10 latin–spanyol szópár, amelyek egész mást jelentenek

Gyakran felmerül a kérdés: vajon mennyire segíti a klasszikus latin egy újlatin nyelv megtanulását? Erről megoszlanak a vélemények. Bár ezek a nyelvek a latin modern nyelvjárásai, figyelembe kell venni, hogy nem a klasszikus latinból származnak – annál is inkább, mert az egy kimunkált irodalmi nyelv volt, amelyet igazából sosem beszélt az utca népe (úgy, ahogy „kellett volna”) – és a szavak jelentése egyébként is az, ami talán a leggyorsabban változik az élő nyelvben.

Latin felirat Pompeiiben (Forrás: Pixabay.com)

A spanyol szavak ránézésre sokszor nagyon hasonlítanak a latin szavakra, ezért egy klasszikus latin szöveget meglátva elsőre úgy tűnhet, hogy majdnem mindent értünk belőle (még ha nem is ismerjük a ragozásokat). A valóságban azonban az okozza a legnagyobb problémát, hogy az ismerősnek vélt latin szavak általában még mást jelentettek (vagy nem pontosan ugyanazt), mint a spanyolban. Ezekből állítottunk össze egy rövid listát! (Az első helyen a latin, másodikként a spanyol alak szerepel.)

1. alma és alma. Rögtön egy kakukktojással kezdünk, hiszen ez a két szó történetileg sem azonos: latinul egy nőnemű melléknév, jelentése ’tápláló’ vagy ’jótékony’, és a spanyol alimento főnévvel rokonítható. A spanyol ’lélek’ szó latin megfelelője és forrása az ánima (amely a spanyol választékos nyelvben is létezik mint művelt eredetű duplikátum).
2. casa és casa. Majdnem mindegyik újlatin nyelvben megtalálható ez a szó, ugyanabban a jelentésben. Azonban jó, ha tudjuk, hogy a klasszikus latinban ez ’kunyhó, viskó’ jelentéssel bírt. A ’ház’ igazán latinul dŏmus volt, amelynek egyedül a szárdban van folytatója (domo – a határozói esetből), de a művelt eredetű doméstico ’házi’ melléknévben is ez köszön vissza.
3. contestāri és contestar. Egyszerűnek tűnik, ugye? Pedig a latin ige nem azt jelenti, amit a spanyol alapján várnánk, hanem azt, hogy ’tanúskodni hív’. A ’válaszol’ latinul respondēre, amely ugyanúgy használatos a spanyolban is (responder) a contestar szinonimájaként. Az utóbbi mai jelentése a jogi nyelvben alakult ki (’tanúskodik > [kérdésre] megerősít > felel, válaszol’).
4. mirāri és mirar. A csábító hasonlóság ellenére ne feledjük: a latin ige még azt jelentette, hogy ’bámul, (meg)csodál, csodálkozik’, melynek a spanyol admirar a valós párja. A ’néz’ latinul spectāre volt, ezt a tövet találjuk a művelt eredetű espectador ’néző’ szóban is.
5. parāre és parar. Gondolhatnánk, egy olyan gyakori ige, mint a ’megáll’, biztos ugyanazt jelentette már latinul is. Nagyot tévednénk, mert a latin ige jelentése ’(el-/fel-)készül’, tehát a preparar(se) megfelelője! A spanyol jelentés az ’elkészül, készen áll > (vmilyen) helyzetbe kerül, elhelyezkedik > megáll’ átvitelen keresztül alakult ki, és Latin-Amerikában máig használják ’áll (vki vhol)’ értelemben. A latinban igazából nem volt pontosan ’megáll’ jelentésű ige.
6. persōna és persona. Szintén megtalálható a többi újlatin nyelvben is, ’személy’ jelentéssel. Ám a klasszikus latinban még ’álarc’ értelemben használták, majd innen (színházi) ’szerep(lő), személyiség’ lett, tehát a valódi spanyol párja a personaje. A személyre nem létezett a klasszikus nyelvben külön szó, ebben az értelemben is az homo ’ember’ volt használatos.
7. quǽrere és querer. Tény, hogy a latin igének is volt olyan jelentése, hogy ’akar, kíván, szüksége van (vmire)’, de elsősorban azt jelentette, hogy ’keres’ vagy ’kérdez’ (innen a művelt eredetű cuestión ’kérdés [téma]’ szó is). Az ’akar’ latin megfelelője a klasszikus nyelvben a velle volt (beszélt nyelvi változata a *volēre), a ’szeret’ pedig az amāre.
8. reālis és real. Ezek csak „keresztben hamis barátok”, mert a spanyol alaknak két latin szó is megfelel, de közülük csak a ’valós(ágos)’-t jelenti a reālis. A ’királyi’ latin megfelelője a regālis, amely a hangváltozások miatt a spanyolban egybeesett az előbbivel.
9. salīre és salir. Az egyik leggyakrabban használt spanyol ige, amely a ’kimegy/kijön’ mellett modern értelemben ’szórakozni megy, jár (vkivel)’ jelentéssel is bír. Pedig latinul azt jelentette, hogy ’ugrik’! Mai spanyol használata a ’kiugrik’ átmeneten keresztül jött létre. Érdekesség, hogy ugyanide tartozik a saltāre ’táncol’ > saltar ’ugrál’ is, amely a salīre gyakorítóképzős alakja volt. A ’kimegy’ viszont latinul exīre volt, amely még megvolt az óspanyolban is exir formában.
10. vale és vale. Mindkét nyelven sajátos és gyakori kifejezés, amely ugyanabból az igéből (valēre – valer) származik. De míg latinul ez felszólító módú alak, amelyet búcsúzáskor mondtak (kb. ’minden jót [neked], élj boldogan’ vagy hasonló jelentésben – vö. sp. ¡Cuídate! ’Vigyázz magadra’), addig spanyolul kijelentő módban van és azt jelenti, hogy ’oké, rendben’. De mivel csak a 20. században terjedt a mai jelentésében, valószínűleg a latintól független fejlemény.

Mindez csupán egy kis ízelítő volt, nyilván lehetne még rengeteg hasonló példát találni. Ha esetleg tudsz te is ilyet, kedves Olvasó, hozzászólásban folytathatod ezt a listát! További spanyol szavak különös eredetéről ebben a cikkben írtunk.

Római színház romjai Méridában, Extramadura (Forrás: Pixabay.com)

S végül még valami. Miért is van az, hogy a latin -us, -is végződésű szavak a spanyolban -o, -e (vagy mássalhangzó) végződésűek? Sokan azt gondolják, hogy a spanyolban „lekoptak ezek a végződések”, ami így ebben a formában nem igaz. Valójában az az oka, hogy a névszók nem a klasszikus latin alanyesetű alakból jönnek. A beszélt nyelvben ugyanis sokkal gyakrabban fordultak elő határozói vagy tárgyesetben – mivel ezek voltak az elöljárószók vonzatai is –, ami már magánhangzóra végződött egyes számban (-o, -u vagy -e). Ezért az újlatin nyelvek névszói is ezt az alakot vitték tovább, a klasszikus latin névszóragozás lényeges leegyszerűsítésével.

Felhasznált források

• Dr. Finály Henrik (1884): A latin nyelv szótára. Franklin Társulat, Budapest
• Coromines, Joan (1961): Breve diccionario etimológico de la lengua castellana, 3. kiadás
• Wiktionary (angol nyelvű változat)

Hamis barátok az olasz és a spanyol között

Volt már szó spanyol és magyar, valamint angol és spanyol közötti hamis barátokról, most pedig következzék az olasz és a spanyol! Emlékeztetőül, hamis barátoknak nevezzük az olyan szavakat, amelyek nagyon hasonlóan – esetleg azonosan – hangzanak két nyelven, azonban jelentésük eltérő, vagy más szövegkörnyezetben (is) használják őket, ezért könnyen megtéveszthetik azokat, akik a két nyelvet tanulják.

A hamis barátok eredete lehet azonos – ilyenkor csak a jelentésük távolodott el egymástól – és lehet eltérő is, ekkor természetesen csak véletlen egybeesésről van szó. Tekintettel arra, hogy a nyelvekben a szavak jelentése a legképlékenyebb, és leginkább az van kitéve a változásoknak az idők során, bizony még két közeli rokon nyelv esetében is adódhatnak jószerivel hamis barátok az egyazon tőről fakadó szavak között, s így van ez az olasz és a spanyol esetén is.

Természetesen lehetetlen vállalkozás lenne a két nyelv között létező összes hamis barátot felsorolni, így a teljesség igénye nélkül lássunk néhányat az érdekesebbek közül. (A felsorolásnál először az olasz, utána a hasonló spanyol szó szerepel.)

Avere és haber

Mindkét szó eredete a latin HABĒRE ’birtokol, neki van’. Az olaszban és a spanyolban használják segédigeként is az összetett igeidők képzésére, azonban az olasz őrzi az eredeti latin jelentését is. Az óspanyolban még használták szintén birtoklás kifejezésére is, azonban e szerepét fokozatosan átvette a hasonló jelentésű tener (< lat. TENĒRE ’tart, fog’) ige. Személytelen, tárgyas igeként viszont a spanyol haber létezést, előfordulást fejezi ki. Nem tévesztendő össze tehát az olasz hai ’neked van’ és a spanyol hay ’létezik/léteznek, előfordul(nak)’! Az előbbi spanyol megfelelője a tienes, az utóbbi olaszul pedig c’è [cse] (egyes szám) és ci sono (többes szám).

Burro

Ez a szó olaszul ’vaj’-at jelent, spanyolul viszont ’szamár’. Az alaki egyezés véletlen egybeesés: az olasz szó forrása a görög eredetű latin BUTYRUM (< gör. βούτῡρον) azonos jelentésben; a spanyol burro pedig a borrico ’szamár’ rövidülése, amely a latin BURRĪCU(M) ’kis termetű (vöröses) ló’ folytatója. Ez utóbbi a BURRUS ~ BYRRUS ’vöröses’ képzős alakja, melynek végső forrása a görög πυρρός [pürrósz] ’lángvörös’, a πῦρ [pűr] ’tűz’ szóból. A ’vaj’ spanyolul mantequilla, a manteca ’állati/növényi zsír’ kicsinyítőképzős alakja (eredete ismeretlen); a ’szamár’ olaszul pedig asino, a latin ÁSINU(M) főnévből (vö. sp. asno).

Kutyából nem lesz szalonna Szamárból nem lesz vaj... (Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)

Cercare, cerca és acercar, cerca

Ezek a szavak a latin CĬRCO ’körüljár’, illetve CĬRCA ’körül, közel’ szócsaládból származnak. Az olasz cercare jelentése ’keres, kutat’, illetve cerca ’keresés’, a spanyolban viszont az acercar ’(meg)közelít’, a cerca pedig ’közel’, továbbá cerca de ’körül(belül), megközelítőleg’. A ’keres, kutat’ jelentésnek a spanyolban a bizonytalan, de indoeurópai eredetű buscar, a ’(meg)közelít’, ill. ’közel’ jelentéseknek az olaszban pedig az avvicinare, vicino szavak felelnek meg, a lat. VICĪNUS ’szomszéd(os)’ melléknévből.

Chièdere és querer

Mindkét szó forrása a latin QUÆRERE ’keres, kíván, törekszik’. Az olasz chièdere [kjedere] azonban ’kér’, a spanyol querer [kerer] pedig ’akar, szeret(ne)’ jelentésben él tovább. Ugyanehhez a szócsaládhoz tartozik az átvitt értelmű olasz questione, spanyol cuestión mint ’kérdés, probléma’. A ’kér’ jelentésnek a spanyolban a pedir (< lat. PETERE ’kér’), az ’akar, szeret(ne)’ igének pedig az olaszban a volere (< népi lat. VOLERE < lat. VELLE ’akar’) felel meg.

Contestare és contestar

Az ige forrása a latin CONTESTĀRI ’tanúsít’. Mai jelentése viszont az olaszban ’vitat, kétségbe von’, illetve ’támad’, a spanyolban pedig ’válaszol, felel (kérdésre)’, a responder (< lat. RESPONDERE) szinonimája. A ’válaszol, felel’ olasz megfelelője csak a rispondere

Domandare, domanda és demandar, demanda

Ezek a szavak a latin DEMANDĀRE ’rábíz, utasít’ igéből származnak, az olaszban azonban elsősorban a ’kérdez’, illetve ’kérdés’ jelentést vették fel. Ezzel szemben a spanyolban az ’igényel’ vagy ’beperel’, illetve ’igénylés, kérelem’, továbbá ’beadvány, (bírósági) kereset’ jelentésben honosodtak meg (ezeket szintén jelenti az olasz domandare és domanda). A ’kérdez’ és ’kérdés’ jelentéseknek a spanyolban a preguntar (< népi lat. PRÆCUNCTĀRE < lat. percontari, percunctari), pregunta szavak felelnek meg.

Guadagnare és guadañar, guadaña

Mindkét nyelvben germán átvétel, a kikövetkeztetett gót vagy ősgermán tő a *waithô ’mező’. Az olasz guadagnare [gwadanyáre] jelentése ’nyer, keres (pénzt)’, a spanyol guadañar igéé viszont ’(le)kaszál’ (a guadaña ’kasza’ főnévből). Ez utóbbi jelentésnek az olaszban a falciare [falcsáre] ige felel meg (a falce [fálcse] ’kasza’ főnévből, melynek forrása az azonos jelentésű latin FALX, FALCEM), míg a spanyolban a ’nyer, keres’ jelentésnek a ganar, a gót *ganan ’sóvárog’ igéből, amely az ősgermán *ginôn alakra vezethető vissza. Jelentését valószínűleg befolyásolta a germán *waithanjan ’(le)arat’, vö. *waithô (lásd még: portugál ganhar, katalán guanyar).

Aki arat, keres... (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Guardare és guardar

Szintén germán jövevényszó, az ősgermán *wardôn ’figyel’ igéből. Az olaszban a ’néz’, a spanyolban viszont az ’őriz’ jelentésben honosodott meg. A szócsaládhoz tartozik még mindkét nyelvben a guardia ’őr(ség)’, továbbá az olasz sguardo ’tekintet’. A ’néz’ jelentésnek a spanyolban a mirar felel meg, amely a latin MIRARI ’bámul, csodál’ igéből származik.

Luogo és luego

Az olasz luogo főnév, jelentése ’hely’, forrása a latin LŎCU(M), azonos jelentésben. A spanyol luego ennek határozóesetű LŎCO ’helyén/idejében’ alakjára vezethető vissza, innen a mai spanyol jelentése: ’aztán, majd’ (határozószó), illetve ebből jelentésátvitellel ’tehát’ (kötőszó). A ’hely’ spanyolul lugar (< régi logar < lat. LOCĀLE), az ’aztán, majd’ olasz megfelelője pedig poi (< lat. PŎST, vö. sp. pues).

Se, si

Ezek a szavak mindkét nyelvben léteznek, és könnyű is a jelentéseiket összekeverni. Az olasz se lehet egyrészt személyes névmás, a si ’magát, magának; magukat, maguknak; ők egymást, ők egymásnak’ alakváltozata másik hangsúlytalan személyes névmás előtt, a latin SĒ, SIBI ’magát, magának’ folytatásaként; másrészt jelentheti a ’ha’ kötőszót is, az azonos jelentésű latin SĪ szócskából. A spanyolban a névmás mindig se, a ’ha’ kötőszó pedig si.

Tenere és tener

Az ige forrása a latin TENĒRE, amely egyaránt jelentette azt, hogy ’tart, fog [kézben]’, és azt is, hogy ’tart, birtokol’. Az olaszban viszont csak az elsőt jelenti, míg a spanyolban birtoklóigévé vált. Az általános birtoklást az olaszban az avere fejezi ki.

Tra és tras

Az olasz tra forrása a latin INTRA és TRANS elöljárószók, ennek megfelelően jelentése ’között’ vagy ’múlva’. A spanyol tras csak a latin TRANS folytatása, jelentése ’után’ (inkább időben és átvitt értelemben, mint helyben). A ’között’ jelentésnek a spanyolban entre (< lat. ĬNTER) felel meg, az ’után’ jelentésnek pedig az olaszban dopo (< lat. DE POST, vö. sp. después).

Vicino és vecino

Mint fentebb említettem, ezek a szavak a latin VICĪNUS ’szomszéd(os)’ szóból származnak, és ugyanezt ma is jelentik olaszul és spanyolul. Határozószóként azonban az olasz vicino (a) azt is jelenti, hogy ’közel’, pl. vicino a te ’közel hozzád’, amit viszont spanyolul nem. A ’közel’ spanyol megfelelője a cerca (de), vagyis a vicino a te spanyolul cerca de ti, és nem *vecino a ti.

Voglio és voy

Bár igealakokról van szó, a gyakori használat miatt érdemes ezt a párost említeni. Az olasz voglio jelentése ’akarok’, a volere (< lat. VOLERE, VOLO) igéből, a spanyol voy (< lat. VADO, VADERE) viszont az ir (< lat. ĪRE) alakja, jelentése ’megyek’, illetve – a jövő idejű cselekvés, szándék jelzésére – ’fogok’. Az ’akarok’ spanyolul quiero, a ’megyek’ olaszul vado. A voglio cantare spanyol megfelelője tehát nem voy a cantar, hanem quiero cantar ’énekelni akarok’; a voy a dormir ’aludni megyek’ pedig olaszul vado a dormire lesz.

Mindez persze csak ízelítő volt – az alábbi ábrán további szópárokat találunk!

(Forrás: Olasz, spanyol nyelv / El Mexicano)

Hamis barátok a spanyol és az angol között

Volt már szó a spanyol–magyar hamis barátokról, most pedig – ígéretemhez híven – nézzünk meg párat az angol és a spanyol között is. Az itt felsorolt szópárok kivétel nélkül azonos eredetűek – vagyis ez azt jelenti, hogy az angolban többnyire latin jövevényszavak –, viszont eltérő jelentésben használják őket a két nyelvben. Felesleges túlmagyarázni a dolgot (a hamis barátokról bővebben az előző részben már szóltam), lássuk inkább a listát, persze a teljesség igénye nélkül.

Actualmente és actually

A spanyol szó jelentése ’jelenleg’, az angolé pedig ’tulajdonképpen, valójában’. Az előbbi angol megfelelője presently vagy at the moment lehetne, az utóbbi spanyol megfelelője pedig realmente.

Afortunadamente és unfortunately

Itt különösen ügyelni kell, ugyanis a spanyol szó jelentése ’szerencsére’, míg az angolé ennek épp ellenkezője: ’sajnos’. Az utóbbi spanyol megfelelője a desafortunadamente vagy desgraciadamente, rövidebben por desgracia, a ’szerencsére’ angolul pedig fortunately, luckily.

Atender és to attend

A spanyol ige jelentése ’ellát’, ’kiszolgál’, míg az angol ige viszont azt is jelenti, hogy ’elmegy (rendezvényre), megjelenik, részt vesz’. Ennek spanyol megfelelője az asistir.

Carpeta és carpet

Első ránézésre egyből a kárpit szó jutna eszünkbe, azonban a spanyol szó jelentése ’dosszié’, ’akta’, illetve az informatikában ’mappa’, (régebben) ’könyvtár’; az angol szó pedig ’szőnyeg’-et jelent, amely valóban közel áll a magyar ’kárpit’ jelentéshez. A szőnyeg spanyolul viszont alfombra, amely arab eredetű szó (< al-ḥánbal); az angol ’mappa’ pedig folder.

Embarazada és embarrassed

E két szó a hamis barát tipikus példája, eltévesztésük elég vicces (vagy éppen kínos) szituációkhoz vezethet. Az embarazada (nőnemű) melléknév általános jelentése spanyolul ugyanis ’terhes [állapotos]’, az angol szóé pedig ’kellemetlen, kínos helyzetben, zavarban lévő’. Az ’állapotos nő’-re angolul a pregnant szót használják, a ’zavarban lévő’ spanyol megfelelője pedig leginkább az incómodo, -da – bár a DRAE 23. kiadásában második jelentésként már szerepel az embarazado, -da is e jelentésben.

Excitante és exciting

Az angol nyelvet valamennyire ismerők számára nem kérdés, hogy az exciting szót általában az ’izgalmas, érdekes’ jelentésben használják. Viszont bizonyára zavarba jönnének spanyol ismerőseink, ha ezt spanyolul az excitante szóval akarnánk mondani, ugyanis ennek jelentése ’szexuálisan izgató’. Az exciting, vagyis az ’izgalmas’ spanyol megfelelője az emocionante.

Éxito és exit

A latin ÉXĬTUS (EX- ’ki’ és ĬTUS ’menet’, az ĪRE ’menni’ igéből) eredeti jelentése ’kimenetel’, ’vég(eredmény)’ volt, sokszor a halálra vonatkozott. Ez a szó viszont a spanyolban ’siker’ jelentésben honosodott meg, az angol viszont ’kijárat’-ként vette át. A ’kijárat’ spanyol megfelelője a salida (a salir ’kimenni/kijönni’ igéből, amely a latin SALĪRE ’(ki)ugrani, (ki)szökni’ szóból származik), a ’siker’ angol megfelelője pedig a success.

Introducir és to introduce

A spanyol introducir jelentése ’bevezet’, újabban ’beír’ (informatikában); az angol to introduce igét viszont ’bemutat’ jelentésben is használják. A ’bemutat’ spanyol megfelelője viszont a presentar.

Ordenar és to order

Elérkeztünk az egyik kedvencemhez! Azt bizonyára nem kell magyarázni az internetes vásárlások világában, hogy az angol to order jelentése e szövegkörnyezetben ’megrendel’. A USA-ban élő kétnyelvű latinok az angol kifejezés hatására gyakran használják ugyanebben a jelentésben a spanyol *ordenar (a csillag helytelen alakot, vagy ellenjavallott használatot jelöl) igét, amikor valójában ennek az igének a jelentése ’(el-/sorba) rendez’, illetve. ’elrendel, utasít’. E használat – több mint valószínű, hogy szintén az USA-beli latinok nyelvhasználatának hatására – kezd elterjedni olyan területeken is, ahol eredetileg nem annyira jelentős az angol hatás. Gyakran találkozhatunk a *pre-ordenar alakkal is ’elő(zetesen meg)rendel, előjegyez’ jelentésben, amely a fentieken kívül helyesírásilag is hibás, ugyanis a spanyolban az előképző (prefixum) mindig egybeírandó (kötőjel nélkül) a szóval, melyhez járul. A ’megrendel’ spanyol megfelelője a sztenderd nyelvben pedir, tulajdonképpen ’kér’, illetve comprar ’vásárol’ lenne. Mivel valójában egyik sem fejezi ki pontosan a magyar ’megrendel’ jelentést, talán ezért kezd az ordenar használata ebben a szövegkörnyezetben elterjedni.

Preservativo és preservative

Ismét a szexualitáshoz lyukadunk ki, ami ma már szinte mindenhol megjelenik. Egy biztos, a spanyol preservativóval aligha lehet ételt tartósítani, hiszen ennek jelentése ’gumióvszer’, míg angol hamis barátjáé ebből könnyen kitalálható, hogy ’tartósítószer’. Ennek spanyol megfelelője a conservante, míg az előbbi angol megfelelője a condom, amit magyarul is használunk.

Real

Ez a szó azonos alakú mindkét nyelvben, azonban míg angol jelentése csak ’valós’, addig a spanyolban ez jelenthet ’királyi’-t is. Hogy miért alakult így, annak történeti-hangtani oka van. A spanyol real ugyanis valójában nem egy, hanem két azonos alakú, de eltérő eredetű szó: az egyik a latin REĀLE ’valóságos’, a másik pedig a REGĀLE ’királyi’ folytatása. Az utóbbi angol megfelelője a royal, amely viszont francia átvétel, de a franciában szintén a latin REGĀLE folytatása.

Realizar és to realize

A spanyol ige jelentése ’megvalósít’, ’véghez visz’, az angolé pedig ’felismer, rádöbben’ is. Az utóbbi jelentésben spanyolul a darse cuenta kifejezés használatos.

Realmente és really

A spanyol határozószó jelentése ’tulajdonképpen’ (lásd még az első szópárt!), az angolé viszont ’tényleg, valóban’. Ebben a jelentésben spanyolul több kifejezés is használható, mint pl. a verdaderamente, de veras, de verdad, efectivamente, en efecto, de hecho stb.

Soportar és to support

A gyakorlott internetezőknek nem lehet ismeretlen az angol to support ige, melynek jelentése ’támogat [terméket]’, ’segít’. A spanyol soportar jelentése ezzel szemben a köznyelvben ’kibír, elvisel’. Az előbbi jelentésnek a spanyol apoyar ige felelne meg (bár érdekes módon a ’műszaki segítség’ megfelelője az informatikában soporte técnico, de gyanítom, hogy ez nem más, mint az angol technical support tükörfordítása).

Testar és to test

Magyarul talán mindkét ige a tesztelre emlékeztet, azonban a spanyol testar inkább a ’testál’-lal van kapcsolatban: jelentése ’végrendelkezik’. Az angol to test jelentése természetesen ’tesztel’. Ebben a jelentésben spanyolul leginkább a probar használatos (bár a testar is megjelenik ebben az új jelentésben a DRAE 23. kiadásában – természetesen angol jövevényszóként).

Trasladar és to translate

Mindkét szó forrása végső soron a latin TRANSFERRE ’átvisz’ ige. Hogy hogyan lett ebből a spanyolban trasladar és az angolban translate, az már kicsit bonyolultabb: a latin TRANSFERRE igének ugyanis rendhagyó múlt idejű melléknévi igeneve (participiuma) volt, mégpedig a TRANSLĀTUS, amelyből a spanyol traslado ’áthelyezés, költözés’ főnév származik; ebből a főnévből képződött a trasladar ’áthelyezni’, ’költöz(tet)ni’ ige. Hasonlóképpen történt az angolban, amely az átvett latin participiumból képezte az igét, melynek jelentése azonban ’(le)fordít’. Ennek viszont spanyolul a traducir felel meg, míg az angolban a to move szó használatos ’költözni’ jelentésben.

Vacaciones és vacancy

Az iskolások fellélegezhetnek e szó hallatán, a spanyol vacaciones sem jelent mást, mint a magyar ’vakáció’. Az angollal azonban vigyáznunk kell, hiszen a vacancy jelentése véletlenül sem ’vakáció’-t, hanem ’üres/szabad hely’-et jelent. A szünidő angol megfelelője ugyanis a holiday(s).

Vacunar és to vacuum

A spanyol vacunar jelentése ’beolt [védőoltással]’. Az angol to vacuum szónak ehhez legfeljebb annyi köze van, hogy – mint a mondás tartja – „a tisztaság fél egészség”, hiszen jelentése ’porszívózni’. A ’beolt’ angolul to vaccinate, míg spanyolul porszívózni a pasar la aspiradora kifejezéssel lehet.

Nos, ennyi lenne, de további javaslatokat, javításokat természetesen szívesen fogadok – annál is inkább, mert angolból nem állok a helyzet magaslatán –, így várom a hozzászólásokat!

Falsos amigos, avagy spanyol–magyar hamis barátok

Mielőtt a címből bárki is emberekre gondolna, érdemes tisztázni, hogy itt a „barátok” természetesen nyelvi jelentésben értendő. Mégpedig a hamis barát kifejezés olyan szópárt jelöl két nyelv között, melyek hangalakja vagy írásképe nagyon hasonló, viszont nem pontosan ugyanazt jelentik, így bizonyos szövegkörnyezetekben félreértésre adhatnak okot.

Az ilyen hasonló szópárok, vagyis a hamis barátok kétféle csoportba tartoznak: lehetnek mindkét nyelvben azonos eredetűek, viszont más-más jelentésben (is) használatosak, és lehetnek csupán teljesen véltelen alaki egyezések (de hasonló vagy félreérthető jelentéssel). Mindkettőre lesz példa az alábbiakban, természetesen a spanyol és a magyar között. A szópároknál – amennyiben írásban eltérnek – először a spanyol, majd a hasonló magyar szó szerepel, alatta a magyarázattal. A szópárok betűrendben szerepelnek.

Alma

Az alma jelentése spanyolul ’lélek’, és az azonos jelentésű latin ÁNIMA torzulásáról van szó (ÁNĬMA > *anma ~ *álima > alma). A magyar ’alma’ megfelelője a spanyolban manzana, a latin [MALA] MATTIANA, azaz ’mattiusi [alma]’ kifejezésből önállósulva, amely egy híres almafajta volt.

Arena és aréna

A magyarban az aréna szót általában a cirkuszi küzdőtérre használjuk, átvitt értelemben pedig ’balhé’-t jelent. Ezzel szemben a spanyol arena jelentése elsősorban ’homok’ (bár ugyanúgy használják a porondra is). Mindkét szó eredete a latin (H)ARĒNA ’homok’. A küzdőtér, cirkuszi porond spanyol megfelelője viszont a ruedo (< rodar ’gurul’ < lat. ROTARE) és az albero (< lat. ALBARIU) is. A bikaviadal-arénára (az építmény egészére) pedig a plaza de toros (’bikatér’) kifejezés használatos!

Aréna – Plaza de toros (Forrás: Pixabay.com)

Aula

Az aula szót magyarul leginkább ’előcsarnok’, ’zsibongó’ jelentésben használjuk. Spanyolul azonban jelentése ’tanterem’. Forrása az azonos latin szó, melynek eredeti jelentése ’udvar’ volt.

Avokádó és abogado

Bár e közép-amerikai eredetű gyümölcs neve megtévesztésig hasonlít az ’ügyvéd’ jelentésű spanyol abogado szóra, természetesen semmi köze hozzá – legalábbis ami a spanyolt illeti. Az avokádó spanyol megfelelője ugyanis aguacate, amely az azték āhuacatl szóból származik. A spanyol alak aztán bekerülhetett először a franciába, ahol (feltehetően népetimológia útján) összekeveredett az ’ügyvéd’ jelentésű avocat főnévvel. Valószínűleg innen vette át az angol is „visszaspanyolosítással”, így lett belőle avocado (egy olyan szó, amely a spanyolban sosem létezett egyes források állításával szemben), amely az angolból terjedt el a világ többi nyelvébe. Ugyanakkor a spanyol abogado és a francia avocat (mint ’ügyvéd’) is a latin ADVOCĀTU(M) ’védő, tanácsadó, ügyvéd’ alakból ered.

Competencia és kompetencia

A latin eredetű kompetencia szavunk jelentése ’illetékesség’, ’szakértelem’. A spanyol competencia viszont emellett a ’konkurenciá’-t, vagyis (gazdasági) ’verseny’-t, ’versenytárs’-at is jelent (vö. még competir ’versenyez’). A szó forrása a latin COMPETENTIA, mely jelentésének érdekes módon nem sok köze van egyik mai jelentéshez sem: ’egybeesés’.

Curva és kurva

A spanyolul tanulók általában felnevetnek, amikor először hallják ezt a szót, a magyar jelentésre asszociálva. A számunkra vicces egybeesés ellenére azonban a két szónak nem sok köze van egymáshoz, sem etimológiailag, sem jelentésben. A spanyol curva jelentése ugyanis ’kanyar’, illetve ’ívelt vonal, görbe, (női) domborulat’ stb. A spanyol főnév tulajdonképpen a línea curva ’hajlott vonal’ kifejezésből származik, melynek végső forrása a latin CURVUS, -A, -UM ’hajlott, görbe’ melléknév, míg a magyar szó szláv eredetű. Persze jelentésátvitellel származhatna akár a latinból is, mivel átvitt értelemben ’romlott (erkölcsű)’-t is jelentett, ám ez esetben semmi egyébről nincs szó a véletlen egybeesésen kívül, és az sem valószínű, hogy ez a szó félreértést okozna. (Legfeljebb egy olyan szövegkörnyezetben, mint pl. Dentro de un kilómetro habrá una curva, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ’Egy kilométeren belül lesz egy kurva’, hanem ’... egy kanyar’.)

Una curva (Forrás: Pixabay.com)

Gimnasio és gimnázium

Angol nyelvi ismeretekkel rendelkező olvasók számára bizonyára ismerős a probléma. Nincs ez másképpen a spanyollal sem: a gimnasio természetesen itt sem ’gimnázium’-ot, hanem ’tornatermet’ – illetve ’konditermet’ – jelent. A szó forrása mindkét nyelvben a latin GYMNASIUM, ez pedig a görög γυμνάσιον [gümnászion] átvétele. A ’gimnázium’ mint középiskolai intézmény spanyol megfelelője az instituto. (A gimnasio szó ebben az értelemben ma már nem használatos.)

Laico, -ca és laikus

Aki nem ért egy bizonyos szakmához, azt a szakmabeliek a laikus szóval szokták illetni – nem ritkán lenéző értelemben. Furcsán néznének ránk viszont, ha hasonló szövegkörnyezetben a spanyol laico, -a melléknevet használnánk, melynek nincs ilyen jelentése, hanem csupán vallási értelemben használják: ’világi’. A szó eredete a latin LAICUS – pontosabban a tárgyesetű LAICU(M) – ’világi’. A köznyelvi magyar jelentés, vagyis a ’szakképzetlen’ spanyol megfelelője az inexperto, -ta.

Mama

A magyar mama szó jelentését azt hiszem, felesleges magyarázni. Legyünk viszont óvatosak a hangsúlyozással, ha spanyolul az ’anya’ becéző alakját használjuk! Ugyanis a spanyol szó így leírva az első szótagon hangsúlyos, jelentése pedig ’emlő’. A magyar ’mama’ szó megfelelője spanyolul leírva mamá, és a hangsúly a szó végi magánhangzón van! Mindkét szó a latin gyereknyelvi MAMMA szóra vezethető vissza (a második francia átvétel a spanyolban, ez az oka annak, hogy véghangsúlyos).

Más

Bár lehetne azon vitatkozni, hogy e két szó valóban hamis barátok-e, a feltűnő hasonlóság kedvéért érdemes megemlíteni őket. Annál is inkább, mert a nada más, nadie más, qué más, quién más, illetve algo más kifejezéseket lehet úgy fordítani, hogy ’semmi más’, ’senki más’, ’mi más’, ’ki más’ és ’más valami(t)’. Azonban a spanyol más valódi jelentése ’több(et)’ – vagyis másféle fordításban ’semmi több’, ’senki több(et)’ stb. –, valamint ’inkább’ (mindkét jelentésben a mucho ’sok’, ill. ’nagyon’ középfokaként is használatos). Természetesen itt ténylegesen csak véletlen alaki egyezésről van szó, hiszen a spanyol más forrása a latin MAGIS ’inkább’ (vö. az azonos eredetű portugál mas ’de’ és mais ’inkább’, francia mais ’de’, olasz ma ’de’ és mai ’többé’, román mai ’inkább’) – ezzel szemben magyar más ősi finnugor eredetű, szó szerinti spanyol megfelelője pedig az otro, -a (< lat. ALTERU).

Moho és moha

Tény, hogy mindkét esetben egyfajta nyirkos környezetben szaporodó kezdetleges növényféleségről van szó, így nagyon könnyen összekeverhetőek, azonban a spanyol szó jelentése ’penész’. Ennek eredete ismeretlen, de megfelelője megtalálható a portugálban (mofo) és az olaszban is (muffa – egyes források szerint germán eredetű, vö. német Muff), mindez alapján pedig valószínűsíthető, hogy korábbi alakja a spanyolban is *mofo volt (máskülönben semmi sem indokolná a mai írásmódot), ami viszont nem dokumentált. A magyar főnév ugyanakkor szláv jövevényszó (vö. délszláv mah, mely előfordul ’penész’ jelentésben is) és egy indoeurópai *mus(ko)- tőre vezethető vissza, amelynek mai spanyol folyatója a musgo (< lat. MŪSCU) ’moha’.

Nutria

Ez aztán minden kétséget kizáróan igazi hamis barát! A sülféle rágcsálót jelölő nutria szavunk (ismeretes még hódpatkány vagy mocsári hód néven is) több szempontból is érdekes. Kezdjük mindjárt azzal, hogy spanyol eredetű, tehát nem nagy meglepetés, hogy spanyolul is létezik a szó. De vigyázat, mert spanyolul a jelentése ’vidra’! Aki pedig tanult biológiát, tudja, hogy a vidra ragadozó, nem pedig rágcsáló. Az argentin spanyolban viszont ’nutria’ – azaz ’mocsári hód’ – jelentéssel is bír, s mivel főleg Argentína az élőhelye, valószínű, hogy ezért került e jelentésben a magyarba is, német közvetítéssel. Ha már tisztáztuk, hogy a magyar szó forrása a spanyol nutria, akkor nézzük meg, honnan származik a spanyol szó. Nincs nehéz dolgunk, hiszen ez nem más, mint a latin LUTRA ’vidra’ népies alakváltozata (feltehetően egy *LUTRIA formán keresztül). Már csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy mi a nutria spanyol megfelelője: a coipo [kojpo], amely a dél-amerikai araukán (spanyolul mapuche) nyelvből származik, és ez szerepel az állat tudományos nevében is (Myocastor coypus).

Nutria – Vidra (Forrás: Pixabay.com)

Papa

A mama szónál leírtakhoz hasonlóan itt is a hangsúlyozás a titok nyitja. A spanyol papa szó jelentése (szó eleji hangsúllyal) ’pápa’, nem pedig ’apa’. Az utóbbi spanyol megfelelője viszont papá, amely véghangsúlyos. A magyar pápa és a spanyol papa szó forrása a latin PAPAS, amely pedig a görög πάππας [pappasz] átvétele; a spanyol papá francia jövevényszó.

Profesor, -ora és professzor

A latin eredetű professzor szavunk egyaránt jelenthet ’(fő)orvos’-t, illetve ’egyetemi tanár’-t. Ezzel szemben a spanyol profesor, -ora jelentése egyszerűen ’tanár(nő)’ – akár egyetemi, akár közép- vagy általános iskolai (a szó forrása, a latin PROFESSOR jelentése is ugyanez). Az orvosra viszont hiba lenne ezt a szót használni spanyolul: ebben az értelemben, ill. megszólításként is a doctor, -ora használatos.

Te

A spanyol te személyes névmás könnyen összetéveszthető a magyar te névmással kezdő nyelvtanulók számára, főleg az olyan kifejezésekben, mint pl. ¿Quién te crees que eres? ’Mit képzelsz magadról, ki vagy te?’. A spanyol te névmás ezzel szemben nem alany-, hanem tárgy- vagy részes esetű, s az azonos latin alakból (TĒ) származik; a magyar ’te’ megfelelője viszont a spanyol tú, a szintén azonos latin alanyesetű alakból (TŪ). Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó az uráli korból.

Torpe és törpe

Itt is inkább csak egy érdekes hasonlóságról beszélhetünk: a spanyol torpe jelentése ugyanis ’ügyetlen, buta, féleszű’ stb., forrása pedig a latin TŬRPE(M) ’csúf, rút, gonosz’ stb. (az alanyesetű TŬRPIS, -E melléknévből). A spanyol melléknév tehát nem a magyar törpe, hanem a turpisság főnév rokona ebből a szempontból, melynek tövében ugyanez a latin átvétel szerepel.

Ezzel persze a lista korántsem lehet teljes, várom a további ötleteket! A témát sem tekintem lezártnak, mivel mindenképpen szándékomban áll még írni egyszer az angol–spanyol hamis barátokról.