Címmutató
[ A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | X | Y | Z ]
• 10 dolog, amiért olyan vicces a spanyolok angolja
• 10 érdekes spanyol szó
• 10 érdekes tény a spanyol nyelvről
• 10 latin–spanyol szópár, amelyek egész mást jelentenek
A
• A dativo ördöge
• A délspanyol tájszólásokról
• A di és az il összevonása miért del az olaszban (is)?
• A dialektuskontinuum és a makronyelv
• A felszólító mód és használata
• A flamingó, a flamenco és a flamandok
• A futuro és a condicional
• A germánok megmutatják az irányt!
• A gólyát meg a cigány hozza?
• A hangsúly leleplezi a titkokat
• A határozott névelő kialakulása az újlatin nyelvekben
• A „hímnemű névelő”, amely nőnemű
• A kémiai elemek periódusos rendszere – spanyolul!
• A kérdések kérdése – a preguntar ige használata
• A klasszikus macska esete az újlatin nyelvekkel
• A kötőmód és használata
• A latin nyelv valóban „kihalt”?
• A leísmo, a laísmo és a loísmo a spanyolban
• A levest nem is lehet spanyolul szeretni?
• A magyar főnévi igenév és a spanyol infinitivo
• A nagy nemzetközi sajtkérdés
• A nem is létező chili con carne
• A nemzetközi fonetikai ábécé esete a spanyollal
• A nyelv és nyelvjárás problematikája
• A pretérito perfecto compuesto és a passato prossimo
• A „román” kérdés
• A spanyol ábécé és kiejtés
• A spanyol arriba és az angol arrive
• A spanyol az archaikus latinból alakult ki?
• A spanyol birtokos névmások
• A spanyol elöljárószók
• A spanyol főnevek neme
• A spanyol hangsúly
• A spanyol igeidők „hivatalos” elnevezései
• A spanyol igeidők „jelentése”
• A spanyol igei-névszói összetételek
• A spanyol melléknevek fokozása
• A spanyol mutató névmások
• A spanyol nevek és címek helyesírásáról
• A spanyol személyes névmások esetei és használatuk
• A spanyol tárgyeset használata
• A spanyol valóban a baszkok által „rosszul” beszélt latin?
• A szebb és a legszebb
• A szlengbeli megmurdel és a spanyol morir
• A tengerimalac nagy testvére, a vízidisznó
• A „visszaható igék”, amelyek nem hatnak vissza...
• A yeísmo, a seseo és a ceceo a spanyolban
• Abertura vagy apertura?
• Ahogy a „hegylakók” beszélnek – a kantábriai dialektus
• Általános és határozatlan névmások spanyolul
• Amikor a kötőmód nem kötőmód...
• Amikor a tárgyeset valójában részes...
• Amit 6000 éve is ugyanúgy mondtak „spanyolul”
• Angol do, spanyol hacer – na ugye, hogy hasonlítanak!
• Angol–spanyol kölcsönös érthetőség?
• Aragonés: archaikus dialektus a Pireneusokban
• Auchan? – Fenéket. Alcampo!
• Az Ágnes és az Inés közt
• Az arabok és a spanyol: három elterjedt tévhit
• Az ebéd nem is ebéd?
• Az egykori trubadúrköltészet nyelve ma
• Az ékezet, amely nem jelent semmit
• Az Ibériai-félsziget nyelvi arculata napjainkban
• Az indoeurópai nyelvcsalád
• Az ir a + infinitivo szerkezetről
• Az olasz a latin közvetlen folytatása?
• Az olasz kiejtésről
• Az olasz vagy a spanyol a „könnyebb” nyelv?
• Az olvasást könnyítő betű
• Az sem mindegy, mikor raccsolunk!
• Az újlatin diftongáció: hogyan lett az ĕ és ŏ kettőshangzó?
• Az újlatin „létkérdés” – essere, être, ser, ésser, fi...
• Az újlatin nyelvek felosztása
• Az új spanyol helyesírás (2010)
• Az üzlet nem hobbi! – Ocio és negocio
• Azért hímnemű, mert -o-ra végződik?
B
• Banderas monumentales – Nagy országnak nagy zászlót!
• Beati Hispani quibus vivere bibere est...
• Blabla és hablaty – lehet-e közük a spanyolhoz?
• Bonu annu nou! – A szárd nyelvről
• ¡Buenos días! – De miért többes számban?
C, Cs
• Cambio dolor – Elcserélem a fájdalmat (halandzsára?)
• Camino vagy Camiño?
• ¡Caramba! Spanyolországban nincs is ilyen?
• ¡Chao, es(c)lavos! – Szlávok és rabszolgák
• Chiquita bonita – Kicsinyítő képzők a spanyolban
• Circunspecto, nefelibata, taciturno
• Corazón és naturaleza – Miért nem cuer és natura?
• Csak az a helyes, amit Madridban mondanak?
• Csukott szájba nem mennek legyek
D
• De lo corto en breve – röviden a rövidről!
• De miért Mexico City?
• „Délolasz” örökség a ropogtatott r a spanyolban?
• Desconociendo e ignorando la realidad...
• Detrás mío, alrededor suyo stb. – „helyes” így mondani?
• Día és jornada
• Digui-m’ho en català, si us plau! – A „tiltott” nyelvről
• Dónde, dentro, fuera és adónde, adentro, afuera
• ¿Dónde es la foto? ¿Dónde será el concierto?
E, É
• Egekbe menő kérdések – ¡Vaya rascacielos, pa’lante!
• Egy csokoládé vaníliával a plázában?
• Egy dal, melyet még a spanyolajkúak többsége sem ért
• Egy nagyon színes cikk
• Egy újlatin nyelv rejtélyes útja: a román
• Egy város, melynek neve a római kor óta változatlan
• Egység a sokféleségben: spanyol nyelvjárások
• Elbarikádozott kötőszó
• Ember és hombre – van-e közük egymáshoz?
• Emberek és „emberekek”? – Hombre, gente és persona
• Érdekes eredetű spanyol szavak, amire nem is gondolnál!
• Érdekes olasz specialitás: a kurvatészta!
• Estar, ir, llevar vagy seguir + gerundio?
• Északolasz: nyelvhíd Franciaország felé
• Euskara: Európa egyetlen élő őshonos nyelve
• Ezért nincs a spanyolban K
• Ezért problémásak a szubsztrátumelméletek
F
• Falsos amigos, avagy spanyol–magyar hamis barátok
• Farsi baladi? – A perzsa nyelvről
• Forgive és perdonar – kollektív tudatalatti?
• FORRÁSJEGYZÉK
• Fuera vagy sería?
• Fura újlatin madarak francia vizek felett
• Furcsa nyelv-e a spanyol?
• Furcsaságok az újlatin nyelvek történetéből
G
• Gallegók és „hallehók”, meg a felesleges magánhangzó
• Gentilicios – a kiszámíthatatlan melléknevek
• Gilipollas – Gil y pollas?
• Globális spanyol klímakérdés
• Görög és spanyol: valóban hasonlítanak?
• Gracias, Merci, Mulțumesc, Obrigado
• Gránátvörös vagy gránitvörös a Barça színe?
• Guiso, guisar és guisante – avagy a borsó esete a raguval
• Guszta és gustar – van-e közük egymáshoz?
H
• Ha egyszer egy cseresznye tükörbe néz...
• Ha nőnemű, akkor nagyobb?
• Ha segundo, akkor miért secundaria?
• Hajlító, ragasztó, elszigetelő, bekebelező
• Halál = siker?
• „Hallottam őt énekelni egy dalt”
• Hamis barátok a spanyol és az angol között
• Hamis barátok az olasz és a spanyol között
• Harmatos permet
• Három vagy négy igeragozás van az olaszban?
• ¡Hasta la etimología! – Egy fura elöljáró vitatott eredete
• Hejjesírás az első századból: pompeji falfirkák
• Helyeslés az újlatin nyelveken
• Hogy hangzott a latin valójában?
• Hogy is kell kiejteni a spanyol ll-t?
• Hogy mondják helyesen: [kamíno] vagy [kamínyo]?
• Hogy mondják spanyolul, hogy hányadik?
• Hogy mondjuk: se vende casas vagy se venden casas?
• Honnan ered a sombrero?
• Honnan jön a muchacho?
• Honnan jön a sport szó?
• Honnan származik a spanyol bandurria?
• Honnan származnak a spanyol igeidők?
• ¿Hoy es lun(æ di)es? – Igen, csak nem egészen így!
• „Hozé”, „migvel”, „gutyerez”, „portorikó” és társai
I
• Ignacio és Iñaki – a rosszul elsült archaizáció
• Ilyen nyelv is vót valamikor...
• Itt a G, hol a J?
J
• JELMAGYARÁZAT
• Jöhetett-e a latinból a béke szó?
• Jössz a bulira? – Igen. Ja, mégsem...
K
• Katalánul telefonált egy szállodából, megbüntették
• Képző vagy elöljárószó? – Majd elválik!
• Kettőshangzó, hármashangzó és hiátus
• Kiadta a RAE a Diccionario de autoridades reprintjét
• Kicsi gyermek messzi földről
• Kihalt újlatin nyelvek: dalmát és mozarab
• Kik voltak a keltibérek, és milyen nyelvet beszéltek?
• Kína és China, avagy miért nem „kinológus” a sinológus
• KISLEXIKON
• „Külföldi”, vagy csak „tájszólásban” beszél? Tök mindegy!
L
• Ladino, a „mumifikálódott” 15. századi spanyol
• Lasagna vagy lasagne?
• „Latin-Amerika” vs. „Dél-Amerika”
• Latin facere > spanyol hacer – hová tűnt az [f]?
• Latin habēre, angol have, német haben
• Le digo a mis amigos – helytelen?
• Lefordíthatom, de minek? Nem lesz jó, csak szólok!
• Legendák az őshonos nyelvek hatásairól a spanyolban
• Létezik-e ősi nyelv?
• Liberar, librar és libertar – mi a közös bennük?
• Luzitán – előkelta vagy óitáliai?
M
• Magánhangzó-harmónia a spanyol igeragozásban?
• Magyar deszka, angol íróasztal és spanyol lemez
• Magyar füge és spanyol higo
• Mándamelo, cuéntennos és társai: egy szó vagy több?
• Még mindig nem megy a subjuntivo? Ez talán segíthet...
• Megértené-e egy olasz vagy spanyol anyanyelvű, ha latinul szólnának hozzá?
• Melléknév és határozó a spanyol mondatban
• Melyik spanyol szótárt vegyem meg?
• Mennyire érthetőek kölcsönösen az újlatin nyelvek?
• Mennyire folyamatos múlt a pretérito imperfecto?
• Mennyire rég múlt a régmúlt? – A pluscuamperfecto
• Mennyire távolodtak el az újlatin nyelvek a latintól?
• Mértékegységek előtagjai, jelentésük és eredetük
• Mesterséges nyelvvel a természetességért
• Mi a baj a spanyol semlegesnemmel?
• Mi a gond a „hagyományos” nyelvoktatással?
• Mi a különbség az hace és a desde hace között?
• Mi köze a karanténnak a negyvenhez?
• Mi köze a tanítónak az iparoshoz és a miniszterhez?
• Mi más grande amigo – helytelen?
• Mi szükség Z-re a spanyolban, ha nincs is ilyen hang?
• Mi vagy ki az a mariachi?
• Miben különbözik az amerikai és az európai spanyol?
• Miért alemán spanyolul a német?
• Miért ejtik a spanyol j-t a [h]-hoz hasonlóan?
• Miért guion és truhan? Talán megváltozott a kiejtésük?
• Miért hangzik [mechiko]-nak Mexikó spanyol neve?
• Miért is furcsa spanyolul a coronavirus szó?
• Miért nem ajánlott mondást idegen nyelvre fordítani?
• Miért nem kezdődhet s+mássalhangzóval spanyol szó?
• Miért nincs a spanyolban áll és ül jelentésű ige?
• Miért pont a leggyakoribb igék rendhagyóak?
• Miért tártaros spanyolul a tatárok neve?
• Miért tengo és vengo?
• Miért „többes számú” Brüsszel vagy London spanyolul?
• Miért van fordított írásjel a spanyol mondatok elején?
• Miféle nyelv a mirandai? – Az asztúriai-leóni dialektusok
• Milyen a Mexikóban beszélt spanyol?
• Milyen az az artista femenino?
• Milyenek a regionális spanyol akcentusok?
• Minden út Rómába vezet – de van-e legrövidebb?
• Mindenről a sinalefa tehet? De mi az, és hogy működik?
• Minek a spanyolba olyan sok igeidő?
• Mit jelent a Cibeles?
• Mit jelent a desperado?
N, Ñ, Ny
• Nada, res, rien: született dolgoktól a semmiig
• Ne parázzunk elutazni hosszú időre!
• Nem minden spanyol, ami spanyol!
• Nemi kérdés az újlatin nyelvekben
• Nincs, de mégis van: a participio de presente
• Nunca és jamás
• Ñ: a spanyol nyelv jelképe
• Nyelvtanulás az „utcáról” és tanfolyamon, könyvből
O
• Olasz és spanyol: hasonlóan hangzanak, mégis nagyon eltérő a dallamuk. Miért?
• Ortografía de la lengua española (2010)
P
• Perro és zorro – honnan jöhet e kutyafélék spanyol neve?
• Pez és pescado
• Poder, saber vagy conocer?
• Pompeiiből Quitón át Madridba: akik kijavítják a várost!
• Por és para
• Precipitaciones és tormenta eléctrica
Q
• Qué, cuál és cómo: mikor melyik a helyes?
• Que/cual és el/la/lo que/cual – hogy használjuk őket?
• ¿Qué hora es? – Az időpont kifejezése spanyolul
R
• Régiesebb-e a latin-amerikai spanyol, mint az európai?
• Rendhagyó-e a tocar ige? – A váltakozó helyesírás
• Rendhagyó spanyol igék: mennyi van valójában?
• Rendhagyó többes szám a spanyolban
S, Sz
• Salvemos el futuro de subjuntivo
• Segítség!! ¿Spanyol vagy portugál?
• Señor, señora, don, doña – Megszólítások a spanyolban
• Ser casado vagy estar casado?
• Ser vagy estar? Ez a valódi különbség köztük!
• Si tuviera vagy si tendría?
• Sigue dormido és sigue durmiendo – mi a különbség?
• Spanyol: a latin legelterjedtebb leszármazottja
• Spanyol hay vs. angol there is, there are
• Spanyol hegyek és dombok sokasága
• Spanyol igék rendhagyó vagy kettős participiummal
• Spanyol igeragozás – most minden egy helyen!
• Spanyol „internetszleng” – és a rómaiak
• Spanyol kérdőszavak és használatuk
• Spanyol múlt idők használata
• Spanyol nos, os, olasz ci, vi... és a nagy káosz
• Spanyol számnevek és használatuk
• Spanyol szavak szótagolása és elválasztása
• Spanyol vagy kasztíliai? Vagy kasztíliai spanyol?
• Spanyol vagy portugál nyelvváltozat-e a galiciai?
• Spanyol ya, olasz già, német ja, angol yes, yea(h)...
• Spanyolul beszélő magyarok tipikus ejtéshibái
• Spanyolul lenni nem egyszerű – ser, estar, haber, tener
• Személyragok a spanyolban
• Szenvedő szerkezetek a spanyolban. Acción és estado
• Szórend a spanyolban
• Szótárajánló: Diccionario de americanismos
• Szótárajánló: Hablando en plata – Magyarán szólva
• Szótárajánló: Képes szótár – Spanyol–magyar
• Szótárajánló: magyar–spanyol Csevegő
T
• Tanta incertidumbre – mi ez a -dumbre végződés?
• Te super quiero, te recontra amo
• Tegezés és magázás a spanyolban
• Tényleg a spanyol az egyik legkönnyebb nyelv?
• Tévhitek a nyelvekről és a nyelvrokonságról
• Todo el agua – hogy micsoda???
• Tudják-e a beszélők minden spanyol szó nemét?
• Tudtad, hogy a Lambada eredetileg spanyol nyelvű?
• Tudtad, hogy spanyolul a spanyol nem spanyol szó?
U
• Újlatin évszakok nyomában
• Újlatin nyelvek a legrégiesebb indoeurópai nyelvek?
• Újra kiadta a RAE a „Diccionario de autoridades”-t
• Un espíritu extraño – avagy egy különös lélek
• Una persona viene a casa
V
• Vakcina, vacuna – de mi köze az oltásnak a tehenekhez?
• Valaki ott van-e, vagy van-e ott valaki? Ez itt a kérdés!
• Valamiről szól ez a cikk – Algo, alguien, que, quien
• Van-e köze Galiciának Galíciához?
• Van neki, de mije?
• Van-e különbség a lengua és az idioma között?
• Vannak-e hosszú mássalhangzók a spanyolban?
• Vízi emlős és nem tud úszni, mi az?
• Vizsgázó méhek és rajzó tanulók?
• Vulgáris latin: egyáltalán mi az?
Y
• ¡Ya lo sabremos todo! – Miért kell a lo?
[ A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | X | Y | Z | # ]
[ Jelmagyarázat | Kislexikon | Linkek | Forrásjegyzék | Impresszum ]
