Egy dal, melyet még a spanyolajkúak többsége sem ért

A spanyolról köztudott, hogy míg az ún. „sztenderd” vagy köznyelvi változatait nagyjából mind az 500 millió anyanyelvi beszélő megérti és tudja használni, ha szükséges, azonban a mindennapi nyelv szókincsében, főleg a helyi adottságokat illetően óriási a változatosság: nem csak az egyes spanyol nyelvű országok, hanem még azon belüli régiók szerint is hatalmas eltérések lehetnek.

Nem biztos, hogy például (a Spanyolországnál több mint kétszer nagyobb) Bolíviában a nyugati hegyvidék szlengjét megérti mondjuk az ország keleti síkságán élő lakos és fordítva. Az alábbi dal tökéletesen szemlélteti mindezt. Ne csodálkozzon, aki nem ért belőle egy árva kukkot sem a „kötőszavakon kívül”, legyen nyelvtanuló, spanyoltanár, tolmács vagy fordító: mint szokás mondani, „nem az Ön készülékében van a hiba”!

Azért mégsem kell megijedni, nem az összes bolíviai dal ilyen: ez egy kimondottan extrém eset. A szerző, Alfonso Moreno Gil ugyanis szereti megtűzdelni a dalszövegeit olyan népnyelvi elemekkel, szófordulatokkal, amelyeket csak a Santa Cruzban élők értenek... (A dal műfaja egyébként brincao, amely lefordítva nagyjából annyit jelent, hogy „szökdécselő”. Szöveg a videó alatt.)

No jocheés los petos
(Alfonso Moreno Gil – Jorge Suárez López)

Que gustarte echarle a la compollera
Qué cosa, che, que vos ya no escarmentás
Ya pues, camba alzao, no seás joíchi
Que solingo te ponés la soga al cuello

Conmigo le pelaste de aquí hasta la Luna
Pues no me hacés pisar el palito jamás
Ni se te ocurra pensar que me pongo posmeta
Maldición de sucha no mata caballo

Tiquiminiqui que te hago una pizca de caso
No le busqués cinco pies, cinco pies al gato
Más bien invitá un sucumbé
Y no jocheés los petos

Esperá, sosegate, no echés más leña al fuego
O querés que se arme la grande de una vez
No aguantás de seguro ni una reprimenda
Y te saco sonando, no me enojés

Nada de hacer el cuento con lágrimas de caimán
Ni te hagás bravo de pliqui que me causa mucha risa
Tanto te conozco, no vengás con burreras
Hagamos bien las paces y quedemos a la pré

Tiquiminiqui que te hago una pizca de caso
No le busqués cinco pies, cinco pies al gato
Más bien invitá un sucumbé
Y no jocheés los petos

Kezdjük mindjárt a címmel, amely bizonyára ugyanúgy nem mond senkinek semmit, ahogy én is csak bámultam, mint borjú az új kapura, amikor megláttam. Oké, „ne csinálj valamit a valamikkel”, ennyi talán mindenkinek megvan. Na de szószaporítás helyett inkább lerántom a leplet: No jocheés los petos = ’Ne piszkáld a darazsakat’ (jochear = bosszant, piszkál, zavar [fastidiar, molestar]; peto = darázs [avispa]), átvitt értelemben: „ne játssz a tűzzel, mert megégeted magad!”.

Santa Cruz de la Sierra, Bolívia legnagyobb városa (Forrás: Pixabay.com)

Aztán vannak még szép számmal nyelvjárási kifejezések, amelyeket megpróbáltam összefoglalni az alábbiakban (bár garanciát nem vállalok rá, hogy mindegyiket jól értelmeztem):

• echarle a la compollera — hanyagul viselkedik (a la ligera, como sea; < con pollera)
• che — hé, hallod-e (indulatszó)
• camba alzao — nagyképű vidéki (camba = kelet-bolíviai félvér)
• joíchi (jodichi, jodiche) — bosszantó ember, vérszívó (persona molesta; < joder)
• solingo = solito (-ingo, -a, nyelvjárási kicsinyítő képző, diminutivo dialectal)
• pelar(se) — tévedésben van (equivocarse)
• pisar el palito — besétál a csapdába (hacerse víctima de una trampa o engaño)
• posmeta — lehangolt, rossz kedvű (de mal humor)
• sucha — keselyű, „ragadozó” (buitre)
• tiquiminiqui — blöff, mellébeszélés (tagadásként is) (burla o engaño, o interj. de negación)
• una pizca (de) = un poquito o casi nada
• buscarle cinco pies al gato — kekeckedik, az élő fába is beleköt; mentegetőzik
• sucumbé — tejjel, cukorral és fahéjjal készített alkoholos koktél, Bolívia tradicionális itala
• armarse la grande — nagy balhé kerekedik (hacerse un escándalo)
• sacar sonando — elküld a fenébe, „kihajít” (valakit)
• de pliqui — kamu-, színlelt (de broma)
• burrera — hülyeség, szamárság (estupidez, tontería; < burro)
• quedar a (la) pré — nem tartozni semmivel, „egálban” lenni (no deberse nada; < fr. prêt)

Laguna Verde, Potosí, Bolivia (Forrás: Pixabay.com)

Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeket azért nem ismerjük, mert „indián szavak” – a fentiek közül talán mindössze két szó származik valamelyik helyi őshonos nyelvből (leginkább a kecsua és a guaraní jöhetne szóba), az összes többi belső spanyol fejlemény. Ráadásul nem is csak ezek a kifejezések okozhatnak nehézséget, hanem az is, hogy Bolívia keleti felén a voseo használatos, amellyel a tananyagok általában nem foglalkoznak. Persze mindez csak egy példa volt arra, hogy ilyen dalokat bármilyen élő nyelven lehetne alkotni.

A szerzemény egyébként a Dichos y modismos cambas hechos canciones („Kelet-bolíviai mondások és szófordulatok dalokba foglalva”) című 12 tételes digitális zenei albumon található.

Felhasznált források

• ASALE (2010): Diccionario de americanismos
• Ovidio Roca (2019): Diccionario Camba (blogbejegyzés)
• RAE–ASALE (2014): Diccionario de la lengua española, 23.ª edición
• Agócs Károly (2015): Hablando en plata – Magyarán szólva. Spanyol–magyar kifejezés-, szólás- és közmondásszótár, Grimm Kiadó, Szeged

Gracias especiales al Sr. D. Alfonso Moreno Gil por explicar los significados de modismos cambas.

Spanyol „internetszleng” – és a rómaiak

Már a rómaiak is? (Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)

Az internetes fórumokon, chateken használt angol kifejezéseket, rövidítéseket – mint például a LOL, WTF, wow, xoxo stb. –, vagyis az „internetszlenget” bizonyára mindenki ismeri, aki rendszeres internetező, így ezek jelentését, azt hiszem, nem is kell magyaráznom. De mi a helyzet a spanyollal?

Természetesen ezen a nyelven is használnak internetes rövidítéseket, és bár némelyiket (a fenti példákban szereplő LOL-t és wow-t is) átvették az angolból, nekik is megvan a sajátos „internetszlengjük”, mely többnyire a leggyakrabban használt szavak és kifejezések rövidítésén alapul. Annál érdekesebb viszont a kérdés, miszerint szakemberek mindjárt ókori római szokásokra vezetnék vissza – ha nem is közvetlenül – az internetes rövidítések kialakulását, amiről szintén szólni fogok a későbbiekben.

Nézzük meg először is, melyek a leggyakoribb internetes rövidítések (tekintettel arra, hogy internetes szlengről van szó, a felsorolásban nem teszek különbséget a kis- és nagybetűk között):

• 1 – un, una, uno ’egy’ (határozatlan névelőként, és számnévként is).
• 2 – dos ’kettő’, vagy szavakban a dos szótag, pl. salu2 = saludos ’üdv’.
• bn – bien ’jól’.
• c – Latin-Amerikában: se (visszaható személyes névmás), vagy sé ’tudom’.
• cm – cómo ’hogy’ (=hogyan).
• d – de (elöljárószó, birtokosjelző); ill. szavakban a de szótag, pl. tarD = tarde ’későn’.
• dlb – Latin-Amerikában: (Que) Dios los bendiga ’Isten áldjon benneteket’.
• dtb – (Que) Dios te bendiga ’Isten áldjon’.
• k – szavakban a ca szótag, pl. ksa = casa; ill. lásd: q.
• l – el, la (határozott névelő).
• lqm – Latin-Amerikában: los quiero mucho ’nagyon szeretlek benneteket’.
• nls – no lo sé ’nem tudom’.
• pq – porque ’mert’, vagy por qué ’miért’.
• ps – pues ’hát, hiszen’.
• q – que ’hogy’ (kötőszó), vagy qué ’mi(t), mik(et)’; ill. szavakban a cu szótag.
• sta, stas – está ’van’, estás ’vagy’ (lásd még: ta és tas).
• t – te ’téged, neked’ (személyes névmás); ill. szavakban a te szótag.
• ta – hasta ’-ig’ (elöljáró, pl. ta luego = hasta luego ’viszlát’); ill. está ’van’.
• tas – estás ’vagy’ (ige, pl. cm tas? = ¿cómo estás? ’hogy vagy?’).
• tb, tbn, tmb – también ’szintén’.
• tqm – te quiero mucho ’nagyon szeretlek’.
• tvl – te veo luego kb. ’viszlát’ (’később látlak’).
• vdd – verdad ’igaz(ság), valóban’.
• x – por ’-ért, miatt, által’ (elöljárószó, okhatározó).
• xq – lásd: pq.

Azt hiszem, a fenti kis lista különösebb magyarázatra nem szorul, egyetlen kivétellel talán, amely az x. Ennek olvasata, mint látjuk, természetesen nem equis [ekisz], sem ex [eksz], hanem por – de vajon hogy lett ebből x? Szerintem egyértelmű ezek után, hogy az ok nem hangtani, és nem is nyelvészeti. A szócska ugyanis azt is jelenti, a matematikai nyelvben, hogy ’-szor, -szer, -ször’, a szorzás alapműveletét pedig hagyományosan (és a ponttal történő összetévesztés elkerülésére sok helyen ma is) az x jelöli: így pl. a 2 × 3 = 6 (olvasd: dos por tres igual a seis ’kétszer három egyenlő hattal’) kifejezésben az × por-nak olvasandó, amit az internetezők ügyesen ki is használtak.

Természetesen ezzel a listával nincs vége, hiszen a szleng is folyamatosan változik, bővül, főleg a fiatalok, spanyol anyanyelvű diákok körében, tehát az általam felsorolt szószedet valószínűleg töredéke sincs annak, amit az interneten használhatnak, viszont ezekkel gyakran találkozhatunk. Nyilván ezenkívül megvan mindenkinek a sajátos „rövidítésnyelve” is, így nem biztos, hogy pl. a taps (=te amo por siempre ’szeretlek mindörökre’) vagy a pntd (=prometo nunca te defraudaré ’ígérem, sosem fogok neked csalódást okozni’) típusú rövidítések annyira elterjedtek lennének (ezt ellenőrizni is tudjuk a Google segítségével: ilyen találatok nem is nagyon akadnak); másrészt számos átmenet létezik az internetes és ma már a köznyelvben is használt valódi rövidítések, szóösszevonások között, mint pl. a pa’lante (=para adelante, ’előre’, ’hajrá’, ’gyerünk’), amely ma már számos popdalban is hallható.

S hogy a címhez hű maradjak, hogyan is kacsolódik mindez a rómaiakhoz? A már sokat emlegetett 2010-es akadémiai Ortografía 585. oldalán a következőt találjuk a témával kapcsolatban (szó szerint idézem, alatta természetesen megtalálható a fordítás):

Curiosamente, muchas de las características de las abreviaciones empleadas por los usuarios de estos modernos medios de cominicación, por lo general personas muy jóvenes o con un talante innovador o transgresor, muestran claras similitudes con los sistemas primigenios de abreviación. Así, por ejemplo, al igual que en latín las iniciales de las fórmulas habituales y repetidas generaban siglas (como el epitafio frecuente S V T L por sit uobis terra leuis ‘que la tierra os sea leve’), en la actualidad las expresiones fijas y recurrentemente usadas en la comunicación interpersonal se abrevian en estos nuevos medios de comunicación por el mismo procedimiento, con la única diferencia de que prescinden enteramente de los espacios y se escriben con minúscula (letra no marcada en este contexto comunicativo y la más fácilmente disponible, pues, a diferencia de la mayúscula, no exige ser previamente seleccionada por el usuario): tqm por te quiero mucho, asc por al salir de clase, nls por no lo sé, tvl por te veo luego.

Érdekes módon, e modern kommunikációs eszközök felhasználói által – általában nagyon fiatal személyek, illetve újító vagy áthágó (sic!) szándékkal – alkalmazott rövidítések jellegzetességei egyértelmű hasonlóságokat mutatnak az ősi rövidítési rendszerekkel. Így például, mint ahogy latinul a szokványos és ismétlődő formulák kezdőbetűi betűszavakat eredményeztek (mint a gyakori sírfelirat, az S V T L a sit vobis terra levis ’legyen könnyű nektek a föld’ helyett), mostanság a rögzült és rendszeresen használt kifejezések az emberek közötti kommunikációban ugyanazon eljárás szerint rövidülnek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy teljesen nélkülözik a szóközt, és kisbetűvel íródnak (ebben a kommunikációs környezetben nem jelölt, és a legkönnyebben hozzáférhető betűtípus, hiszen – a nagybetűvel ellentétben – nem kell a felhasználónak előre kiválasztania): tqm a te quiero mucho helyett, asc az al salir de clase (’óráról kifele jövet’ – a szerk.) helyett, nls a no lo sé helyett, tvl a te veo luego helyett.

Úgy érzem, egy-két dolgot érdemes itt tisztáznom. Igazából én sem értettem kezdetben, mire gondolhattak a spanyol akadémikusok az ’áthágó’ (transgresor) szóval, de az az érzésem, hogy a „felvágó szándék” lenne a megfelelőbb kifejezés, a fiatalok nyelvére lefordítva. A ’nem jelölt betűtípus’ (letra no marcada) pedig nyilván arra utal, hogy ilyen környezetben nem tesznek különbséget kis- és nagybetűk között, mivel – mint később meg is magyarázza – a kisbetű ’a legkönnyebben hozzáférhető’ (la más fácilmente disponible), hiszen nem kell lenyomnunk az előállításához pluszbillentyűt (Shift).

Mindenesetre valóban érdekes és elgondolkodtató a RAE álláspontja, viszont semmiképpen sem szabad olyan messzemenő következtetéseket levonni belőle, mint hogy az internetes rövidítéseket a rómaiak találták volna fel – elég érdekesen is hangzana.

gxsa – ¡Gracias por su atención! :-)