Szenvedő szerkezetek a spanyolban. Acción és estado

A spanyolban kétféle igei körülírás lehetséges szenvedő értelemben: az egyik a ser + participio (amely előfordul progresszív szerkezetben is), a másik pedig az estar + participio. Szigorú értelemben véve csak az elsőt tekinthetjük szenvedő szerkezetnek (voz pasiva) – hamarosan látni fogjuk, hogy miért –, de vannak, akik az utóbbit is így nevezik. A melléknévi igenév mindkét esetben nemben és számban egyezik a mondat szenvedő alanyával (sujeto paciente). De vajon mi a különbség köztük?

Ennek megértéséhez nézzünk két konkrét példát az alábbiakban:

(1) El jardín es arreglado todos los días. ’A kert rendezve van minden nap.’
(2) El jardín siempre está arreglado. ’A kert mindig rendezett.’

Látszólag nagyon hasonló mondatokról van szó, de ha végiggondoljuk, azért mégsem teljesen. Az (1) mondatban egy folyamatos (ismétlődő) passzív cselekvést találunk: a kertet minden nap rendbe teszik. Nem úgy a (2) példában, amely arról szól, hogy a kert mindig rendezett, mert (előzőleg) rendbe tették.

El jardín es arreglado todos los días, por eso siempre está arreglado. (Kép: Pixabay.com)

Az első mondat tehát egy cselekvés (acción) elszenvedését jeleníti meg folyamatában, melynek alanya a cselekvő mondat tárgya lenne (Todos los días arreglan el jardín ’Minden nap rendbe teszik a kertet’). És ez a szenvedő szerkezet lényege: a cselekvő mondat tárgyát alannyá alakítja, így nem szükséges a cselekvés végzőjének megemlítése. (Ez sokszor felcserélhető a visszaható névmással kifejezett szenvedő igealakkal.) A második mondat ezzel szemben egy már befejeződött (vagy befejezettnek tekintett) cselekvés utáni állapotot (estado) – a cselekvés eredményét (resultado) – írja le.

Bár a szó szoros értelmében az utóbbi már nem szenvedő szerkezet, hanem állapotot kifejező körülírás (construcción resultativa), nevezik „eredménypasszív” mondatnak (pasiva resultativa) is. Érdekesség, hogy ez logikailag megfelel egy múlt idejű szenvedő mondatnak, vagyis az El jardín está arreglado egyenértékű az El jardín {fue ~ ha sido} arreglado mondattal. Hasonlóképpen, pl. La comida es servida ’Az ételt felszolgálják’, illetve La comida está servida ’Az étel fel van szolgálva’ (mert már felszolgálták) = La comida {fue ~ ha sido} servida.

Amennyiben a cselekvés végzőjét, vagyis ágensét (amely cselekvő mondatban az alany lenne) is meg kívánjuk nevezni, annak a por elöljárószó lesz a vonzata, pl. Las crías del quetzal son atendidas por ambos padres ’A quetzal fiókáit mindkét szülő gondozza’. Ez általában csak a szenvedő mondatoknál működik, bár van néhány rögzült kifejezéstípus, ahol az estar-ral alkotott szerkezettel is előfordul, pl. La educación está regulada por la ley ’Az oktatás a törvény által szabályozott’.

Példa a körülíró szenvedő igeragozásra kijelentő mód jelen és egyszerű múlt időben (Forrás: El Mexicano)

Vannak persze olyan esetek, amikor a kétféle szerkezet közüli választás elsőre nem tűnne logikusnak (sokszor inkább a konkrét igétől, ill. nyelvjárástól is függ), és olykor mindkettő működik különösebb jelentésbeli eltérés nélkül. Lássunk néhány példát erre!

• Está prohibido fumar ’Tilos a dohányzás’. Bár folyamatosan tilos, mégis az estar-ral szokás a tiltást jelentő kifejezéseket mondani. Azért, mert ez valójában állapotszerű: a dohányzást megtiltották (valakik valamikor), aminek eredményeképpen nem szabad dohányozni.
• Está (~ Es) dedicado a ti ’Neked van szánva’. Mindkettő előfordul, de ezt is inkább az estar igével szokták mondani. A ser használatakor a beszélő ezt fennálló állapotnak tekinti, az estar esetén pedig egy döntés eredményének.
• Es ~ Está considerado el mejor jugador ’A legjobb játékosnak tartják.’ Ez tipikusan olyan eset, amikor nem különböztethető meg a fennálló cselekvés az állapottól, így mindkét mondat egyaránt használatos. Általánosságban a voz pasiva (es considerado) gyakrabban fordul elő az ilyen kifejezésekben (vö. se considera el mejor jugador).
• El programa es ~ está dirigido/presentado por un experto ’A műsort (egy) szakértő vezeti’. Az előző példához hasonlóan ezeknél az igéknél is működik mindkét szerkezet attól függően, hogy a beszélő éppen megvalósuló eseménynek, vagy adott állapotnak/körülménynek tekinti. (Spanyolországban mindkét esetben az estar, máshol a ser használata elterjedtebb.)

La torre Eiffel es (~ está) considerada (~ se considera) el símbolo de París. (Kép: Pixabay.com)

Megjegyzendő, hogy nem tartozik ebbe a körbe a korábban már tárgyalt {ser ~ estar} casado, amely nem szenvedő szerkezet. A voz pasiva a beszélt nyelvben egyébként is elég ritka, sokkal elterjedtebbek az estar igével használt, állapotot vagy körülményt leíró kifejezések. Itt érdemes említeni azt is, hogy a jelen idejű szenvedő szerkezet gyakran ún. presente histórico értelemű, amikor múltbeli eseményeket a jelen idő használatával írnak le: pl. Asiste al evento, donde es entrevistado ’Részt vesz az eseményen, ahol meginterjúvolják’. Ez a fajta „elbeszélő jelen” viszont elég gyakori a sajtónyelvben.

Köszönet a lektorálásért Dr. Kálmán László nyelvésznek, a példákért pedig Wenceslao Grillo-nak.

Hogy mondjuk: se vende casas vagy se venden casas?

Mint azt korábbi cikkekben már jeleztük, a hangsúlytalan se (< lat. SĒ) szócskának a „visszaható” névmási használatán kívül még két speciális funkciója lehet a spanyolban: személytelen kifejezések (oraciones impersonales) és szenvedő igealakok (pasiva refleja) képzése, harmadik személyben. Ezeket vesszük most górcső alá, különös tekintettel a köztük lévő különbség megértésére. Ők azok ugyanis, amelyeket a nyelvoktatásban „általános alany”-nak szokás hívni, s a továbbiakban remélhetőleg az is kiderül, miért nem szerencsés ez a gyakorlat.

A személytelen mondatokban, amelyeket azért neveznek így, mert hiányzik belőlük a mondattani alany, a se után az ige mindig egyes szám harmadik személyben áll. Ez megvalósulhat tárgyatlan igékkel (pl. Se trabaja mejor en equipo ’Csapatban jobb dolgozni’), kopulával – „létigével” – (pl. Se es más feliz sin responsabilidades ’Felelősség nélkül boldogabb [az ember]’), tárgyas igékkel, melyek vonzata a elöljárószóval bevezetett személy (pl. Entre los gitanos se respeta mucho a los ancianos ’A cigányoknál nagyon tisztelik az időseket’), sőt, szenvedő körülíró szerkezettel is (pl. Cuando se es juzgado injustamente, es necesario defenderse ’Amikor [az ember] igazságtalanul bíráltatik, szükséges védekezni ~ megvédenie magát’). Nem kell többes számba tenni az igét, ha a személytelen mondatban többes számú tárgy szerepel, mivel a számbeli egyeztetés csak az ige és a „rejtett alany” között valósul meg, nem pedig az ige és a tárgy között; így ma nem lenne helyes egy olyan mondat, mint a *Se vieron a muchos famosos en la fiesta, a Se vio a muchos famosos en la fiesta ’Sok hírességet láttak az ünnepen’ helyett. Nem helyes a személytelen mondatban az ige egyéb, elöljáróval bevezetett bővítménnyel való egyeztetése sem: pl. *Ayer se llegaron a los 50 °C en Calcuta (se llegó a los 50 °C helyett) ’Tegnap 50 °C is volt Kalkuttában’ vagy *En la reunión se hablaron de temas importantes (se habló de temas importantes helyett) ’Az értekezleten fontos témákról beszéltek’. (A * helytelen vagy szokatlan kifejezést jelöl.)

¿Se venden casas en ese lugar? ¡Se ve maravilloso!

A szenvedő mondatokban a se harmadik személyű, egyes vagy többes számú igealakot vezet be, amely valamilyen névszói kifejezés mellett jelenik meg, mely rendszerint utána áll és a mondattani alany szerepét tölti be. Ez a névszói kifejezés dolgokat vagy cselekvéseket, illetve meghatározatlan személyeket szokott jelölni: pl. Se hacen fotocopias ’Fénymásolás’ (szó szerint: ’Fénymásolatok készülnek’); Se supone que ibas a venir ’Feltételezik, hogy szándékoztál jönni’ (szó szerint: ’Feltételeztetik, hogy szándékoztál jönni’); Se necesitan secretarias bilingües ’Kétnyelvű titkárnők szükségeltetnek’. Ha az alany valamilyen determinánssal (névelőféleséggel) áll, vagy pedig névmás, akkor az igét megelőzheti: Las fotocopias se hacen en máquinas especiales ’A fénymásolatok speciális gépeken készülnek’; Al final, todo se sabe ’Végül is, minden tudott’. Mivel szenvedő alakról van szó, nyilván ez csak tárgyas igékkel lehetséges, amelyek egyes vagy többes számban állnak attól függően, hogy az alany szerepét betöltő névszói kifejezés egyes vagy többes számú: En los comercios especializados se vende la pasta de sésamo ’A speciális kereskedésekben árulják a szezámtésztát’ (szó szerint: ’A speciális kereskedésekben adatik el a szezámtészta’) [Bonfiglioli Arte, Argentína, 1990]; En este kiosco […] no se venden revistas políticas ’Ennél az újságárusnál nem árulnak politikai lapokat’ (szó szerint: ’Ennél az újságosnál nem adatnak el politikai lapok’) [Puig Beso, Arg., 1976].

A se névmással képzett szenvedő igéknek ugyanaz az értelmük, mint a szenvedő igei körülírásnak (ser + participio): En la reunión se discutieron todos los temas pendientes = En la reunión fueron discutidos todos los temas pendientes, azaz ’Az értekezleten megvitatták az összes függőben lévő témát’ [’Az értekezleten megvitattatott az összes függőben lévő téma’]. Azonban míg a létigés szenvedő szerkezet esetén természetes a cselekvőt jelölő bővítmény (ágens) megjelenése (amely cselekvő mondatnál az alanynak felelne meg), a se névmással alkotott szenvedő alakban nem szokott szerepelni. Így pl. Los apartamentos se vendieron en poco tiempo ’A lakások hamar elkeltek’, de: Los apartamentos fueron vendidos en poco tiempo por agentes inmobiliarios ’A lakások hamar elkeltek ingatlanügynökök közvetítésével (által)’. A se névmással képzett szenvedő ige cselekvői bővítménnyel való használata csak elszórtan, a jogi-igazgatási szaknyelvben fordul elő: Los recursos se presentaron por el sector crítico y aún no ha habido respuesta ’Az érintett szektor prezentálta a forrásokat és még nem érkezett válasz’ [ABC, Spanyolország, 1985]; de még ezekben az esetekben is természetesebb a körülíró szenvedő szerkezet alkalmazása: Los recursos fueron presentados por el sector crítico.

En la reunión se discutieron temas importantes. Az értekezleten fontos témákat vitattak meg.

S most elérkeztünk a kérdésünkhöz: se venden casas vagy se vende casas? Habár az előzőekben tárgyalt kétféle mondattípusban az a közös, hogy elmarad belőlük a cselekvés végrehajtója, nem keverendőek össze a személytelen kifejezések (nincs alanyuk és az ige mindig egyes szám harmadik személyű) a szenvedő mondatokkal (az ige egyes vagy többes szám harmadik személyben áll a szenvedő alannyal egyeztetésben). A keveredés csak tárgyas igékkel fordulhat elő, mivel egyedül ezekkel alkotható mind a kétféle mondattípus: Se busca a los culpables ’Keresik a bűnösöket’ (személytelen) és Se buscan casas con jardín ’Kertes házak kerestetnek’ (szenvedő).

A régi spanyolban csak a szenvedő mondatok léteztek, amelyek nem jelentettek semmilyen nehézséget, amikor az alany dolgot (élettelent) jelölt: Se cantan cosas torpes e malas ’Ügyefogyott és rossz dolgokat énekelnek’ [Cuéllar Catecismo, Spanyolország, 1325]. Azonban amikor az alany személyt jelölt, többértelműség jelentkezett a visszaható, a kölcsönös és a szenvedő jelentések között. Így például egy olyan mondat, mint a Se tratan bien los pobres, jelenhette azt, hogy ’A szegények jól bánnak magukkal’ (visszaható), azt is, hogy ’A szegények jól bánnak egymással’ (kölcsönös), valamint azt is, hogy ’A szegényekkel jól bánnak [mások]’ (szenvedő). Az egyértelműsítés végett terjedt el az a gyakorlat, hogy a személyt jelölő főnév elé a elöljárószót tettek, amikor a mondat szenvedő értelmű volt: Que se respeten a los prelados de la Iglesia ’Tiszteljék az Egyház főpapjait!’ [Palafox Carta, Spanyolország, 1652]. Majd végül az ige egyes számban rögzült, amely a se névmással alkotott mai spanyol személytelen kifejezéseknek adott helyett: A pesar del régimen excepcional con que se trataba a los reclusos extranjeros ’A kivételes bánásmód ellenére, amellyel a külföldi fegyenceket kezelték’ [Chavarría Rojo, Uruguay, 2002]. Vagyis – mondhatni, a sors iróniája – a személytelen kifejezések éppen a személyekre utaló szenvedő mondatokból születtek.

A két szerkezet közötti különbséget magyarázó videó – haladóknak és profiknak!
A mai többségi művelt nyelvhasználatban, melyet a nagy presztízzsel rendelkező spanyol nyelvű írók is képviselnek, a személytelen szerkezet használatos, ha a tárgyas ige tárgya meghatározott személy – s ezért szükségszerűen a elöljáró vezeti be –, pl. Allí estaba la campana con que se llamaba a los trabajadores ’Ott volt a harang, amellyel a munkásokat hívták’ [Araya Luna, Chile, 1982]; Dio las instrucciones para que […] se buscara a las adoratrices de la Vela Perpetua ’Utasítást adott, hogy keressék a Vela Perpetua [katolikus vallási gyülekezet – a szerk.] tagjait’ [Sánchez Héroe, Kolumbia, 1988]; a szenvedő mondat pedig, ha a tárgyas ige tárgya a cselekvő mondatváltozatban dolog vagy határozatlan személy – a elöljáró nélkül –, amely a szenvedő mondat alanya lesz: Se exponen tesis y se buscan argumentos que tengan fuerza persuasiva ’Tételeket állítanak fel és meggyőző erejű érveket keresnek’ [Marafioti Significantes, Argentína, 1988]; Se buscan jóvenes idealistas ’Idealista fiatalok kerestetnek’ [Tiempo, Kolumbia, 1992].

E használati megoszlás értelmében a személytelen szerkezet nem szokványos és nem is ajánlatos, amikor a tárgy dolgot (élettelent) jelöl; ennek ellenére Latin-Amerika egyes részein – különösképpen Dél-Amerika déli országaiban – terjed a személytelen szerkezet élettelen tárggyal való használata, bár az írott nyelvben még ritkán bukkan fel: Es frecuente que se venda materias primas de baja calidad ’Gyakori, hogy rossz minőségű nyersanyagokat adnak el’ [FdzChiti Hornos, Argentína, 1992]. Ezen esetekben a többségi művelt nyelvhasználat továbbra is a szenvedő szerkezetet részesíti előnyben: A esa hora solo se vendían cosas de comer ’Ebben az időben csak élelmet árultak’ [GaMárquez Crónica, Kolumbia, 1981]; Se vendían papas fritas, caramelos y salchichas en cada esquina ’Árultak sült krumplit, cukorkát és kolbászt minden sarkon’ [Allende Eva, Chile, 1987].

A ’megmenekül’ ige ragozása a kétfajta szenvedő szerkezetben (Forrás: El Mexicano)

Néhány tárgyas ige, mint a nombrar ’kinevez’, elegir ’(meg)választ’, seleccionar ’(ki)válogat, kiválaszt’, contratar ’szerződtet’ és hasonlóak, mindkét kifejezéstípust lehetővé teszik és minden további nélkül eredményezhetnek szenvedő mondatokat határozott személyi alannyal. Ezért éppúgy helyes a Se elegirán los alcaldes por voto popular ’A polgármestereket szavazással fogják választani’ [Tiempo, Kolumbia, 1988] – ahol a los alcaldes ’a polgármesterek’ a se elegirán ’választódni fognak’ szenvedő alanya –, mint a Se elegirá a las autoridades de la institución para el período 1997-1998 ’Meg fogják választani az intézmény szaktekintélyeit az 1997–1998-as időszakra’ [Hoy, El Salvador, 1997], amelynek nincs mondattani alanya és ahol a las autoridades a se elegirá tárgya. Az ilyen esetekben a személytelen szerkezetet szokták előnyben részesíteni, lévén, hogy azt lehetetlen visszaható vagy kölcsönös jelentésben értelmezni, így nem okoz félreértést. Nem tanácsos viszont keverni a kétféle szerkezetet: Se elegirán a los cargos del partido ’Meg fogják választani a párt tisztségviselőit’ [Nación, Costa Rica, 1996]; itt a Se elegirán los cargos vagy a Se elegirá a los cargos lett volna természetesebb.

Összefoglalás röviden (Forrás: El Mexicano)

Az efféle személytelen kifejezések tehát tulajdonképpen szenvedő alakú egyes számú igével alkotott tárgyas mondatok, amelyeknek a tárgya határozott személyre utaló névszói kifejezés. Magyarul furcsán hangzik, de így pl. a Se elige a los cargos ’Megválasztják a tisztségeket’ mondat valójában annyit tesz: ’Megválasztatik a tisztségeket’, ahol a szenvedő igealak személytelenséget fejez ki. Bár a spanyolban az így képzett személytelen szerkezet viszonylag új fejlemény, érdemes megjegyezni, hogy a latinban is voltak olyan igék, amelyeket szenvedőként ragoztak, de jelentésük cselekvő volt és tárgyat vonzottak (ún. álszenvedő, más néven deponens igék), tehát a jelenség egyáltalán nem új.

Felhasznált irodalom

RAE, ASALE (2005): Diccionario panhispánico de dudas. Idézetek forrásai: szerzők | folyóiratok

A szakmai lektorálásért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.