A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hace. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hace. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 27., szombat

Globális spanyol klímakérdés

Arról már volt szó, hogyan kérdezzük meg spanyolul, hogy mennyi az idő, és ezzel általában nem is szokott probléma lenni – bárhol megkérdezzük, minden bizonnyal azt a választ fogjuk kapni rá, hogy hány óra van, és nem azt például, hogy „fúj a szél”. Ám annál kacifántosabb a helyzet, ha az időjárásra lennénk kíváncsiak (amiről érintőlegesen szintén szóltunk az említett cikkben). Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy a leghétköznapibb kérdések/kifejezések mindenhol azonosak még egy ekkora területen, közel félmilliárd ember által használt nyelv esetében is.


Ez olyannyira nem igaz, hogy az egyik legnagyobb nyelvi közösségi oldal, a WordReference.com spanyol fórumán érdekes és tanulságos vita kerekedett arról, hogy mennyire értelmes egyáltalán a ¿Qué tiempo hace? mondat, amellyel elvileg az aktuális időjárásra kérdezünk. A témát egy angol anyanyelvű, amerikai spanyoltanár indította, ami azért elég erős jelzés arra nézve, hogy a dolog korántsem annyira egyértelmű, mint ahogy a „nagy könyvekben” le van írva.

Ugyebár mindannyian úgy tanuljuk/tanultuk, hogy a magyar Milyen idő van? kérdésnek ez az egyetlen megfelelője létezik – a magyar–spanyol szótárakban is kizárólag ez szerepel. Ez teljesen rendben is van addig, amíg valaki csak Spanyolországig utazik. Aki viszont nem éri be Európával vagy mondjuk a Kanári-szigetekkel, és éppen El Salvadorba vagy Mexikóba vágyik, azt nagy meglepetés érheti, amikor magát jól felkészült spanyolosnak tartva szembesül vele, hogy ott ezt a kérdést nem értik.


Abba most ne menjünk bele, hogy a spanyolok szerint (akik mindig is nagy nyelvvédők hírében álltak) mi helyes és mi nem, mert ez könnyen úgy sülhet el, mint a jól ismert „bagoly mondja verébnek...” hasonlat, ha szerintük „helytelen”, ha egy 100 milliós ország anyanyelvi beszélői másképp fejeznek ki valamit, mint ők. Egy biztos: a jelek szerint míg Spanyolországban és talán Dél-Amerika nagyobb részén valóban a ¿Qué tiempo hace? a bevett kérdés az időjárás állapotára, Közép-Amerikában és Mexikóban ezt nem (így/erre) használják. A legjobb esetben ezért ott csak azok értik meg, akik tudják, hogy máshol ezt így szokás megkérdezni; rosszabb esetben félreértik és esetleg megmondják, hány óra van; a legrosszabb esetben pedig visszakérdeznek, mert fogalmuk sincs, pontosan mit is szeretnénk tudni.

A ¿Qué tiempo hace? egyébként azért érthető félre ezeken a területeken, mert a qué kérdő névmással az hacer mint személytelen ige időtartamot vagy eltelt időt is kifejez: ¿Qué [Cuánto] tiempo hace que nos conocemos? ’Mennyi ideje ismerjük egymást?’. A legérdekesebb az egészben csak az, hogy a kérdéstől eltekintve az időjárási jelenségek megnevezésére ugyanúgy az hacer igét használják: hace sol ’süt a nap’, hace frío ’hideg van’ stb.


Mitévők legyünk? Nyilván feltehetnénk félreérthetetlenül a kérdést úgy is, hogy ¿Cuáles son las condiciones meteorológicas actuales?, de félő, hogy ezen inkább mosolyognának, hiszen egy ilyet azért nem szoktak csak úgy spontán elereszteni, legfeljebb időjárás-jelentésben vagy tudományos konferencián. Ami tehát a mindennapi nyelvet illeti, az egyik javaslat a ¿Cómo está el tiempo? ’Milyen [most] az idő?’ – használják így Dél-Amerikában is, és ez a legáltalánosabb Közép-Amerikában. Egy másik lehetőség pedig a ¿Cómo está el clima? ’Milyen [most] az időjárás?’, amely a Mexikóban szokásos fordulat; a clima tehát ott nem csak ’éghajlat’, hanem ’időjárás’ jelentésben – és még időjárás-jelentésben ;-) – is használatos. (A ¿Cómo es el clima? viszont azt jelenti, hogy milyen az éghajlata egy földrajzi területnek.) Sőt, van még egy harmadik lehetőség is, a ¿Cuál es el clima? – ezt viszont mindig ki kell egészítenünk azzal, hogy mikor, ugyanis ez a kérdés vonatkozhat az éghajlatra és az időjárásra egyaránt: pl. ¿Cuál es el clima para hoy/mañana? ’Milyen idő van/várható mára/holnapra?’

Aki nem szeret olvasni, elég, ha ennyit megjegyez... (Forrás: El Mexicano)

A spanyolok persze ebbe is belekötnek, hiszen a clima főnév náluk kizárólag ’éghajlat, klíma’ jelentésben él – de ne is törődjünk vele. Tudomásul kell venni, hogy nem mindenhol beszélnek egyformán az emberek, még a jóval kisebb területű hazánkban sem. És ezzel nincs is semmi probléma. Ha azt szeretnénk, hogy megértsenek minket ott, ahova megyünk, vagy akikkel kapcsolatba kerülünk, a tankönyvekben és szótárakban leírtakon túl ezekre a helyzetekre is fel kell készülni.

2013. február 23., szombat

Mi a különbség az hace és a desde hace között?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi különbség a spanyolban az hace és desde hace között, egyáltalán mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések. Igyekszem minderre pontos választ adni.

Az hacer (< lat. FACERE) ’csinál, tesz’ ige személytelen, vagyis egyes szám harmadik személyű alakjával időjárást (illetve azzal kapcsolatos jelenségeket), valamint eltelt időt fejeznek ki: hace sol ’süt a nap’, hace frío ’hideg van’, hace viento ’fúj a szél’, hace treinta grados ’harminc fok van’, illetve hace tres días ’három napja’, hace un mes ’egy hónapja’, hace cien años ’száz éve’, hace mucho tiempo ’régen’ stb.

Ezekben a kifejezésekben az hacer bővítménye nem alany, hanem tárgy (ezért marad változatlan alakban), ahogy az haber ige létezést kifejező használatánál is. Szó szerinti fordításban azt jelentik e kifejezések, hogy ’valamit ~ valamennyi időt tesz’. Vagyis például a Llegué aquí hace tres días, szó szerint azt jelenti, hogy ’Három napot tesz, hogy idejöttem’, azaz „Három napja jöttem ide”.

A fentiekből az is kiderül tehát, hogy az hace csak időtartamot jelentő időhatározói bővítménnyel használható. Ezzel szemben a desde ’óta, -tól/-től kezdve’ (< lat. DE EXDE ’valamitől kezdve’) elöljárószó, mint a jelentése is sugallja, egy viszonyítási pontra vonatkoztat (időben vagy térben): desde las tres (horas) ’három óra óta’, desde septiembre ’szeptember óta’, desde esta mañana ’ma reggel óta’ (illetve desde aquí ’innentől kezdve’, desde aquella línea ’attól a vonaltól kezdve’). Ebből magától értetődik az is, hogy amennyiben az időhatározó nem időtartamot, hanem múltbeli időpontot jelöl, nincs értelme az hace használatának (nem mondhatjuk tehát például a desde septiembre helyett azt, hogy *hace septiembre). (Az alábbi ábra az hace és a desde viszonyát szemlélteti három példamondattal.)

(Forrás: El Mexicano)

Abban az esetben, ha a mondat állítmánya jelen idejű – azaz valamilyen fennálló állapotra, folyamatos cselekvésre utal, amelynek kezdete a múltban van – és az időhatározó időtartam jellegű mennyiség, akkor az hace és a desde hace lényegében egyenértékűek és felcserélhetőek (másképp fogalmazva, mivel az időtartamot jelentő időhatározó eleve megadja a cselekvés kezdetének relatív időpontját is a múltban, a desde elöljárószó elhagyható): Arturo vive aquí (desde) hace veinte años ’Artúr itt él húsz éve’. Ilyenkor csupán árnyalatnyi a különbség: az hace veinte años jelentése ’húsz éve’ (szó szerint: ’húsz évet tesz’), a desde hace veinte años pedig ’húsz év óta’ (szó szerint: ’azóta, ami húsz évet tesz’), ám a kettő logikailag ugyanazt jelenti. (Természetesen itt is igaz, hogy ha az időhatározó időpontot és nem időtartamot jelent, nem használható az hace: Arturo vive aquí desde (*hace) septiembre ’Arturo szeptember óta él itt’.) Érdemes még tudni, hogy amennyiben az hace-vel bevezetett időhatározói tagmondat áll elöl, a másik tagmondat általában a que kötőszóval kapcsolódik hozzá: Hace veinte años que Arturo vive aquí ’Húsz éve, hogy Artúr itt él’.

Azonban ha az állítmány múlt idejű, akkor az hace jelentése ’ezelőtt’ és nem ’óta’, tehát nem cserélhető fel a desde hace kifejezéssel: Arturo llegó aquí (*desde) hace veinte años ’Arturo húsz éve [húsz évvel ezelőtt] jött ide’ (szó szerint: ’húsz évet tesz, hogy idejött’). Az eddigiekből talán az is jól látszik, hogy ugyanez a kettősség megvan a magyarban is: a „valamennyi ideje” típusú kifejezések jelentik azt is, hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ (hace) és azt is, hogy ’valamennyi idő óta’ (hace ~ desde hace). A lényeg tehát, hogy az hace mindig eltelt időt határoz meg, a desde jelentése pedig egy ’időpont óta’. Az alábbi áttekintő táblázat segíthet a leírtak megértésében.

(Forrás: El Mexicano)

Az igeidőkkel aztán lehet variálni, figyeljük csak meg a következő mondatokat és azt, hogy az hace vagy desde hace jelentése hogyan változik az állítmány igeidejétől függően:
  • Arturo vive aquí (desde) hace veinte años. ’Arturo húsz éve (~ húsz év óta) itt él.’
  • Arturo vivía (~vivió) aquí hace veinte años. ’Arturo húsz éve [húsz évvel ezelőtt] itt élt.’
  • Arturo vivía aquí desde hace veinte años cuando se mudó. ’Arturo (már) húsz év óta itt élt, amikor elköltözött.’