Arról már volt szó, hogyan kérdezzük meg spanyolul, hogy mennyi az idő, és ezzel általában nem is szokott probléma lenni – bárhol megkérdezzük, minden bizonnyal azt a választ fogjuk kapni rá, hogy hány óra van, és nem azt például, hogy „fúj a szél”. Ám annál kacifántosabb a helyzet, ha az időjárásra lennénk kíváncsiak (amiről érintőlegesen szintén szóltunk az említett cikkben). Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy a leghétköznapibb kérdések/kifejezések mindenhol azonosak még egy ekkora területen, közel félmilliárd ember által használt nyelv esetében is.
Ez olyannyira nem igaz, hogy az egyik legnagyobb nyelvi közösségi oldal, a WordReference.com spanyol fórumán érdekes és tanulságos vita kerekedett arról, hogy mennyire értelmes egyáltalán a ¿Qué tiempo hace? mondat, amellyel elvileg az aktuális időjárásra kérdezünk. A témát egy angol anyanyelvű, amerikai spanyoltanár indította, ami azért elég erős jelzés arra nézve, hogy a dolog korántsem annyira egyértelmű, mint ahogy a „nagy könyvekben” le van írva.
Ugyebár mindannyian úgy tanuljuk/tanultuk, hogy a magyar Milyen idő van? kérdésnek ez az egyetlen megfelelője létezik – a magyar–spanyol szótárakban is kizárólag ez szerepel. Ez teljesen rendben is van addig, amíg valaki csak Spanyolországig utazik. Aki viszont nem éri be Európával vagy mondjuk a Kanári-szigetekkel, és éppen El Salvadorba vagy Mexikóba vágyik, azt nagy meglepetés érheti, amikor magát jól felkészült spanyolosnak tartva szembesül vele, hogy ott ezt a kérdést nem értik.
Abba most ne menjünk bele, hogy a spanyolok szerint (akik mindig is nagy nyelvvédők hírében álltak) mi helyes és mi nem, mert ez könnyen úgy sülhet el, mint a jól ismert „bagoly mondja verébnek...” hasonlat, ha szerintük „helytelen”, ha egy 100 milliós ország anyanyelvi beszélői másképp fejeznek ki valamit, mint ők. Egy biztos: a jelek szerint míg Spanyolországban és talán Dél-Amerika nagyobb részén valóban a ¿Qué tiempo hace? a bevett kérdés az időjárás állapotára, Közép-Amerikában és Mexikóban ezt nem (így/erre) használják. A legjobb esetben ezért ott csak azok értik meg, akik tudják, hogy máshol ezt így szokás megkérdezni; rosszabb esetben félreértik és esetleg megmondják, hány óra van; a legrosszabb esetben pedig visszakérdeznek, mert fogalmuk sincs, pontosan mit is szeretnénk tudni.
A ¿Qué tiempo hace? egyébként azért érthető félre ezeken a területeken, mert a qué kérdő névmással az hacer mint személytelen ige időtartamot vagy eltelt időt is kifejez: ¿Qué [Cuánto] tiempo hace que nos conocemos? ’Mennyi ideje ismerjük egymást?’. A legérdekesebb az egészben csak az, hogy a kérdéstől eltekintve az időjárási jelenségek megnevezésére ugyanúgy az hacer igét használják: hace sol ’süt a nap’, hace frío ’hideg van’ stb.
Mitévők legyünk? Nyilván feltehetnénk félreérthetetlenül a kérdést úgy is, hogy ¿Cuáles son las condiciones meteorológicas actuales?, de félő, hogy ezen inkább mosolyognának, hiszen egy ilyet azért nem szoktak csak úgy spontán elereszteni, legfeljebb időjárás-jelentésben vagy tudományos konferencián. Ami tehát a mindennapi nyelvet illeti, az egyik javaslat a ¿Cómo está el tiempo? ’Milyen [most] az idő?’ – használják így Dél-Amerikában is, és ez a legáltalánosabb Közép-Amerikában. Egy másik lehetőség pedig a ¿Cómo está el clima? ’Milyen [most] az időjárás?’, amely a Mexikóban szokásos fordulat; a clima tehát ott nem csak ’éghajlat’, hanem ’időjárás’ jelentésben – és még időjárás-jelentésben ;-) – is használatos. (A ¿Cómo es el clima? viszont azt jelenti, hogy milyen az éghajlata egy földrajzi területnek.) Sőt, van még egy harmadik lehetőség is, a ¿Cuál es el clima? – ezt viszont mindig ki kell egészítenünk azzal, hogy mikor, ugyanis ez a kérdés vonatkozhat az éghajlatra és az időjárásra egyaránt: pl. ¿Cuál es el clima para hoy/mañana? ’Milyen idő van/várható mára/holnapra?’
A spanyolok persze ebbe is belekötnek, hiszen a clima főnév náluk kizárólag ’éghajlat, klíma’ jelentésben él – de ne is törődjünk vele. Tudomásul kell venni, hogy nem mindenhol beszélnek egyformán az emberek, még a jóval kisebb területű hazánkban sem. És ezzel nincs is semmi probléma. Ha azt szeretnénk, hogy megértsenek minket ott, ahova megyünk, vagy akikkel kapcsolatba kerülünk, a tankönyvekben és szótárakban leírtakon túl ezekre a helyzetekre is fel kell készülni.
Ez olyannyira nem igaz, hogy az egyik legnagyobb nyelvi közösségi oldal, a WordReference.com spanyol fórumán érdekes és tanulságos vita kerekedett arról, hogy mennyire értelmes egyáltalán a ¿Qué tiempo hace? mondat, amellyel elvileg az aktuális időjárásra kérdezünk. A témát egy angol anyanyelvű, amerikai spanyoltanár indította, ami azért elég erős jelzés arra nézve, hogy a dolog korántsem annyira egyértelmű, mint ahogy a „nagy könyvekben” le van írva.
Ugyebár mindannyian úgy tanuljuk/tanultuk, hogy a magyar Milyen idő van? kérdésnek ez az egyetlen megfelelője létezik – a magyar–spanyol szótárakban is kizárólag ez szerepel. Ez teljesen rendben is van addig, amíg valaki csak Spanyolországig utazik. Aki viszont nem éri be Európával vagy mondjuk a Kanári-szigetekkel, és éppen El Salvadorba vagy Mexikóba vágyik, azt nagy meglepetés érheti, amikor magát jól felkészült spanyolosnak tartva szembesül vele, hogy ott ezt a kérdést nem értik.
Abba most ne menjünk bele, hogy a spanyolok szerint (akik mindig is nagy nyelvvédők hírében álltak) mi helyes és mi nem, mert ez könnyen úgy sülhet el, mint a jól ismert „bagoly mondja verébnek...” hasonlat, ha szerintük „helytelen”, ha egy 100 milliós ország anyanyelvi beszélői másképp fejeznek ki valamit, mint ők. Egy biztos: a jelek szerint míg Spanyolországban és talán Dél-Amerika nagyobb részén valóban a ¿Qué tiempo hace? a bevett kérdés az időjárás állapotára, Közép-Amerikában és Mexikóban ezt nem (így/erre) használják. A legjobb esetben ezért ott csak azok értik meg, akik tudják, hogy máshol ezt így szokás megkérdezni; rosszabb esetben félreértik és esetleg megmondják, hány óra van; a legrosszabb esetben pedig visszakérdeznek, mert fogalmuk sincs, pontosan mit is szeretnénk tudni.
A ¿Qué tiempo hace? egyébként azért érthető félre ezeken a területeken, mert a qué kérdő névmással az hacer mint személytelen ige időtartamot vagy eltelt időt is kifejez: ¿Qué [Cuánto] tiempo hace que nos conocemos? ’Mennyi ideje ismerjük egymást?’. A legérdekesebb az egészben csak az, hogy a kérdéstől eltekintve az időjárási jelenségek megnevezésére ugyanúgy az hacer igét használják: hace sol ’süt a nap’, hace frío ’hideg van’ stb.
Mitévők legyünk? Nyilván feltehetnénk félreérthetetlenül a kérdést úgy is, hogy ¿Cuáles son las condiciones meteorológicas actuales?, de félő, hogy ezen inkább mosolyognának, hiszen egy ilyet azért nem szoktak csak úgy spontán elereszteni, legfeljebb időjárás-jelentésben vagy tudományos konferencián. Ami tehát a mindennapi nyelvet illeti, az egyik javaslat a ¿Cómo está el tiempo? ’Milyen [most] az idő?’ – használják így Dél-Amerikában is, és ez a legáltalánosabb Közép-Amerikában. Egy másik lehetőség pedig a ¿Cómo está el clima? ’Milyen [most] az időjárás?’, amely a Mexikóban szokásos fordulat; a clima tehát ott nem csak ’éghajlat’, hanem ’időjárás’ jelentésben – és még időjárás-jelentésben ;-) – is használatos. (A ¿Cómo es el clima? viszont azt jelenti, hogy milyen az éghajlata egy földrajzi területnek.) Sőt, van még egy harmadik lehetőség is, a ¿Cuál es el clima? – ezt viszont mindig ki kell egészítenünk azzal, hogy mikor, ugyanis ez a kérdés vonatkozhat az éghajlatra és az időjárásra egyaránt: pl. ¿Cuál es el clima para hoy/mañana? ’Milyen idő van/várható mára/holnapra?’
 |
| Aki nem szeret olvasni, elég, ha ennyit megjegyez... (Forrás: El Mexicano) |
A spanyolok persze ebbe is belekötnek, hiszen a clima főnév náluk kizárólag ’éghajlat, klíma’ jelentésben él – de ne is törődjünk vele. Tudomásul kell venni, hogy nem mindenhol beszélnek egyformán az emberek, még a jóval kisebb területű hazánkban sem. És ezzel nincs is semmi probléma. Ha azt szeretnénk, hogy megértsenek minket ott, ahova megyünk, vagy akikkel kapcsolatba kerülünk, a tankönyvekben és szótárakban leírtakon túl ezekre a helyzetekre is fel kell készülni.
Húha, ez azért durva, hogy az egyik spanyol kifejezést egyes spanyol nyelvű országokban félreértik, vagy nem értik meg. Angolból azért ilyen nincs, az amerikai vagy ausztrál angol szavakat, kifejezéseket még egy brit öregasszony is érti, aki a kövek alatt lakik, és tévét sem nagyon néz, meg nem netezik. Legfeljebb néhány brit helytelennek minősíti a nem brit szavak, kifejezések használatát, de félreértés nincs soha, meg hülyének sem néznek, ha egy másik változatot használ az ember. Mondjuk az időjárásról tudakolózás eleve egyszerű angolul, a what is the weather like-on kívül nem is nagyon lehet máshogy rákérdezni.
VálaszTörlésAz angolban azért nem érthetik félre, mert eleve más szó van az időre és az időjárásra (meg mivel nem nagyon van ragozás, túl sokféleképpen nem is lehetne ugyanazt megkérdezni).
TörlésFélreértett A Mehikói, az angolban semmit nem értenek félre. Nem csak az időt/időjárást. Egyébként ez furcsa, hogy a spanyolban egy szó van az időre, időjárásra, mint a magyarban. Amúgy meg ezt az időjárásra rákérdezést úgy lehet megkerülni, ha nem értik, hogy rá kell kérdezni esik-e, és legfeljebb azt válaszolják, hogy nem, szép az idő.
TörlésÉn ezt elég nehezen tudom elképzelni, hogy az angolban soha semmilyen kifejezést ne értsenek félre, hiszen az angol nyelvjárások sokkal távolabb állnak egymástól már fonetikailag is, mint a spanyol esetében.
TörlésAzt el tudom képzelni, hogy az ilyen hétköznapi kérdéseket nem értik félre, de ez leginkább a nyelv alaktani egyszerűsége és mondattani kötöttsége miatt van így. De ha mondjuk találkozik egymással egy ausztrál és egy amerikai néger, azt azért kizártnak tartom, hogy tökéletesen megértenék egymást.
Kicsit pontatlanul írtam, mert néha értenek félre, de nem ilyen szinten, hogy köze nincs az eredeti jelentéshez, meg pl. hogy az időjárásról kérdezel, erre megmondják, hogy hány óra van.
TörlésFélreértés persze van. Pl. nemrég olvastam az egyik oldalon, hogy egy brit szomszéd kért engedélyt valamihez az amerikai szomszédjától, aki az I don't care kifejezéssel válaszolt. Az amerikai ezt úgy értette, hogy mehet a dolog, nincs ellenére (nem bánom, felőlem legyen, I don't mind it-ként), az angol viszont ez "lesz*rom"-ként értékelte ki, és jól megsértődött. Viszont itt sem arról van szó, mert a care-t értették (nem értettek helyette uborkát), csak egy másik stílusjelentésre asszociáltak.
A fonetika pont a legkisebb akadály. Az amerikai négert tipikusan az asztrál érteni fogja, fordítva talán előfordulhat nagyon ritkán meg nem értés egy-egy szó erejéig (az is általában szlengszó lesz, vagy valami bennszülött étel neve, vagy ilyesmi), mivel az ausztrál angol kevésbé ismertebb, de azért 99,999%-ban akkor is kölcsönösen érthető marad. Még ha egy szó vagy kifejezés ismeretlennek is tűnik a másiknak, a kontextus, szórend, hangalak, hasonló szavak, tövek vagy kifejezések alapján akkor is kikövetkeztetik, hogy mi akart lenni, persze anyanyelvi beszélőkről van szó.
Lehet, hogy ez a műveltséggel is összefügg. Az angol anyanyelvűek általában iskolázottak, műveltek, mindegy, hogy éppen amerikai, kanadai, brit vagy ausztrál. Ugyanez sajnos nem mondható el a spanyol anyanyelvűek többségéről, bár egyértelmű, hogy Spanyolországban sokkal jobb a helyzet, mint máshol.
TörlésA másik, hogy ebből a szempontból teljesen más a két nyelv. Az angol, mivel már inkább elszigetelő, ott minden szónak és a sorrendnek is jelentősége van (tehát pl. ha valamire a what kérdőszót használják, ugyanazt nem kérdezhetik meg which-csel és fordítva), hogy ne értsék félre; a spanyolban viszont nagyobb a szabadság, így a félreérthetőség valószínűsége is.
A legenda szerint az 1944-es normandiai partraszállás előtt az Európába küldött amerikai katonák kaptak egy kis füzetecskét, amiben röviden leírták nekik, mit kell tudni az egyes európai népekről, a kultúrájukról és az országukról (az olaszokról, a franciákról, az angolokról stb.). Állítólag az angolokról a következő állt a füzetkében: "Az angolok tulajdonképpen ugyanolyan emberek mint mi, csak az okozhat gondot, hogy teljesen más, idegen nyelvet beszélnek."
VálaszTörlésEz érdekes, köszönjük az infót! :)
Törlés