A spanyol elöljárószók

Ante el Congreso de los Diputados (Forrás: Wikimedia Commons)

Három elöljáróról már volt szó két korábbi témában, de most megnézzük a többit is. Bevezetésként próbáljuk meghatározni, mit is nevezünk elöljárónak (elöljárószónak). Ez a kategória főleg az indoeurópai és az afroázsiai nyelvek jellemzője, s olyan szócskát jelent, amely egy adott szerkezet (szó vagy kifejezés) elején állva annak valamilyen mondattani esetét – általában határozófélét – fejezi ki.

A magyarban és számos más agglutináló nyelvben ugyanezt a funkciót toldalékok (ragok), illetve a névutók látják el. Mint érdekesség említendő, hogy általában azokban a nyelvekben vannak elöljárószók, amelyekben – természetes szórendnél – a mondat „feje” (központi eleme, vagyis az állítmány/ige) is meg szokta előzni a bővítményeit, míg az olyan nyelvekben, ahol ez a mondat végén áll, ott inkább névutókat, toldalékokat használnak (a magyarban a toldalékok is régi névutókból alakultak ki).

A spanyol grammatikusok között soha nem volt teljes az egyetértés abban, hogy pontosan hány elöljárószó (preposición, -ones; f.) van, de az alábbiakat tekinthetjük biztosan annak, és ezekkel is találkozhatunk a leggyakrabban:

a, ante, bajo, con, contra, de, desde, durante, en, entre, hacia, hasta, mediante, para, por, según, sin, sobre, tras.

Az új akadémiai spanyol nyelvtan (Nueva gramática de la lengua española) a fentieken kívül idesorolja még a ma már nem használt cabe (< cabo de) ’mellett’, illetve a néhány rögzült kifejezésben még fellelhető so (< lat. SŬB) ’alatt’, továbbá a csak speciális kontextusokban előforduló versus ’ellen’ és vía ’keresztül, útján’ alakokat is. Az elöljárószók általában – a határozókkal ellentétben – hangsúlytalanok, kivétel a según és a vía. Lássuk őket egyenként (zárójelben az etimológia szerepel).

• a (lat. AD). Kifejez minden olyan viszonyt, amely valamilyen célt, közelítést, vagy a cselekvés címzettjét jelöli, így pl. ’-hoz, -hez, -höz – helynévvel -ba, -be / -ra, -re –, -ig, -nál, -nél, a részes eset jeleként -nak, -nek stb. (ellentétje a de), továbbá ’-kor’; személyek, fogalmak esetén a tárgyesetet is jelöli. Például: voy a casa ’megyek haza’, viene a verme ’eljön meglátogatni engem’, (felszólításként) ¡A dormir! ’Alvásra fel!’, de lunes a viernes ’hétfőtől péntekig’, a las seis (horas) ’hat órakor’, a ti ’neked, téged’. Bizonyos főnevekkel, illetve igékkel eszköz-, mód- vagy állandó határozót jelöl: a pie ’gyalog’, a caballo ’lovon’, condenar a muerte ’halálra ítél’, jugar al tenis ’teniszezik’ stb. Egyes igékkel (mint pedir, preguntar stb.) ’tőle’: Se lo pedí a Pedro ’Elkértem Pétertől’. Összevont alak: a + el = al; ennek jelentése főnévi igenévvel (a jelzett cselekvés/történés) ’idején, -kor’, pl. al salir el sol ’napfelkeltekor’, al ser necesario ’szükség esetén’.
• ante (lat. ANTE). Helyben vagy átvitt értelemben ’előtt’, illetve ’jelenlétében’; pl. ante consonante ’mássalhangzó előtt’, ante el edificio ’az épület előtt’, ante el parlamento ’az országgyűlés előtt’, ante la crisis ’a válság jelenlétében’, ante ti ’előtted, jelenlétedben’.
• bajo (lat. *BASSIU [bassus, -um]). Helyben, illetve átvitt értelemben ’alatt’; pl. bajo dominio romano ’római uralom alatt’, bajo estas condiciones ’e feltételek alatt/mellett’.
• con (lat. CŬM). Eszköz- vagy társhatározó (valamint átvitt értelemben is): ’-val, -vel’; pl. con la mano ’kézzel’, con música ’zenével’. Egyes igékkel, átvitt értelemben ’-hoz, -hez, -höz’: regresamos con ustedes ’visszatérünk Önökhöz’ (pl. tévéműsorban). Rendhagyó összevont alakok (a személyes névmás elöljárós esetével): con + mí = conmigo (< lat. CŬM MĒCUM) ’velem/magammal’, con + ti = contigo (< lat. CŬM TĒCUM) ’veled/magaddal’, con + sí = consigo (lat. CŬM SĒCUM) ’saját magával/magukkal’.
• contra (lat. CŎNTRA). ’Ellen, ellenében, szemben’ (átvitt értelemben is); pl. contra ti ’ellened’, contra viento ’széllel szemben’, contra reloj ’időre’ (’óra ellen’). Gyakran az en contra de kifejezéssel is használják.
• de (lat. DĒ). Kifejez minden olyan esetet, amely valaminek a forrását jelöli (az a ellentétje), azaz: ’-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től’, valamint a birtokos eset jele; pl. es de madera ’fából van’, viene de Argentina ’Argentínából jön’, de eso no se habla ’erről~arról nem beszélnek’, de Madrid a Toledo ’Madridtól Toledóig’, la ciudad de Nueva York ’New York városa’, la casa de mi padre ’az apám háza’. Különféle kifejezésekben módhatározó, illetve időszakra, korszakra utaló főnevekkel időhatározó; pl. de pie ’állva’, de tal manera ’oly módon’, de negro ’feketében’, de noche y de día ’éjjel-nappal’, de madrugada ’hajnalban’, de niña ’kislányként’. Összevont alak: de + el = del.
• desde (lat. DĒ EXDĒ). Helyben és időben: ’-ból/-ról, -ből/-ről, -tól, -től (kezdve), óta’ (ugyanazt fejezi ki, mint a de, csak precízebben; ellentétje az hasta): desde aquí ’innentől’, desde las tres (horas) ’három órától’, te llamo desde Hungría ’Magyarországról hívlak’.
• durante (a durar folyamatos melléknévi igeneve). Időben: ’alatt, folyamán, közben’; pl. durante los días de invierno ’a téli napok alatt’.
• en (lat. ĬN). Térben vagy időben ’-ban, -ben, -on, -en, -ön’ (átvitt értelemben is), illetve bizonyos, mozgást kifejező igékkel ’-ba, -be (zárt térbe), -ra, -re’; pl. en la casa ’a házban’, en la mesa ’az asztalon’, en primavera ’tavasszal’, en este momento ’ebben a pillanatban’, no creo en Dios ’nem hiszek Istenben’, entrar en la casa ’belépni a házba’, ponlo en la mesa ’tedd az asztalra’.
• entre (lat. ĬNTER). Helyben, időben vagy átvitt értelemben ’között, közepette’: pl. entre dos muros ’két fal között’, entre la lluvia ’az esőben (közepette)’, entre las dos y las cuatro ’kettő és négy [óra] között’, entre sí ’egymás közt’. Ha több személyes névmás követi, azok alanyesetben állnak: entre tú y yo ’közted és köztem’.
• hacia (régen faze a, lat. FACĬE AD). Helyben, időben (átvitt értelemben is): ’felé’; pl. hacia la ciudad ’a város felé’, hacia mí ’felém’, hacia las doce ’12 óra felé’. (Nem tévesztendő össze az hacía szóval, az hacer ige egyes szám első vagy harmadik személyű imperfecto de indicativo alakjával.)
• hasta (régen fasta, eredete vitatott). Helyben vagy időben ’-ig’ (ugyanazt fejezi ki, mint az a, csak pontosabban; ellentétje a desde); pl. hasta aquí ’idáig’, hasta ahora ’mostanáig’. Időhatárózóval vagy időhatározói kifejezéssel állva ’az addigi viszontlátásra’ jelentésű elköszönési szófordulatot alkotja: ¡Hasta mañana! ’A holnapi viszontlátásra!’, ¡Hasta pronto! ’Viszlát legközelebb!’, ¡Hasta el próximo lunes! ’Viszlát következő hétfőig!’, ¡Hasta luego! ’Viszontlátásra!’. Határozóként, alanyesettel ’még, sőt’: pl. hasta tú lo sabes ’még te is tudod’.
• mediante (a mediar folyamatos melléknévi igeneve). Módhatározó: ’által, folytán, révén, útján’ (= por medio de); pl. mediante la utilización de nuevas tecnologías ’új technológiák alkalmazása révén’.
• para (< por + a). Célhatározó: ’-nak, -nek a részére, számára, (helyben) -ba, -be (= a), felé, irányába (= hacia), (időben) -ra, -re’, illetve főnévi igenévvel a „mi célból?” kérdésre felel; pl. esto es para ti ’ez itt a tied’, Pedro se va para España ’Péter Spanyolországba megy’, para la próxima semana ’a következő hétre’, ¿Qué hago para poder verlo? ’Mit tegyek [a célból], hogy láthassam?’ stb. (Lásd részletesen itt.)
• por (lat. PRŌ). Hely-, idő-, mód- és okhatározó: ’át, keresztül, környékén, táján’, illetve ’által, ért, helyett, miatt, révén, útján’; pl. pasar por el parque ’átmegy a parkon (keresztül)’; mirar por la ventana ’kinéz az ablakon (keresztül)’, por ahí ’arrafelé, a környéken’, por agosto ’augusztus táján’, por su culpa ’az ő bűne miatt’, por cinco días ’öt napig/napra’, tres por seis ’háromszor hat’ stb. (Lásd részletesen itt.)
• según (lat. SECŬN[DUM]). ’Szerint, miszerint’, illetve ’ahogy, mint’. Rendhagyó: a személyes névmás alanyesetével áll, s megenged ragozott igealakot is (ez esetben már nem elöljáró-, hanem vonatkozó határozószó); pl. según yo ’szerintem’, según tú ’szerinted’, según dicen ’ahogy/mint mondják’.
• sin (lat. SĬNE). A con ellentétje: ’nélkül’, ill. ’anélkül, hogy’; pl. sin ti ’nélküled’, sin problemas ’gond nélkül’, amar sin ser amado ’szeretni anélkül, hogy viszontszeretnének’.
• sobre (lat. SŬPER). Térben, illetve átvitt értelemben: ’felett; -ról, -ről (= de); -on, -en, -ön, -ra, -re (= en); pl. sobre el mar ’a tenger felett’, sobre todo ’mindenekfelett’, habló sobre la película ’a filmről beszélt’, sobre la mesa ’az asztalon’ vagy ’az asztal felett’, illetve ponlo sobre la mesa ’tedd az asztalra’. Valamilyen mennyiséggel: ’körül(belül)’, pl. sobre las diez ’tíz óra körül’, tengo sobre mil euros ’körülbelül 1000 euróm van’.
• tras (lat. TRANS). Helyben, időben és átvitt értelemben: ’mögött, után; pl. tras la puerta ’az ajtó mögött’, uno tras otro ’egyik a másik után (egymás után)’, día tras día ’nap nap után (napról napra)’, tras una larga enfermedad ’hosszú betegség után’.
• versus (lat. versus, művelt úton). Főleg tudományok és a sajtó nyelvében, dolgok összehasonlításánál: ’ellen, szemben’ (= contra, frente a), pl. sentimiento versus razón ’érzelem az értelemmel szemben’. Rövidítése vs.
• vía (lat. via, művelt úton). Valamilyen helyen ’át, keresztül’, annak ’érintésével’, illetve (átvitt értelemben) ’útján’ (= por); pl. He venido vía París ’Párizson keresztül jöttem’, vía satélite ’műholdon keresztül (műhold útján)’.

Hagyományosan szintén elöljárószóknak számítottak az excepto, menos, salvo ’kivéve, kivételével’ szavak, a modern nyelvtan azonban ezeket inkább kötőszóknak tekinti.

A helyhatározói elöljárószók jelentésének szemléltetése (Forrás: El Mexicano)

A spanyolban a fentieken kívül számos olyan, elöljárói szerepet betöltő – a magyarban valamely névutónak megfelelő – szószerkezet létezik, amely többnyire egy határozószó és egy elöljárószó (általában a de vagy az a) kapcsolatából áll. Ezeket a spanyol nyelvtan elöljárós kifejezéseknek (locuciones preposicionales) nevezi (a magyar gyakorlatban szokás „összetett elöljárószók”-nak is hívni), és jelentésük behatároltabb, mint az elöljárószóké. A leggyakoribbak az alábbiak.

• acerca de (lat. AD CĬRCA). Átvitt értelemben ’-ról, -ről’ (= de, sobre); pl. No hablaron acerca de esto ’Nem beszéltek erről’.
• antes (de) (< ante + analógiás -s, vö. tras, después stb.). Időben: ’előtte’; pl. antes del amanecer ’hajnalodás előtt’.
• a través de (lat. TRANSVERSU). Átvitt értelemben: ’át, keresztül’; pl. a través del universo ’a világegyetemen át’.
• cerca (de) (lat. CĬRCA.). Helyben, időben és átvitt értelemben: ’közel(ében), mellett’; pl. cerca de mí ’közel hozzám, a közelemben, mellettem’.
• conforme (a) (lat. abl. CONFORME). ’Szerint, megfelelően’ (= según); pl. conforme a la regla ’a szabálynak megfelelően’, conforme nos dicen ’miszerint mondják nekünk’.
• debajo (de) (< de bajo). Helyben: ’alatt’ (= bajo); pl. debajo de la cama ’az ágy alatt’.
• delante (de) (rég. denante, lat. DE IN ANTE). Helyben és átvitt értelemben: ’előtt’ (= ante), pl. delante de la casa ’a ház előtt’.
• dentro (de) (lat. DĒ ĬNTRO). Térben, időben és átvitt értelemben: ’belül, benn’; pl. dentro de la casa ’benn a házban’, dentro de tres minutos ’három percen belül’, dentro de ti ’benned’.
• después (de) (lat. DĒ EX PŎST). Időben: ’után’; pl. después de la guerra ’a háború után’.
• detrás (de) (< de tras). Helyben ’mögött’; pl. detrás de ti ’mögötted’.
• encima (de) (< en cima, lat. CȲMA < gör.). Helyben és átvitt értelemben: ’felett, -on, -en, -ön, rajta’ (= sobre); pl. encima del monte ’a hegy felett’, encima del armario ’a szekrény tetején’.
• enfrente (de) (< en frente). Helyben: ’szemben’; pl. enfrente de la puerta ’az ajtóval szemben’, enfrente de mí ’velem szemben’.
• frente (a) (rég. fruente, lat. FRŎNTE). Helyben, inkább átvitt értelemben: ’szemben’; pl. frente a frente ’szemtől szemben’, frente a la crisis económica ’a gazdasági válsággal szemben’.
• fuera (de) (lat. FŎRAS). Helyben, valamint átvitt jelentésben: ’kívül’; pl. fuera de la oficina ’az irodán kívül’, fuera de nosotros ’rajtunk kívül’.
• junto (a, con) (lat. IUNCTU). Junto a: helyben és átvitt értelemben ’közelében, mellett’; pl. junto al mar ’a tenger mellett’, junto a ti ’a közeledben, melletted’. Junto con: ’-val, -vel együtt’; pl. junto con él ’vele együtt’.
• al lado (de) (lat. LATU). Helyben vagy átvitt értelemben: ’mellette, oldalán’; pl. al lado del sofá ’a kanapé mellett’, a mi lado ’mellettem’. De al lado: ’szomszéd(os)’; pl. la casa de al lado ’a szomszéd ház’.
• lejos (de) (lat. LAXIUS). Helyben, illetve átvitt értelemben: ’messze, távol’; pl. lejos de aquí ’messze innen’, lejos de ti ’távol tőled’.

A fenti elöljárós kifejezések alaptagjai – az acerca és través kivételével – természetesen önmagukban is értelmes határozószók: antes ’előbb’, cerca 'közel’, debajo ’alul’, delante ’elöl’, dentro ’belül, bent’, después ’később, múlva’, detrás ’hátul, mögötte’, encima ’felül’, (en)frente ’szembe(n)’, fuera ’kívül, kint’, junto ’egybe, együttesen’, lejos ’távol, messze’; illetve főnév a lado ’oldal’ és melléknév a conforme ’[vminek] megfelelő’. Az acerca és a través önállóan nem használatosak, csak ezekben az elöljárós kifejezésekben fordulnak elő.

Szótárajánló: Diccionario de americanismos

Magyar kiadású szótárakról már olvashattunk ismertetőt itt a blogon, most azonban egy egynyelvű szótárról lesz szó, amely borsos ára ellenére – úgy gondolom – nem hiányozhat egyetlen spanyoltanár vagy hivatásos fordító polcáról sem, de természetesen azoknak is érdemes beszerezni, akik hozzám hasonlóan csak hobbiból foglalkoznak a nyelvvel.

A Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE – a továbbiakban: Egyesület) tízéves kutatómunkát követően, 2010 első felében adta ki a Diccionario de americanismos című latin-amerikai spanyol nyelvjárási szótárát a Santillana kiadó gondozásában (amely azóta elektronikusan is hozzáférhető az Egyesület honlapjáról). A Spanyol Királyi Akadémia történelmi projektje számos akadémiai munkacsoport és bizottság intenzív munkájának köszönhetően valósult meg, s a spanyol nyelvi akadémiák összspanyol nyelvpolitikájának új gyümölcseként jellemezhető.

A szótár alapszövegét 2009 márciusában fogadták el az Egyesület plenáris ülésén Sevillában, és 2010 márciusában mutatták be a Spanyol Nyelv V. Nemzetközi Kongresszusán (V Congreso Internacional de la Lengua Española) a chilei Valparaíso városában.

A Diccionario de americanismos

• az amerikai spanyol szókincs legteljesebb szótára.
• időszerű szótár.
• leíró jellegű mű, amely tartalmazza a Spanyol-Amerikában beszélt nyelvben keletkezett és használt szavakat.
• nem normatív (előíró) használatú szótár.
• összspanyol szótár.
• az Egyesületet alkotó 22 akadémia együttes kidolgozói munkájának eredménye.

Tartalom

• Több mint 70 000 szó, teljes szócikkek, mondatok és kifejezések.
• Több mint 120 000 jelentés.
• Érthető, precíz és objektív meghatározások.
• A szemantikai környezet és a használati gyakoriság szerint csoportosított jelentések.
• A használatra utaló jelzések minden meghatározásnál.
• Földrajzi jelölések minden jelentésnél.
• Szinonimák és alakváltozatok a szavak többségénél.
• Szófordulatok, mondások, megszólítási és közlési formulák, rögzült kifejezések.
• Etimológia vagy eredet a legtöbb szónál.
• Szociolingvisztikai jelzések (regiszter, társadalmi megítélés, szociokulturális rétegződés és nyelvi stílus vonatkozásában) minden jelentésnél.
• A mű szinonimamutatóval és a következő függelékekkel zárul: Élő indián népcsoportok (Etnias indígenas vivas), Földrajzi melléknevek (Gentilicios), Leginkább használt becenevek (Hipocrísticos más usados), Élő indián nyelvek (Lenguas indígenas vivas), Kormányzati elnevezések jegyzéke (Nomenclatura gubernamental), Katonai elnevezések jegyzéke (Nomenclatura militar), Pénznemek elnevezéseinek jegyzéke (Nomenclatura monetaria), Leginkább használatos rövidítések (Siglas de más uso).

Mintaoldal (a teljes mérethez kattints jobb gombbal a képen és válaszd a „Hivatkozás megnyitása új lapon” lehetőséget)

Kinek szól?

A kiadói ajánlás szerint, a Diccionario de americanismos alapmű az összes spanyol ajkú számára, aki érdekelt abban, hogy saját nyelvét megismerje, valamint megismerje a saját országában és a testvérországokban beszélt nyelv közötti különbségeket.

Én természetesen csak ajánlani tudom minden nem spanyol anyanyelvűnek is, aki mélyebben foglalkozik vagy szeretne foglalkozni a nyelvvel, a spanyol nyelvjárásokkal és a latin-amerikai spanyol szlenggel. A szótár ára átszámítva 20–22 000 forint körül van (nem tartalmazza az áfát és a szállítási költségeket).

A kiadás technikai adatai

• Cím: Diccionario de americanismos
• Szerző: Asociación de Academias de la Lengua Española
• Kiadó: Santillana Ediciones Generales, S. L.
• Kiadás dátuma: 2010. április 1.
• Formátum: 17 × 24,3 cm
• Terjedelem: 2400 oldal
• Kötés: kemény fedelű kötés műbőr bevonattal, fedőborítóval
• Nyomás: World Color Perú S. A., Lima, Peru.
• ISBN: 9788429495508

Forrás: Grupo Santillana / El Mexicano

Miért hangzik [mechiko]-nak Mexikó spanyol neve?

Mexikó közigazgatása (Forrás: Wikimedia Commons, PD)

A legnépesebb spanyol nyelvű ország, a 110 milliós észak-amerikai Mexikó (hivatalosan Mexikói Egyesült Államok, spanyolul Estados Unidos Mexicanos) neve minden ismert „nagyobb” európai nyelven és magyarul is [ksz]-szel hangzik. Spanyolul viszont – mint köztudott – ez 🔈⁠[mechiko] (írásban México, de elfogadott a kiejtést tükröző Méjico is), melyben [ksz] helyett egy [h]-szerű hang hallható. (Egészen pontosan olyan, mint amilyet a pech szó végén ejtünk, ezért én ezt [ch]-val szoktam jelölni a magyaros átírásban. De a nagyon profik kedvéért az IPA szerinti átírása [ˈmexʲiko] ~ [ˈmeçiko], ill. ibériai spanyol [ˈmɛχiko].) Egy spanyolul nem tudó ennek hallatán általában elmosolyodik, esetleg megjegyzi, hogy a spanyol ajkúak kissé „beszédhibásak”. De vajon tényleg a spanyol a kakukktojás, vagy pedig a többi nyelvben – köztük a magyarban – ejtik ezt az országnevet „rosszul”? A kérdés megválaszolásához először természetesen a szó eredetét kell megvizsgálnunk.

A spanyol név legvégső ismert forrása az azték (nahuatl) nyelv Mēxihco szava, amely a történelmi aztékok fővárosát jelentette (ennek további eredete az aztékban nem teljesen tisztázott, annyi viszont bizonyos, hogy a -co toldalék helyhatározórag). A szó azték kiejtése /mēsí-ko/ – IPA [meːˈʃiʔko] – volt, amelyet a spanyolok México alakban jegyeztek le. A hódítások korában ugyanis még létezett a spanyolban egy magyar [s]-nek megfelelő mássalhangzó, amelyet a korabeli helyesírás az x betűvel jelölt. (S hogy miért pont azzal, arra ebben a cikkben olvasható a magyarázat.)

Diego aztékul beszél
A 16–17. században azonban lezajlott egy hangváltozás, melynek részeként ez az [s] hang „hátrébb csúszott”, ami végül a modern spanyol [ch] hangot eredményezte (körülbelül így kell a fejlődési folyamatot elképzelni: [s] > [hj] > [ch]). De mivel ugyanezen mássalhangzó-változás során a j betűvel jelölt [zs] hang is elzöngétlenedett, tehát szintén [s]-ként folytatódott, a 19. század elejéig két betű, a j és az x is jelölte ugyanazt az [s] majd [ch] hangot. Az akadémiai helyesírás 1815-ös reformja során viszont az x-et kivonták ebből a szerepből, s azóta a [ch] hangot csak a j (illetve e, i előtt a g is) jelöli, míg az x-et a művelt eredetű latin jövevényszavakban ejtett [ksz] hangsor jelölésére tartották meg.

Benito Juárez-emlékmű Mexikóvárosban (Forrás: Pixabay.com)

Néhány tulajdonnév azonban az 1815 előtti helyesírást őrzi, ami a kiejtésükön természetesen nem változtat. Ilyen a földrajzi nevek közül a México, Oaxaca (ejtsd kb. [gwacháka]), Texas és ezek származékai; a személynevek közül pedig a Xavier, Ximena, Ximénez. A Oaxaca kivételével mindegyiknek létezik j betűs változata is (Méjico, Tejas, Javier, Jimena, Jiménez), sőt, az utóbbi vezetéknév még Giménez alakban is előfordul. (A személynevek esetében természetesen nem csupán szabadon választott írásmódokról van szó.) Ami a México és Méjico változatokat illeti, a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) jelenleg az x-szel írt alakot javasolja, mivel Mexikóban és egész Latin-Amerikában így használják (annak ellenére, hogy Spanyolországban sokáig a j-s formát használták, illetve használják sokan még ma is).

Interjú Ximena Navarrete mexikói modell-színésznővel, melyben hallhatjuk a nevét és Mexikó spanyol elnevezését is.
Végül nézzük meg, milyen tanulságok vonhatóak le az eddigiekből. Legelőször is az, hogy Mexikó nevét sem a magyarban, sem az angolban, franciában, németben, oroszban (és a szlovén kivételével a többi szláv nyelvben), sem pedig a mai spanyolban nem ejtik úgy, ahogy eredetileg hangzott – vagyis ironizálhatnánk azzal, hogy az egész világ „beszédhibás”. (Megjegyzendő, hogy mivel az [s] és a [ch] is a szájpadláson képzett zöngétlen réshang, a modern spanyol ejtés még mindig közelebb áll az eredetihez, mint a [ksz], amit soha nem jelölt az x ebben a névben.) Az eredeti, [s]-sel történő ejtést az újlatin nyelvek közül a galiciai-portugál México [mesiko ~ mesiku] őrzi. A kisebb európai nyelvek közül a szlovén (Mehika) és távoli rokonunk, az észt (Mehhiko), valamint néhány ausztronéz nyelv – pl. a hawaii (Mekiko), a maori és a tagalog (Mehiko) – viszont a modern spanyolos kiejtéssel vette át a szót.

Másodsorban egyértelműnek tűnik, hogy a nagyobb indoeurópai nyelvek és rajtuk keresztül a legtöbb nyelv, így a magyar is az írott alakot vették át, s fittyet hányva az eredeti kiejtésére, az x latin hangértéke alapján ejtik [ksz]-szel. S harmadszorra, ami talán a legfontosabb: sose dőljünk be annak a téveszmének, mely szerint mindig a kakukktojás a „hibás”, az elterjedtebb pedig a „helyes”! 😉 (Tudományos alapon természetesen nem is létezik „rossz”, „helyes” vagy „eredeti”, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy valami régebbi vagy régiesebb, illetve újabb vagy újítóbb.)

A közreműködésért köszönet Dr. Szigetvári Péter nyelvésznek.

Spanyol igeragozás – most minden egy helyen!

Többen is kérdezték már különböző spanyolos fórumokon, hogy létezik-e valamilyen kezelhető formátumban hasonló igeragozási táblázat, mint amilyet a Wikipédiában is találunk. Az igénynek megfelelően elkészítettem ennek egy újabb változatát, amely nagy felbontású PNG-, valamint PDF-formátumban is elérhető.

Néhány szó a táblázat használatáról. A végződések csak a szabályos képzésű egyszerű igeidők ragjaira vonatkoznak, amelyek az igetőhöz járulnak (az összetett ragozásokat az haber ige egyszerű alakjaival és a participio hím-/semlegesnemű alakjával képezzük). A legtöbb szabályos spanyol ige tövét úgy kapjuk meg a szótári alakból, vagyis a főnévi igenévből (infinitivo), hogy levágjuk annak -ar, -er vagy -ir végződését. Ha így magánhangzóra végződő alakot kapunk, akkor azt mondjuk, hogy az ige magánhangzós tövű (pl. le|er ’olvas’),* ha pedig mássalhangzóra végződőt, akkor az ige mássalhangzós tövű (pl. cant|ar ’énekel’). A három ragozási osztályt római szám jelöli.

A táblázatban szerepelnek a tú és a vos névmással használt sztenderd alakok is. Nem szerepel viszont külön a felszólító mód tiltó ragozása, hiszen ez megegyezik a kötőmód jelen idejével. Nincsenek feltüntetve azok a ragváltozatok sem, amelyek csak a hangsúly jelölésében térnek el (pl. az a-, e- és o-tövű II. és III. ragozású igék pretérito perfecto simple (pretérito indefinido) alakjaiban a hangsúlyos i mindig ékezetet kap, pl. leer: leí, leíste, leímos, leísteis); ehhez megfelelően kell alkalmazni a hangsúlyjelölés szabályait. Ne feledjük továbbá, hogy a nyelvtanilag többes szám második személyű, -is és (felszólító módban) -d személyragra végződő igealakok csak Spanyolországban használatosak, Latin-Amerikában helyettük a többes szám harmadik személyű alakot használják. A kötőmód jövő ideje ma már szintén nem használatos a beszélt nyelvben.

A nagyításhoz kattints! Letöltés: PDF | PNG (Forrás: El Mexicano – v3)

A táblázat mindkét rendelkezésre álló formátumban szabadon felhasználható. Ha valamilyen internetes oldalon (blogon, fórumon, cikkben stb.) szeretnéd felhasználni, kérlek, hogy forrásként hivatkozz a blogra és erre a bejegyzésére.

---

*

A III. ragozású magánhangzós tövű – így különösen az (egyébként szabályos) -uir végű – igéknél a főnévi igenév -r végződése előtti -i részben a tőhöz tartozónak tekinthető. Ugyanitt megjegyzendő, hogy a spanyol nyelvtanok általában rendhagyónak tekintik az összes II. és III. ragozású magánhangzós tövű igét a ragozás során megfigyelhető i~y váltakozás miatt, pedig ez pusztán hangtani-helyesírásbeli, és nem alaktani jelenség.