Egy elterjedt városi legenda szerint a szó keletkezése egy 16–17. században élt madridi arisztokratához, Baltasar Gil Imón de la Mota ügyvédhez köthető, akinek volt két csúnya lánya, és gyakran mutatkozott velük Madrid utcáin. Amikor pedig az emberek meglátták őket, azt mondták: „Allá va don Gil y [sus] pollas” – vagyis ’Ott megy Gil úr és csirkéi’. Hogy ebből mi igaz, azt sajnos nem tudjuk.
Az viszont biztos, hogy a kifejezés csak a 20. század második felében tűnik fel először, és Spanyolországon kívül máshol nem is ismert, tehát az eredetéről szóló legendának nem sok köze van az etimológiájához. A szó első tagja, a vele azonos jelentésű gilí ugyanis a spanyol cigányság nyelvéből, a caló-ból* származik: forrása a jil ’friss’ – más cigány nyelvjárásokban šil, shil [sil] ’hideg’ (főnév) – szóból képzett jili ’ártatlan’. A második elem valóban a polla ’nőstény csirke’ szóból ered, azonban itt sem csúnya lányról van szó, hanem ennek a spanyol argóban van egy ’pöcs’ jelentése is. Vagyis a gilipollas szó szerinti fordítása ’hülye pöcs’ lenne.
Felhasznált források
- Coromines, Joan (1961): Breve diccionario etimológico de la lengua castellana, 3.ª ed., 275.
- Etimología de GILIPOLLAS – etimologias.dechile.net
- Real Academia Española (2001): Diccionario de la lengua española, 22. kiadás
- Real Academia Española: Corpus Diacrónico del Español (CORDE)
- Rostás-Farkas György, Karsai Ervin (1991, 2001): Cigány–magyar, magyar–cigány szótár, második kiadás, Kossuth Kiadó, p. 110.
| * | Itt kell megjegyeznünk, hogy – sok forrás állításával ellentétben – a caló nem a romani nyelv egyik változata, mint a magyarországi romák nyelve, hanem egy spanyol alapú argónyelv cigány eredetű szavakkal. A szó szoros értelmében vett romani nyelv spanyolországi változata kihalt. |
Mindig is gondolkodtam, hogy honnan jöhet. Köszi a cikket!
VálaszTörlés