 |
| (Forrás: Wikimedia Commons, CC) |
Gasztronómiai kitérőink során volt már szó a lasagnáról és egy szintén olasz, eléggé „érdekes” nevű tésztaételről is, a következő „áldozatunk” pedig a chili con carne – magyarul gyakran csilis bab – nevezetű közkedvelt étel lesz. De mi is pontosan a probléma vele?
A kedves olvasó gondolom sejti, hogy ez a kifejezés spanyolul akarna lenni. Csakhogy spanyolul eredetileg nem létezik chili szó: a ’csilipaprika’ megfelelője ugyanis chile. Igen, a végén [e]-vel és nem [i]-vel (annak ellenére, hogy az azték chilli a forrása, a spanyolban az utolsó szótagi hangsúlytalan [i] rendszerint [e]-vé válik), aminek persze etimológiailag semmi köze az azonos hangzású dél-amerikai ország nevéhez. (Chile neve egyébként bizonytalan eredetű, de semmiképpen sem azték.) „Helyesen” tehát úgy kellene hívnunk az ételt, hogy chile con carne, ahogy viszont semmilyen étlapon nem találkozhatunk vele. Vajon miért?
Valószínűleg azért, mert ez az étel texasi eredetű, és az amerikai angol a spanyol chile szót chili-ként vette át – vagyis a név ebben a formában már az angolban keletkezhetett és onnan terjedhetett el. (Az angolban egyébként szintén létezik a chile – sőt, a chilli is – mint alternatív írásmód, azonban ennek ejtése is [csili].) Aztán a már nemzetközivé vált chili főnév visszakerült a spanyolba is ’csiliszósz’ [salsa picante que se hace con chiles] jelentésben, amely annyira friss neologizmus lehet, hogy csupán a DRAE 23. (2014) kiadásában szerepel először – a 22. (2001) kiadás, valamint a Diccionario de americanismos (2010) is csak a chile alakot ismeri, az utóbbi még ’csiliszósz’ jelentésben is. (Felmerülhet a kérdés, hogy akkor már miért nem chili with meat lett az étel neve, ha már úgyis mindent angolul akarunk hívni.)
Ami viszont még érdekesebb, hogy az akadémiai szótár szerint a chile egyszerűen a pimiento, vagyis a ’paprika’ megnevezése Közép-Amerikában és Mexikóban, ezzel együtt a szócikk további részében chile-ként és nem pimiento-ként hivatkozik rá a szótár.
A kedves olvasó gondolom sejti, hogy ez a kifejezés spanyolul akarna lenni. Csakhogy spanyolul eredetileg nem létezik chili szó: a ’csilipaprika’ megfelelője ugyanis chile. Igen, a végén [e]-vel és nem [i]-vel (annak ellenére, hogy az azték chilli a forrása, a spanyolban az utolsó szótagi hangsúlytalan [i] rendszerint [e]-vé válik), aminek persze etimológiailag semmi köze az azonos hangzású dél-amerikai ország nevéhez. (Chile neve egyébként bizonytalan eredetű, de semmiképpen sem azték.) „Helyesen” tehát úgy kellene hívnunk az ételt, hogy chile con carne, ahogy viszont semmilyen étlapon nem találkozhatunk vele. Vajon miért?
Valószínűleg azért, mert ez az étel texasi eredetű, és az amerikai angol a spanyol chile szót chili-ként vette át – vagyis a név ebben a formában már az angolban keletkezhetett és onnan terjedhetett el. (Az angolban egyébként szintén létezik a chile – sőt, a chilli is – mint alternatív írásmód, azonban ennek ejtése is [csili].) Aztán a már nemzetközivé vált chili főnév visszakerült a spanyolba is ’csiliszósz’ [salsa picante que se hace con chiles] jelentésben, amely annyira friss neologizmus lehet, hogy csupán a DRAE 23. (2014) kiadásában szerepel először – a 22. (2001) kiadás, valamint a Diccionario de americanismos (2010) is csak a chile alakot ismeri, az utóbbi még ’csiliszósz’ jelentésben is. (Felmerülhet a kérdés, hogy akkor már miért nem chili with meat lett az étel neve, ha már úgyis mindent angolul akarunk hívni.)
Ami viszont még érdekesebb, hogy az akadémiai szótár szerint a chile egyszerűen a pimiento, vagyis a ’paprika’ megnevezése Közép-Amerikában és Mexikóban, ezzel együtt a szócikk további részében chile-ként és nem pimiento-ként hivatkozik rá a szótár.