Kijárat, siker, halál – ezeket jelentik többek között a klasszikus latin ÉXĬTUS szó átvételei: az angolban (exit ’kijárat’), a spanyolban (éxito ’siker’), illetve az orvosi latinban (exitus – vagy újabban exit is – ’elhalálozás’). De hogyan alakulhatott ki ugyanabból a szóból ennyiféle, egymással ellentétes jelentés?
Köztudott, hogy a nyelvekben a szavak jelentése a legképlékenyebb, így szinte bármi előfordulhat, sőt: egy átvett szó jelentheti akár az ellenkezőjét is annak, amit az átadó nyelvben jelentett. Az is megesik, hogy egy szó egy összetett kifejezésből önállósul, de a kifejezés jelentését – vagy éppen egy másik tagjának jelentését, és nem a sajátját – viszi tovább (ezt hívják jelentéstapadásnak). De nagyon gyakori az az eset is, amikor egy szó eredetileg valamilyen általánosabb fogalomra utal, amely sok mindennel összefüggésbe hozható, majd az átvevő nyelvek azt más és más dolgokra alkalmazzák.
Valami hasonló történt a latin ÉXĬTUS esetében is, melynek jelentése eredetileg egyszerűen ’kimenetel’ volt, az EXĪRE ’kimenni’ ige (amely exir alakban még megvolt az óspanyolban: ya me exco de tierra, ca del rey só airado ’már elmegyek e földről, mert üldöz a király haragja’ [Cid: 156, 12. sz.]) szenvedő melléknévi igenevéből. A kimenetel pedig lehet jó is, rossz is, vagy éppen egyik sem. Ugyanakkor átvitt értelemben már a latin szót is használták mindhárom jelentésben (Györkösy 1994: 208):
A spanyol éxito műveltségi eredetű szó, népi megfelelője az ejido (< vulg. lat. EXĪTU) ’településhez tartozó, megműveletlen közföld, legelő’ jelentésben, amely ma már inkább csak a jogi nyelvben, illetve helységnevekben fordul elő.
Köztudott, hogy a nyelvekben a szavak jelentése a legképlékenyebb, így szinte bármi előfordulhat, sőt: egy átvett szó jelentheti akár az ellenkezőjét is annak, amit az átadó nyelvben jelentett. Az is megesik, hogy egy szó egy összetett kifejezésből önállósul, de a kifejezés jelentését – vagy éppen egy másik tagjának jelentését, és nem a sajátját – viszi tovább (ezt hívják jelentéstapadásnak). De nagyon gyakori az az eset is, amikor egy szó eredetileg valamilyen általánosabb fogalomra utal, amely sok mindennel összefüggésbe hozható, majd az átvevő nyelvek azt más és más dolgokra alkalmazzák.
 |
| Meg még ezt is... (Fotó: El Mexicano) |
Valami hasonló történt a latin ÉXĬTUS esetében is, melynek jelentése eredetileg egyszerűen ’kimenetel’ volt, az EXĪRE ’kimenni’ ige (amely exir alakban még megvolt az óspanyolban: ya me exco de tierra, ca del rey só airado ’már elmegyek e földről, mert üldöz a király haragja’ [Cid: 156, 12. sz.]) szenvedő melléknévi igenevéből. A kimenetel pedig lehet jó is, rossz is, vagy éppen egyik sem. Ugyanakkor átvitt értelemben már a latin szót is használták mindhárom jelentésben (Györkösy 1994: 208):
- ’kijárás, kimenetel’;
- ’kivezető út, kijárat’; átv. ’vég’;
- átv. ’siker, eredmény’.
A spanyol éxito műveltségi eredetű szó, népi megfelelője az ejido (< vulg. lat. EXĪTU) ’településhez tartozó, megműveletlen közföld, legelő’ jelentésben, amely ma már inkább csak a jogi nyelvben, illetve helységnevekben fordul elő.
Felhasznált irodalom
- Györkösy Alajos (1994): Latin–magyar szótár. 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 208.
- RAE (2001): Diccionario de la lengua española, 22.ª edición.
Ez az "exco" alak az idezetbol nagyon erdekes. Jol tudom, kesobb "exo" alakban is hasznaltak? Ha igen, erdekelne, hogy alakult a latin eredeti "exeo" alakbol, mert kesobb ez a "exco">"exo" valtozas nekem furcsanak tunik, nem forditva lenne termeszetesebb?
VálaszTörlésNincs *exo alak dokumentálva (legalábbis mint ige, amúgy az eso~esso alakváltozataként fordul elő), sem a Cidben, sem máshol. Egyébként sem lehetett egy túl sűrűn használt ige, a Cidben is mindösszesen két ragozott alakja dokumentált, az egyik a cikkben lévő idézetben, a másik pedig: a orient’ exe el sol e tornós’ a essa part 'keleten kel fel a nap, és [ő] visszatért oda. Ezeken kívül szinte kizárólag participio alakban van rá találat, pl. venido es a moros, exido es de cristianos 'a mórokhoz érkezett, a keresztényektől eljött (~elment)'.
Törlés"hogy alakult a latin eredeti "exeo" alakbol"
Voltak a latinban igék, amelyek E/1. végződése ´-eo vagy ´-ĭo volt (a beszédben nem volt a kettő között különbség), és voltak olyanok, melyek végződése -co vagy -go volt ugyanebben az alakban. Aztán ezek analógiás úton keveredtek összevissza-keresztbe, ld. sálĭo > salgo, ténĕo > tengo, vénĭo > vengo, de: tango > taño, cingo > ciño stb.
Az angolban sem csak kijáratot jelent az exit, hanem az elhalálozást is.
TörlésIgen, de az már tudományos szó az orvosi latinból átvéve. Felteszem, hogy amikor az angol anyanyelvűek beszélgetnek a kocsmában, nem exit-et fognak mondani a death helyett, a kocsma kijáratát viszont minden bizonnyal így fogják hívni. :)
Törlés(Egyébként létezik még egyáltalán olyan latin szó, amelyet az angol még nem nyúlt le? Nem hinném. :D)
@El Vaquero: vegre itt vagy te is, mar nagyon hianyoztak a hoza-(es be-)szolasaid! :)
Törlés