A spanyol ocio szót bizonyára mindenki ismeri, aki beszéli a nyelvet, hiszen eléggé hétköznapi, de hogy a spanyolul nem tudók számára is világos legyen, jelentése ’szabadidő, tétlenség’, illetve modern értelemben leginkább ’hobbi, szabadidős tevékenység’; 15. századi latin jövevényszó (< ōtium ’pihenés, szabadidő, tétlenség’; ld. még ol. ozio és port. ócio – hasonló jelentésekkel).
A negocio ’elfoglaltság, (üzleti) tevékenység, vállalkozás’ még ennél is sokkal régebbi, 13. századi latin átvétel (< negōtium ’elfoglaltság, kötelesség, ügy’), és bár elsőre talán nem is gondolnánk (hiszen a -cio névszói végződés egyébként is gyakori), az előző szóval áll etimológiailag kapcsolatban.
A rendelkezésre álló források szerint a latin negōtium az ōtium fosztóképzős alakja lehetett eredetileg, és azt feltételezik, hogy a *NEC ŌTIUM, azaz ’nem tétlenkedés’ – innen pedig: ’elfoglaltság’ – kifejezésből vonódott össze. (A nec a klasszikus nyelvben ’sem, nem is’ jelentéssel bírt, innen > sp. ni és ning-.) Ugyanakkor megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy miért nem az *in|ōtium formát választották erre a rómaiak, amely elterjedtebb képzési mód volt.
A negocio ’elfoglaltság, (üzleti) tevékenység, vállalkozás’ még ennél is sokkal régebbi, 13. századi latin átvétel (< negōtium ’elfoglaltság, kötelesség, ügy’), és bár elsőre talán nem is gondolnánk (hiszen a -cio névszói végződés egyébként is gyakori), az előző szóval áll etimológiailag kapcsolatban.
 |
| Mujer de negocios – Üzletasszony (A kép illusztráció. Forrás: Pixabay.com) |
A rendelkezésre álló források szerint a latin negōtium az ōtium fosztóképzős alakja lehetett eredetileg, és azt feltételezik, hogy a *NEC ŌTIUM, azaz ’nem tétlenkedés’ – innen pedig: ’elfoglaltság’ – kifejezésből vonódott össze. (A nec a klasszikus nyelvben ’sem, nem is’ jelentéssel bírt, innen > sp. ni és ning-.) Ugyanakkor megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy miért nem az *in|ōtium formát választották erre a rómaiak, amely elterjedtebb képzési mód volt.
Felhasznált források
- Coromines, J.(1961): Breve diccionario etimológico de la lengua castellana, 3.ª ed., 388, 396.
- De Vaan, M. (2008): Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages, 437.
- Dr. Finály Henrik (1884): A latin nyelv szótára, Franklin Társulat, Budapest
- RAE–ASALE (2014): Diccionario de la lengua española, 23.ª ed. [ocio, negocio]
- Ocio – Wikipédia spanyol nyelven
Érdekes, erre nem is gondoltam volna, hogy innen jön a negocio szó. Az utolsó mondattal kapcsolatban jutottak eszembe a fosztóképzők, amik sosem következetesek. Mármint nem (csak) a spanyolban, hanem pl. az angolban sem lehet kikövetkeztetni, mi kerül a szó elejére. Lehet un-, im-, dis- például. Pl. possible - impossible; friendly - unfiendly, satisfied - unsatisfied, esetleg a dissatisfied is elmegy. A spanyol fosztóképzőket nem ismerem, ott talán kikövetkeztethetőbb a használatuk.
VálaszTörlésEz elsősorban a szó eredetétől függ szerintem. Az in-, im- és dis- latin jövevényszavakban használatos, az un- pedig az eredeti germán alak. Sőt, van még a- is – ez görög eredetű.
TörlésA spanyolban is hasonló a helyzet. Az in- (im-), di(s)- vagy de- latin jövevényszavakban van, az a- görög jövevényszavakban, egyébként meg a sajátos spanyol fosztóképző a des-, amely a lat. DE-, DIS- és EX- összekeveredéséből keletkezett.
Van ebben rendszer, csak át kell látni :)
A negotium improduktív mintát követhet, mert a neglegō ’fel sem vesz, elhanyagol stb.’ is a nec ~ neque ’nem is’ hozzátagadásával képződött a legō ’szed, összegyűjt stb.’ igéből. Ez viszont mutatja, hogy nem egyszerű fosztóképzőről van szó, mivel a neglēctus ’elhanyagolt’ szó jelentése eltér az ’össze nem gyűjtött’ szóétól.
TörlésCorrigendum: … mivel a neglēctus ’elhanyagolt’ szó jelentése eltér az illēctus ’össze nem gyűjtött’ szóétól.
TörlésHát igen, lehet, hogy erre érti De Vaan, hogy ha a megfelelő görög szó tükörfordítása lenne a latinban, akkor miért nem az in-nel képezték.
TörlésA latin in-, az angol és német un-, a görög α- /a-/ egyaránt az indoeurópai alapnyelvi szótagértékű *n̥- tagadó előképzőnek a folytatói, ez utóbbi pedig az indoeurópai *ne tagadószócska nullfokú alakja volt. Itt tehát úgy van, ahogy El Mexicano írta, a használat attól függ, hogy az adott nyelv a pozitív szóval együtt a negatív alakját is átvette-e valamely más nyelvből, vagy saját eszközkészletével alakította-e ki.
VálaszTörlésA disz-szel viszont „vigyázni” kell: ebben ugyanis két szócska esett egybe. Ha latin eredetű, akkor eredeti írásmódban is i-vel írjuk (dis-), és nem negatív értelmű, hanem a magyar ’szét-’ elöljárónak megfelelő értelmű, vö. latin pēnsō ’megmér’ ~ dispēnsō ’szétoszt (tkp. szétmér)’. Igaz, sok esetben ez rendezetlenségre, szembenállásra utal, így negatív konnotációja lehet, de a klasszikus latinban adhat pozitív jelentést is az alapszónak: vö. dis(s)ertus ’jól rendezett’ ← disserō ’fejteget, értekezik (tkp. elemeire szétszedi a beszéd tárgyát)’ ~ serō ’összeilleszt, egybefűz’. A gyakori negatív konnotáció miatt a kései, ill. középkori latinban lett fosztóképző, illetve ellentétes jelentésű szavakat alkotó előtag. Az angolban a normann hatás miatt vált a germán eredetű un- korlátozott használatú szinonímájává.
Az eredetileg negatív értelmű disz- azonban görög eredetű, és latinos átírásban y-nal írandó: dys- ← δυσ- /düsz-/. Valójában ez sem tagadószó, hanem ’rossz(ul), nehez(en), szerencsétlen(ül)’ jelentésű előtag, az εὐ- /eu-/ ’jó(l), könny(en)’, szerencsés(en); valódi’ előtag (egyik) ellentétes értelmű párja, vö. δυσλόγιστος /düszlogisztos/ ’rosszul számító, esztelen; nehezen kiszámítható’ ~ εὐλόγιστος /eulogisztosz/ ’ésszerűen/józanul gondolkodó; jól megfontolt/kiszámított; könnyen kiszámítható’.
Akkor ezért rémlett, mert írtad az előző témánál is, hogy az lat. in- és a gör. a- végső soron azonos eredetű, csak már nem voltam benne biztos, hol olvastam. Az adalékot köszönöm, nagyon érdekes ez is, mint mindig!
TörlésEgyébként a spanyol des- (’vissza-, nem’) valódi produktív fosztóképző:
hacer ’csinál’ — deshacer ’visszavon, -csinál, -állít’;
amar ’szeret’ — desamar ’nem szeret, nélkülöz’;
conocer ’ismer’ — desconocer ’nem ismer (fel)’;
cansar ’(el)fárad’ — descansar ’pihen’;
armar ’felfegyverez’ — desarmar ’lefegyverez’ stb.
Szinte nincs olyan ige, amellyel ne működne (persze a jelentés nem minden esetben magától értetődő, mert vannak rögzült jelentésűek is).