Szótárajánló: magyar–spanyol Csevegő

Az elsők között lehettem, aki hozzájutott a nagy múltú nemzetközi szakkiadó, a Lingea legújabb spanyol nyelvi kötetéhez, az igen hiánypótló magyar–spanyol Csevegő formájában. De pontosan milyen jellegű kiadvány ez?

A Csevegő egy kifejezésszótár, amelyben a szokványos, tematikus felépítésű társalgási nyelvkönyvekkel ellentétben a címszavak (kulcsszavak) betűrendben szerepelnek. Ami nagyon fontos. Mondhatnánk, hogy a szintén kiváló Hablando en plata – Magyarán szólva című Grimm-kiadvány megfordított párja, amely a magyar kifejezések spanyol megfelelőjét adja meg a társalgásban használatos szófordulatokkal, szövegkörnyezetbe helyezve.

Ugye mindenkinek ismerős az a probléma, amikor valamit mondani akarunk idegen nyelven, de a hagyományos szótár ebben nem sokat segít? A szokványos nyomtatott szótárak ugyanis csak a szavak nyersfordításait sorolják fel, amelyek ráadásul sajnos sokszor már elavultak, régiesek vagy túl hivatalosak, irodalmiak (még a legújabb kiadásúak esetében is), így egyáltalán nem biztos, hogy a talált fordítás helytálló lesz adott szövegkörnyezetben (meg egyáltalán megérti-e belőle egy spanyol anyanyelvű, hogy mit szeretnénk mondani). A Csevegő ezt a hiányosságot szünteti meg.

A 431 oldalas kötet 1300 kulcsszót tartalmaz az alapszókincsből, 10.000 példamondattal és aktuális szófordulattal, a végén pedig egy rövid hagyományos spanyol–magyar szótári rész is található Név- és tárgymutató címmel. Felépítése rendkívül egyszerű, átlátható. A fedlap belső oldalán egyből a szócikkek szerkezetének leírását találjuk, majd a szokásos belső címoldal, kiadásra vonatkozó adatok, rövid kéthasábos Előszó és a mindössze tizenegy tételből álló rövidítésjegyzék után máris a szótári rész jön.

(Forrás: El Mexicano)

A szócikkek fejlécében (sötétkék csíkban) a magyar kulcsszó szerepel. Közvetlenül alatta (világoskék csíkban) ennek nyers spanyol fordítása(i), ami igazából nem is lényeges, inkább csak pluszinformáció, mert az érdemi rész az alatta lévő a kifejezésjegyzék. A szócikk törzsében a magyar kulcsszót szövegkörnyezetekbe helyezve, valós fordulatokban, kifejezésekben találjuk, a szótár pedig a teljes fordulatok, kifejezések spanyol megfelelőjét adja meg, ami az egésznek a lelke. A magyar kulcsszó nyersfordítása nem is feltétlenül szerepel a spanyol hasábban, de pontosan ez a lényeg, amit már sokszor elmondtam: nem fordításra van szükség, ha beszélnünk kell, hanem a bevett anyanyelvi fordulatok használatára az adott szituációban.

A Csevegő éppen ezt nyújtja, ezért is páratlan és hiánypótló munka. Hasábjaiban a fent leírtakon túl kiegészítő, orientáló, a helyes szóhasználatot elősegítő információk is helyet kaptak, amelyek világoskék alapon szerepelnek némelyik szócikk végén (ilyen pl. az olvidar és olvidarse igék használatának magyarázata az elfelejt szócikknél, vagy a razón és verdad főnevek közötti jelentéskülönbség szemléltetése az igazság szócikknél). Mindez alig 3500 forintért, ami meglehetősen barátságos ár a sokszor öt számjegyű összegbe kerülő, de gyakorlati szempontból használhatatlan hagyományos szótárak összehasonlításában. Minden kezdő és haladó nyelvtanuló könyvespolcán ott a helye.

Szponzorált tartalom

Szótárajánló: Képes szótár – Spanyol–magyar

(Forrás: El Mexicano)

Bizonyára minden spanyolos járt már úgy, hogy meglátott egy számunkra teljesen hétköznapi dolgot, mondjuk az íróasztalon, és nem tudta a spanyol megfelelőjét: hogy nevezik spanyolul például a lyukasztógépet? – Nos, hogy ilyen ne fordulhasson elő, íme a megoldás!

A német Naumann & Göbel Verlagsgesellschaft mbH spanyol–magyar Képes szótára (szerzők: Katrin Höller, Christina Kuhn; magyar fordítás: Böröczki Krisztina; lektorálta: Marto Ágnes) nem csak nyelvtanulóknak ajánlott, hanem mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné bővíteni a szókincsét. A több mint 6000 kifejezést és szófordulatot tartalmazó, 2400 színes fotóval illusztrált kiadványban témakörök szerint csoportosítva találhatjuk a spanyol szókészletet, amely nem csupán hétköznapi témákat tartalmaz, hanem például az emberi testtel, egészséggel vagy éppen a földrajzzal kapcsolatos szakkifejezésekkel is gazdagabbak lehetünk belőle!

A könyv egy könnyen áttekinthető tartalomjegyzékkel kezdődik, amelyben a témakörök címeit – spanyolul és magyarul – eltérő színek jelölik, az alábbi csoportosítás szerint:

La gente – Az ember
La salud – Az egészség
La educación y la vida profesional – Tanulás és munka
La casa – A ház
Las aficiones – Szabadidő
Las comidas y las bebidas – Ételek és italok
En la ciudad – A városban
Los medios de transporte, el tráfico – Közlekedés
Viajar – Utazás
Las plantas y los animales – Növények és állatok
Los números y los datos – Számok és tények
La Tierra y la geografía – A Föld és a földrajz
Otras expresiones y locuciones – Egyéb kifejezések és szófordulatok
El índice alfabético – Címszójegyzék

A magyar fordítások, mint láthatjuk, nem mindig „szó szerintiek”, hanem a mindennapi nyelvhasználathoz igazítottak (egy lépés a korszerű nyelvoktatás irányába!), ugyanakkor a spanyol névelő nem minden esetben lenne indokolt – és ez végig jellemzi a kiadványt – a kifejezésekben (erre még visszatérünk később), de nyilván a főnevek nyelvtani nemének elsajátítása céljából használták mindenütt a szerzők. A szótár végén betűrendes címmutató is található. (Mintaoldalért kattints ide.)

(Forrás: El Mexicano)

Azonban ez még nem minden! A kiadvány megvásárlásával egy szótanuló programhoz is hozzájutunk, amelyet ide kattintva tölthetünk le, miután beírtuk a szótár első oldalán található felhasználónevet és jelszót. Az egyszerűen kezelhető Képes szótár program két részből áll (ezek között a program bármelyik képernyőjéről válthatunk): kifejezéseket kereshetünk mindkét irányban, valamint a tudásunkat ellenőrizhetjük az adott témakör, majd fejezet kiválasztása után. A szavaknak és kifejezéseknek a kiejtését is hallhatjuk minden esetben, európai spanyol változatban.

A program egyetlen hátulütője, hogy a szótanuló modul kizárólag a szótár által megadott formában fogadja el helyesnek a beírt kifejezéseket. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a ’pajzsmirigy’ megfelelőjeként a kiadványban la glándula tiroides szerepel, akkor a tiroides, el tiroides, la tiroides vagy a névelő nélküli glándula tiroides is hibásnak minősül – ami viszont nem túl szerencsés, hiszen ezek közül mindegyik alak egyformán helyes és használatos. Ugyanez vonatkozik a kis- és nagybetűk használatára is, amely ráadásul nem is mindig következetes a programban (pl. a csillagképek neveinél). Ezekre az apróságokra igazán gondolhattak volna a készítők.

(Forrás: El Mexicano)

A fenti kisebb hiányosságoktól eltekintve én úgy gondolom, hogy egy szavunk sem lehet: egy valóban praktikus, életszerű, áttekinthető és könnyen kezelhető szótárról és programról van szó, amely egyik spanyolos polcáról és számítógépéről sem hiányozhat. Ráadásul az ára is meglehetősen baráti: 2000 forint alatt van. Jó tanulást és szórakozást!

Technikai adatok

• EAN: 9783625170778
• ISBN: 3625170778
• Kötésmód: cérnafűzött, puha kartonfedelű
• Oldalszám: 352
• Méret: 160×199×25 cm
• Tömeg: 750 g
• Kiadás éve: 2016

Szótárajánló: Hablando en plata – Magyarán szólva

(Forrás: Grimm Kiadó)

2015-ben jelent meg Agócs Károly szerkesztésében az Hablando en plata – Magyarán szólva címet viselő spanyol–magyar kifejezés-, szólás- és közmondásszótár a Grimm Kiadó gondozásában, amely egyetlen spanyolos könyvespolcáról sem hiányozhat.

Hiánypótló kiadványunk kifejezések, állandó szókapcsolatok, szólások és közmondások gazdag tárházát kínálja a felhasználóknak. Köztudomású, hogy egy nyelv magas fokú elsajátításának és színvonalas használatának egyik nehézsége éppen ezekben a lexikai elemekben rejlik, hiszen jelentésük általában nem következtethető ki az őket alkotó szavakból, ugyanakkor nagymértékben gazdagítják, színesítik, árnyalják a nyelvezetet; a nyelv „savát-borsát” jelentik, egy ide illő metaforikus kifejezéssel élve. [...]

– áll a könyv hátsó borítóján található rövid ismertetőben, amely kiválóan és tömören összefoglalja a kiadvány célját. És valóban: a szótártól tényleg azt kapjuk, amit ez alapján várnánk, és amire minden, a spanyolt idegen nyelvként tanulónak/használónak szüksége lehet. Külön értékelendő, hogy nem kizárólag a Spanyolországban használt nyelvre összpontosít, hanem éppúgy megtalálhatóak benne valamennyi spanyol nyelvű országban használt kifejezések.

A 462 oldalas kiadvány felépítése logikus, könnyen kezelhető, a kifejezések értelmezését helyenként lábjegyzetek is segítik. Mindjárt a belső borítón a szótár használatának vázlatos bemutatása található, majd a címlap utáni magyar és spanyol nyelvű rövid előszót rövidítés- és forrásjegyzék követi két oldalban; ezután következik maga a szótári rész, amelyben több mint 30 000 szócikk található.

Mintaoldal (Forrás: El Mexicano)

Fontos kiemelni, hogy a szótár valóban a mindennapi életben használt spanyol kifejezéseket (pl. igei szerkezeteket, szókapcsolatokat), köznyelvi fordulatokat (beleértve pl. a káromkodásokat is), szólásokat és közmondásokat tartalmaz, vagyis mintha egy hagyományos kéziszótár szócikkein belüli kifejezésanyagot bontottuk volna ki és tettük volna betűrendbe – így még azzal sem kell bajlódnunk, hogy adott kifejezés jelentését melyik szónál keressük, ami a hagyományos szótárak használatánál sok időt elvehet. A mű hitelességét növeli, hogy négy anyanyelvi konzulens – Carolina Pérez López, Francisco Pellicer Ramírez, Luis Sánchez Fernández és Magda Noszticzius – is részt vett az összeállításában.

Ebbe a szótárba egyszerűen nem lehet belekötni – remek munka, így a szerzőknek csak gratulálni tudunk, az ötletért és magáért a kiadványért is. Magyarán szólva, csak ajánlani tudom minden spanyolosnak.

Kiadta a RAE a Diccionario de autoridades reprintjét

A 2013–2014-ben fennállásának harmadik centenáriumát ünneplő Spanyol Királyi Akadémia (RAE) az eseménysorozat részeként mindenki számára elérhetővé tette Spanyolországban, viszonylag megfizethető áron, az 1726–1739 között kiadott hatkötetes, röviden „Diccionario de autoridades”-ként emlegetett első spanyol akadémiai értelmező szótárának facsimile reprodukcióját – az intézmény 1713-as megalakulásának elsődleges célja tulajdonképpen e szótár elkészítése volt.

A Spanyol Királyi Akadémia épületének belső részlete (Forrás: YouTube / RAE Informa)

A spanyol nyelvtörténetben mérföldkőnek számító 18. századi mű eredeti példányát az akadémiai könyvtárban őrzik. Reprodukciója két változatban készült el a JdeJ Editores kiadó gondozásában: a „népszerű kiadás” a nagyközönségnek szánt, puha fedelű „reprint”, kötetenként mindössze 29,9 euróért (összesen 179,4 euró, átszámítva kb. 55.000 forint) vásárolható meg; míg a „luxuskiadást” valószínűleg csak a komolyabb gyűjtők és könyvtárak fogják megfizetni, amely kötésében és jellegében a kornak megfelelő pontos mása az eredetinek, kötetenként 198, összesen 1188 euróért (kb. 360.000 forint).

A reprodukció két változata: az edición popular (balra) és az edición de lujo (Forrás: www.facsimilesrae.com)

A valójában a Diccionario de la lengua castellana, en que se explica el verdadero sentido de las voces, su naturaleza y calidad, con las phrases o modos de hablar, los proverbios o refranes, y otras cosas convenientes al uso de la lengua – azaz a „A kasztíliai nyelv szótára, melyben elmagyaráztatik a szavak valódi értelme, természete és minősége, a nyelv használatához illő kifejezésekkel és beszédmódozatokkal, közmondásokkal, ill. szólásokkal, valamint egyéb dolgokkal” – címet viselő szótárra azért utalnak egyszerűbben a „Diccionario de autoridades” elnevezéssel,* mert neves írók idézeteivel támasztja alá az egyes szócikkek meghatározásait (az autoridades tehát nem ’hatóságok’-at jelent ebben az értelemben, hanem ’szerzői idézetek’-et, az autor ’szerző’ szóból).

Az Akadémiai Könyvtár (Forrás: YouTube / RAE Informa)

José Manuel Blecua (1939) nyelvtörténész, a Spanyol Királyi Akadémia (a továbbiakban: RAE) igazgatója szerint a mű a modern lexikográfia kezdetét jelentette a spanyol nyelvben – a mai akadémiai értelmező szótárak mind ennek utódai. De mi az, amiért érdekes lehet egy mai olvasó számára egy 18. századi értelmező szótár? „Én azt hiszem, hogy a legérdekesebb egy mai olvasó számára, aki hozzáfér az Akadémia által kiadott új szótárakhoz, amelyek ezen első Diccionario de autoriadades utódai, az az »idő illata«, amit egyes meghatározásokban találunk, melyeket az alapító akadémikusok igazán kivételes precizitással, kellemmel és kulturális visszhanggal alkottak” – vélekedett Darío Villanueva (1950) irodalomkritikus, a RAE titkára.

„Továbbra is érdemes forgatnia bárkinek, aki klasszikus szöveget kíván olvasni a kellő mélységgel. S nem túlzok, amikor azt mondom, hogy elég sok ponton máig hatóerővel bír a legutóbbi szótárakkal szemben, amelyeket nem ritkán felülmúl pontosságban” – idézi Fernando Lázaro Carreter (1923–2004) néhai akadémikus szavait Javier de Juan y Peñalosa, a JdeJ Editores alapítója és elnöke.

A kiadványt a RAE igazgatója, titkára, és a kiadó elnöke mutatta be.
A Diccionario de autoridades egyébként már a RAE (szintén a 300. évforduló alkalmából) megújult – és azóta folyamatosan újabb ingyenes online szolgáltatásokkal bővülő – honlapjáról is elérhető és böngészhető teljesen digitalizált formátumban.

Szótárajánló: Diccionario de americanismos

Magyar kiadású szótárakról már olvashattunk ismertetőt itt a blogon, most azonban egy egynyelvű szótárról lesz szó, amely borsos ára ellenére – úgy gondolom – nem hiányozhat egyetlen spanyoltanár vagy hivatásos fordító polcáról sem, de természetesen azoknak is érdemes beszerezni, akik hozzám hasonlóan csak hobbiból foglalkoznak a nyelvvel.

A Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE – a továbbiakban: Egyesület) tízéves kutatómunkát követően, 2010 első felében adta ki a Diccionario de americanismos című latin-amerikai spanyol nyelvjárási szótárát a Santillana kiadó gondozásában (amely azóta elektronikusan is hozzáférhető az Egyesület honlapjáról). A Spanyol Királyi Akadémia történelmi projektje számos akadémiai munkacsoport és bizottság intenzív munkájának köszönhetően valósult meg, s a spanyol nyelvi akadémiák összspanyol nyelvpolitikájának új gyümölcseként jellemezhető.

A szótár alapszövegét 2009 márciusában fogadták el az Egyesület plenáris ülésén Sevillában, és 2010 márciusában mutatták be a Spanyol Nyelv V. Nemzetközi Kongresszusán (V Congreso Internacional de la Lengua Española) a chilei Valparaíso városában.

A Diccionario de americanismos

• az amerikai spanyol szókincs legteljesebb szótára.
• időszerű szótár.
• leíró jellegű mű, amely tartalmazza a Spanyol-Amerikában beszélt nyelvben keletkezett és használt szavakat.
• nem normatív (előíró) használatú szótár.
• összspanyol szótár.
• az Egyesületet alkotó 22 akadémia együttes kidolgozói munkájának eredménye.

Tartalom

• Több mint 70 000 szó, teljes szócikkek, mondatok és kifejezések.
• Több mint 120 000 jelentés.
• Érthető, precíz és objektív meghatározások.
• A szemantikai környezet és a használati gyakoriság szerint csoportosított jelentések.
• A használatra utaló jelzések minden meghatározásnál.
• Földrajzi jelölések minden jelentésnél.
• Szinonimák és alakváltozatok a szavak többségénél.
• Szófordulatok, mondások, megszólítási és közlési formulák, rögzült kifejezések.
• Etimológia vagy eredet a legtöbb szónál.
• Szociolingvisztikai jelzések (regiszter, társadalmi megítélés, szociokulturális rétegződés és nyelvi stílus vonatkozásában) minden jelentésnél.
• A mű szinonimamutatóval és a következő függelékekkel zárul: Élő indián népcsoportok (Etnias indígenas vivas), Földrajzi melléknevek (Gentilicios), Leginkább használt becenevek (Hipocrísticos más usados), Élő indián nyelvek (Lenguas indígenas vivas), Kormányzati elnevezések jegyzéke (Nomenclatura gubernamental), Katonai elnevezések jegyzéke (Nomenclatura militar), Pénznemek elnevezéseinek jegyzéke (Nomenclatura monetaria), Leginkább használatos rövidítések (Siglas de más uso).

Mintaoldal (a teljes mérethez kattints jobb gombbal a képen és válaszd a „Hivatkozás megnyitása új lapon” lehetőséget)

Kinek szól?

A kiadói ajánlás szerint, a Diccionario de americanismos alapmű az összes spanyol ajkú számára, aki érdekelt abban, hogy saját nyelvét megismerje, valamint megismerje a saját országában és a testvérországokban beszélt nyelv közötti különbségeket.

Én természetesen csak ajánlani tudom minden nem spanyol anyanyelvűnek is, aki mélyebben foglalkozik vagy szeretne foglalkozni a nyelvvel, a spanyol nyelvjárásokkal és a latin-amerikai spanyol szlenggel. A szótár ára átszámítva 20–22 000 forint körül van (nem tartalmazza az áfát és a szállítási költségeket).

A kiadás technikai adatai

• Cím: Diccionario de americanismos
• Szerző: Asociación de Academias de la Lengua Española
• Kiadó: Santillana Ediciones Generales, S. L.
• Kiadás dátuma: 2010. április 1.
• Formátum: 17 × 24,3 cm
• Terjedelem: 2400 oldal
• Kötés: kemény fedelű kötés műbőr bevonattal, fedőborítóval
• Nyomás: World Color Perú S. A., Lima, Peru.
• ISBN: 9788429495508

Forrás: Grupo Santillana / El Mexicano

Melyik spanyol szótárt vegyem meg?

Az új Akadémiai spanyol–magyar és magyar–spanyol szótárról szóló bejegyzés után úgy döntöttem, hogy beruházok én is, és megrendeltem a két új szótárt. Kíváncsian vártam, vajon jobbak lesznek-e, mint a sok régi rossz szótár, ami annyi keserves órát okozott az elmúlt mintegy harminc évben, amikor egy-egy fordítás során bizonyos szavaknál azért akadt el a tudományom, mert a különféle forrásokból annyi különböző eredményt találtam, hogy igen nehéz volt a legmegfelelőbbet kiválasztani. Nem is beszélve számtalan esetről, amikor még csak nyomát sem találtam semmiféle spanyol–magyar szótárban egy adott kifejezésnek. Szép pillanatok azok egy fordító életében, amikor megtalálja a neten, esetleg a Larousse-ban a keresett kifejezést, és érti is mi az, de fogalma sincs, vajon hogy mondják magyarul – és akkor még nem is említettem az Internet előtti korszakot, amikor a legnagyobb (és legvégső) segítséget a latin–magyar szótár jelentette...

Fordítóként természetesen mindenféle szótárra szükségem van, semmi nem lehet felesleges, így bármilyen is az új, biztos, hogy lesz benne olyan, ami esetleg másban nem, pláne, hogy a szerzők mások, mint a korábbi szótáraknál voltak. (Nem térnék ki különösebben a szerzők személyére, mivel nem ismerem részletesen munkásságukat, így nem áll módomban megítélni szótárszerkesztői tudásukat sem, az azonban tény, hogy az új Akadémiai spanyol–magyar szótár három szerzője közül kettőt eddig elsősorban portugál nyelvkönyvek szerzőjeként ismerhettünk.) Az új akadémiai szótárpárost a 2007-ben, a Grimm Kiadó gondozásában megjelent Spanyol–magyar és Magyar–spanyol szótárral szeretném összehasonlítani, figyelembe véve közben egy rövid pillantásra a régi „új” akadémiai szótárt is (1992). Az összevetést természetesen nem oldalról oldalra gondoltam elvégezni, csak szúrópróbaszerűen néhány kifejezést. Említsük meg azért elöljáróban, hogy a spanyol–magyar Grimm-szótár szerzője ugyanaz a Dorogman György, aki az 1992-es akadémiai Spanyol–magyar kéziszótárt is szerkesztette.

Két szótárt összehasonlítani úgy lehet, ha megnézzük, mit tud egyik a másikhoz képest, illetve fordítva. Mi az, amitől az egyik jobb, vagy rosszabb, mint a másik? Nyilvánvaló, hogy a „jó” és a „rossz” relatív és szubjektív fogalmak, ezt a kérdést így nem lehet eldönteni; szerintem két szótárt úgy lehet összehasonlítani, ha tüzetesen megnézünk pár szócikket, hogy hány és milyen jelentést hoz le hozzá egyik vagy a másik, illetve, hogy két azonos szócikk között melyik szótárban hány darab szócikk szerepel. Ez utóbbi szempontnál figyelembe kell vennünk, hogy az új akadémiai szótár (2011) már a bevezető részben felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a Spanyolországban használatos kifejezésekre koncentrál, és hogy a latin-amerikai kifejezéseket háttérbe szorította (konkrétan a nagy részét sajnos egyszerűen kihagyta). Talán ez lehet az oka, hogy kb. 100 oldal terjedelemmel rövidebb is a Grimm-szótárnál. (Erre a kérdéskörre jelen jegyzetem végén még visszatérek.)

Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos szempontból teljesebb, több információt adó azokban a szócikkekben, amelyek szerepelnek benne. A bevezető azt is írja, hogy minden egyes szócikket leellenőriztek az Interneten is, így remélhetőleg bízhatunk tartalmuk helyességében és hitelességében. Nézzünk hát pár példát, vajon tényleg helytálló-e ez a kijelentés.

Elsőként kíváncsi voltam a „file” (archivo) és a „letöltés” (descargar) szavak spanyol megfelelőire, mint tényleg olyan új számítástechnikai kifejezésekre, amelyek korábban nyomtatott szótárban biztosan nem szerepeltek. Az összehasonlítások leírásánál kihasználom azt a vitathatatlan kényelmi pluszszolgáltatást, amit az új akadémiai szótár nyújt a mostani vásárlóknak, konkrétan, hogy a szótárhoz kétéves ingyenes hozzáférést adtak a szotár.net-en a szótár teljes szóanyagának eléréséhez.

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin)

Jól látható, hogy az ugyanazon szerzőtől származó szócikkek megegyeznek, ennél a két kifejezésnél a Grimm-szótár csak az új, számítástechnikai résszel bővült; az új akadémiai szótárnál azonban már némi jelentésbeli eltéréseket is megfigyelhetünk. A szembetűnő azonban az, hogy az egyik szónál (archivo) több, míg a másiknál (descargar) sokkal kevesebb – kb. feleannyi – jelentést hoz (igaz, olyat is, amit a Grimm-szótár nem).

Ami azonban igazán érdekes (és a descargar után véletlenül szaladt lejjebb a szemem, így bukkantam rá), azt a következő szónál találjuk. (A továbbiakban csak a Grimm-szótár és az új akadémiai szótár szócikkeit hasonlítom össze, mivel jelen pillanatban csak ez a két szótár releváns abból a szempontból, hogy melyik lehet számunkra hasznosabb. S bár kapható még a régi „új” – 1992-es – akadémiai szótár, mindenkit erősen óvnék attól, hogy ha szótárvásárlásra adja a fejét, azt vegye meg; napjaink igényeit semmiképpen nem képes kielégíteni a húsz évvel ezelőtt megjelent kiadvány.)

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin)

Szerény tudásom szerint a descargo első jelentése bizony a ’kirakodás’, ’lerakodás’, ’valamilyen tehertől való megszabadulás’. Agócs Károly Spanyol–magyar közgazdasági szótárában a descargo-nál ’jóváírás’-t találunk (descargos en la cuenta ’jóváírások a számlán’), a descargar-nál pedig az alábbiakat: ’kirak’, ’rakományt kirak’, ’lerak’, ’tehermentesít’, ’jóváír’. Ne felejtsük azonban el, hogy az egy közgazdasági szótár, ami kizárólag a közgazdasági és kereskedelemi (külkereskedelmi) kifejezéseket, illetve a kifejezések ilyen irányú jelentéseit gyűjti össze. E tekintetben ezek a jelentések teljesen helytállóak.

Összehasonlításunk tárgyát képező két szótárunk eltérő adatai (főleg az első sorban hozott jelentések) kíváncsivá tettek, ezért úgy döntöttem, megnézem, mi szerepel a Spanyol Királyi Akadémia egynyelvű szótárában e két kifejezés alatt:

„descargar”:

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin / DRAE)

„descargo”:

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin / DRAE)

Ezek után már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a descargo milyen szövegkörnyezetben jelent ’kirohanás’-t (diatriba), ’támadás’-t (ataque)? Több szótárt átnézve sem találtam egyik szónál sem ilyen jelentést, magyarról spanyolra visszanézve sem! Mégis első helyen hozza ezeket a jelentéseket az akadémiai szótár, amit ugye a szerzők állítása szerint alaposan leellenőriztek. Kíváncsian várom, hogy valaki elárulja nekem a megoldást.

Nézzünk meg most egy napjainkban elég gyakran használatos, viszonylag egyszerű (a fentieknél kevesebb jelentéssel bíró), bár nem magyar eredetű szót magyarról spanyolra:

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin)

Egy kifejezés pontos megfelelőjét általában csak a szövegkörnyezetbe történő beillesztéssel lehet megállapítani, így az előző példa azért érdekes, mert konkrétan egy olyan mondat kapcsán kerestem a bónusz szót, ami így hangzott: „50%-os bónuszt ajánlottak fel neki a következő repülőjegye árából, mert olyan sokat utazott korábban légitársaságukkal.” A bónusz itt egyértelműen árcsökkentést jelent, azaz hogy az illetőnek csak az ár 50%-át kell kifizetnie. Ez esetben egyértelmű, hogy nem jutalmazásról vagy javadalmazásról (gratificación), hanem kedvezményről (bonificación) van szó.

Kizárólag az akadémiai szótárra támaszkodva egy kezdő fordító vagy egy tanuló simán gratificación-t fordított volna, még akkor is, ha ismeri azt a szabályt, hogy ha kétségünk van, nézzük meg a talált kifejezést visszafelé is. Sajnos jelen esetben ott is megerősítést kapott volna a hibás szó, hiszen az akadémiai szótár nem tesz különbséget a bónusz szó két különböző magyar jelentése között, így a spanyol–magyarban visszafelé is megtaláljuk a gratificación mellett a ’bónusz’ szót. A repülőjegy árából adandó kedvezmény azonban mégsem gratificación, hanem bonificación.

Nem szeretném a négy kötet teljes szóanyagát kimásolni és összehasonlítani, véleményem szerint a fenti pár példa már önmagáért beszél. Arra azonban mindenképpen szeretnék még rávilágítani, hogy bármennyire is elsősorban Spanyolországra fókuszál az új akadémiai szótár, szembetűnő mennyiségű szó maradt ki belőle. S bár igaz, hogy nagy részük elsősorban Latin-Amerikában használatos, de fontos kifejezések is lehetnek köztük. Annak megítélése pedig, hogy melyik szó fontos és melyik nem, a szótárszerkesztő felelőssége ugyan, de a szótár használójának okoz fejfájást, ha egy szó számára fontos lenne (mert történetesen ott áll előtte és nem érti miatta az egész mondatot), és mégsem szerepel abban a szótárban, amit ő jónak vélt.

Álljon itt egy kis lista (fordítás nélkül) a két szótárban megjelenő szócikkekről a spanyol gua- betűcsoportból, a guacamayo ’arapapagáj’ szócikktől a guante ’kesztyű’-ig.

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin)

A bal oldali lista szavainak egy része valóban elsősorban Latin-Amerikában használatos kifejezés, de nem mindegyik. Tény, hogy a jobb oldali listában is találunk két olyan szót, ami viszont a Grimm-szótárban nem szerepel. Hogy fontosak-e, azt én nem ítélhetem meg (persze ha az ember nagyon éhes, és ott áll szemben egy tál avokádósalátával – guacamole –, biztos irtó fontos lehet megtudni, hogy mi is az), mert véleményem szerint minden szó fontos, ha találkozunk vele és nem ismerjük a jelentését. Erre való a szótár. Ezen pedig nem változtat az, hogy a szó esetleg valamilyen szakterülethez kapcsolódik-e (pl. guadapero ’vadkörtefa’), hisz spanyol–magyar relációban a Közgazdasági szótáron kívül nincs semmiféle szakmai szótár (hacsak nem tekintjük annak a szintén az Akadémiai Kiadó által 1997-ben megjelentetett Spanyol–magyar, magyar–spanyol Duden-Oxford Képes szótárt, ami már régóta nem kapható, és tudtommal újabb kiadása sem jelent meg).

Végezetül, nem szeretnék nagyon komoly következtetéseket levonni a fenti pár kiragadott példából, amikre szinte véletlenül bukkantam rá. Bizonyára mindkét kiadvány tartalmaz hibákat és nagyon jó, valóban frappáns megoldásokat, amelyeket a másik nem. Az olvasóra bízom, hogy ha szótárt kíván vásárolni, döntse el maga, melyik lehet nagyobb hasznára.

Aki nagyon komolyan akar a spanyol nyelvvel foglalkozni, és legalább olyan fontosak számára a Spanyolországban használatos kifejezések, mint a Latin-Amerikában használatosak, akkor könnyen lehet, hogy mindkét szótárt használnia kell alkalmanként. Költségkímélő megoldás lehet a szotár.net-en való előfizetés megvásárlása az új akadémiai szótár teljes szóanyagához való hozzáférés végett (persze nem ad olyan áttekintést, mint amikor egy szótárban végig tudunk szaladni egy oldalon, és komplett „szóbokrokat” jelentésükkel együtt tudunk végigtanulmányozni, mivel csak a címszavakat mutatja ábécé szerint szedve a kis kereső téglalapban, jelentésüket azonban csak egyenként).

Jómagam a továbbiakban az eddig is használt szótárakon* kívül ezt az új akadémiai szótárt is használni fogom munkáim során. Természetesen pont ugyanolyan fenntartással kezelve, mint az összes többit, és ugyanolyan gondossággal ellenőrizve minden állítását, ahogyan az eddigi munkáim során tettem azt.

A cikk szerzője Rédei Katalin, spanyol–magyar szakfordító.

---

*

Spanyol–magyar, Magyar–spanyol szótár, Grimm Kiadó, 2007 (2 külön kötet); Agócs Károly: Spanyol–magyar és Magyar–spanyol közgazdasági szótár, Aula Kiadó, 1995 (2 külön kötet); Ramón García-Pelayo y Gross: Pequeño Larousse en color, Librairie Larousse, Paris, 1988 (1 kötet); Duden-Oxford Képes szótár: Spanyol–magyar, magyar–spanyol, Akadémiai Kiadó, 1997 (1 kötet); valamint a GIB-szótár Spanyol–magyar szótára CD-n. Internet: www.rae.es és a szotar.avw.hu honlap szótára.