *el Orión, *el Perseo stb.).

S a legvégére maradt egy nem elhanyagolható kuriózum is. A figyelmes olvasó bizonyára észrevette, hogy a sok latin-görög eredetű csillagkép-elnevezés között akad egy spanyol eredetű is, a Dorado (a Pez Dorado, azaz ’Aranyhal’ után), amely a Coryphaena hippurus, az aranymakrahal-félék egyik fajának spanyol neve. A 88 közül ez az egyetlen csillagkép, amely nem latin vagy latinosított görög nevet kapott, noha a csillagászati forrásokban ennek is a birtokos esetű latinosított nevét (Doradus) használják a csillagjai azonosítójában.

Az észrevételekért köszönet Dr. Csizmadia Szilárd csillagásznak.