Talán ismét egy hiánypótló téma következik, amellyel nem sűrűn foglalkoznak a tankönyvek. Rögtön azzal kell kezdjem, hogy alapvetően ketté kell választani a témakört: az egyik része a szótagolás (división silábica), amely a fonológia területe, a másik pedig a szavak sor végi elválasztása (división de palabras a final de línea/renglón), amely már a helyesírás része, de nyilván vannak a kettő között átfedések. A sor végi szóelválasztásra – esztétikai megfontolásokból – általában szigorúbb megkötések érvényesek, mint a szótagolásra. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem minden szó választható el úgy sor végén, ahogyan szótagolható.
Vannak azonban hangzócsoportok, amelyek nem bonthatóak fel elemeikre a szótagolásnál, így azokat mindig át kell vinni a következő szótagba. Ezek a következők:
A h betűt (hache), mivel nincs hangértéke, úgy kell tekinteni a szótagolásnál, mintha írásban sem létezne: pl. a-dhe-si-vo ’ragadó, ragasztó’, prohi-bir ’tilt’ (az [oi̯] itt ugyanúgy kettőshangzó!) stb.
A morfológiai elválasztási mód azonban csak azoknál az összetételeknél alkalmazható, amelyek tagjai önmagukban is használatosak. Az alapfeltétel tehát az, hogy a prefixum produktív legyen (lehessen más szavakat is alkotni vele), és az összetétel másik tagja önmagában is értelmes szó legyen. Így pl. az inhumano ’embertelen’ elválasztható az in- fosztóképzőnél: in-hu-ma-no, mert az in- produktív, az humano pedig önmagában is használt melléknév. Nem bontható így fel viszont az inerme (in- + arma) ’fegyvertelen’ melléknév, mivel az *erme önmagában nem értelmezhető, vagyis ennek a szónak csak egyféle szótagolása lehetséges: i-ner-me.
(A helyes megoldások itt találhatóak.)
A szótagolás (división silábica). Az elválasztás alapelvei
Akárcsak a magyarban, a szótag a spanyolban is magánhangzóra épül, vagyis minden szótag kötelező központi eleme, azaz magja (núcleo silábico) legalább egy magánhangzó, amely akár önmagában is alkothat egy szótagot: pl. a-ño ’év’. A szótagolás alapelve sem különbözik a magyarétól, vagyis lehetőség szerint mindig egy mássalhangzót kell átvinni a következő szótagba: pl. ca-mi-no ’út’, lin-da ’szép’, te-lé-fo-no ’telefon’. A szótagolásnál mindig a kiejtésből kell kiindulni.Vannak azonban hangzócsoportok, amelyek nem bonthatóak fel elemeikre a szótagolásnál, így azokat mindig át kell vinni a következő szótagba. Ezek a következők:
- a pr, br, tr, dr, cr, (kr,) gr, fr, valamint a pl, bl, cl, (kl,) gl, fl hangzócsoportok (vagyis azok, amelyekkel szó kezdődhet): pl. de-pri-mir ’összenyom’, ca-bra ’kecske’, en-tra-ron ’(ők) beléptek’, a-dre-na-li-na ’adrenalin’, dis-cre-to ’diszkrét’, dí-gra-fo ’kettős betű’, re-fres-co ’üdítő’, illetve di-plo-ma ’oklevél’, ha-blar ’beszél’, nú-cle-o ’mag’, si-glo ’század’, re-fle-jar ’tükröz’; kivétel, ha az első hangzó egy toldalék végződése: pl. sub-ra-yar ’aláhúz’;
- a kettőshangzók (diptongos: ai, ei, oi, au, eu, ou; ia, ie, io, iu, ua, ue, ui, uo) és a hármashangzók (triptongos: iai, iei, uai, uau, uei): pl. a-gua ’víz’, bue-no ’jó’, con-ti-nuo ’folytonos’, cui-da-do ’óvatosság’, fies-ta ’ünnep’, neu-tro ’semleges’, pa-tria ’haza’, pau-sa ’szünet’, triun-fo ’győzelem’, es-ta-dou-ni-den-se ’egyesült államokbeli’, es-tu-diáis ’tanultok’ stb. (Vannak olyan szavak, amelyekben csak látszólag van kettőshangzó: pl. a criar ’nevel’ valójában két szótagú: cri-ar.)
A mássalhangzó-torlódások viselkedése
A spanyolban előforduló legbonyolultabb szótagszerkezet a CCVCC vagy a CCDC, ahol a C mássalhangzót (consonante), a V magánhangzót (vocal), a D pedig kettőshangzót (diptongo) jelképez (CCVCC-szerkezet pl. a transporte ’közlekedés’, CCDC pl. a cliente ’ügyfél’ szóban van). Ebből az is látható, hogy egy szótag nem végződhet és nem is kezdődhet kettőnél több mássalhangzóval. A mássalhangzó-torlódások elválasztására ennek figyelembevételével az alábbi szabályok vonatkoznak:- Két egymást követő mássalhangzó közül a másodikat kell átvinni a következő szótagba, amennyiben nem alkotnak bonthatatlan kapcsolatot: ac-to ’tett’, lec-ción ’lecke’, ob-te-ner ’megszerez’, es-pe-ra ’várakozás’, in-na-to ’veleszületett’ stb.
- Három egymást követő mássalhangzónál a harmadik kerül át a következő szótag elejére, ha nincs köztük bonthatatlan csoport: abs-te-ner ’tartózkodik’ (szavazáson), cons-ti-tu-ción ’alkotmány’, sols-ti-cio ’napforduló’, de: com-pli-ca-do ’bonyolult’, des-pren-der ’leválik’ stb.
- Négy egymást követő mássalhangzó esetében az utolsó kettő szükségszerűen bonthatatlan csoportot alkot, így az átmegy a következő szótag elejére: abs-trac-to ’elvont’, cons-truc-ción ’építmény, szerkezet’ stb.
Az x és a néma h
Az x (equis) viselkedése azért különös, mert egyetlen betű, de két mássalhangzó-fonéma, egy /k/ és egy /s/ kapcsolatát jelöli, amelyek magánhangzók között két külön szótaghoz is tartoznak: éxito /ék.si.to/ ’siker’, auxilio /au̯k.sí.li̯o/ ’segítség’. Ebben az esetben az x-et, mivel írásban bonthatatlan, egyezményesen át kell vinni a következő szótagba: é-xi-to, au-xi-lio. Ha azonban a következő szótag mássalhangzóval kezdődik, akkor az x a szótag végén marad: ex-ce-so ’túllépés’, ex-tra-ño ’különös’.A h betűt (hache), mivel nincs hangértéke, úgy kell tekinteni a szótagolásnál, mintha írásban sem létezne: pl. a-dhe-si-vo ’ragadó, ragasztó’, prohi-bir ’tilt’ (az [oi̯] itt ugyanúgy kettőshangzó!) stb.
A szóelemző vagy morfológiai elválasztás (división morfológica)
Az összetett, vagy produktív prefixummal ellátott szavak nemcsak a szótagólási szabályok szerint, hanem az összetétel határánál is elválaszthatóak, csakúgy, mint a magyarban: bie-nes-tar vagy bien-es-tar ’jóllét’ (bien+estar), ma-lin-ter-pre-tar vagy mal-in-ter-pre-tar ’félreért’ (mal+interpretar), de-se-qui-li-brio vagy des-e-qui-li-brio ’egyensúlyhiány’ (des- + equilibrio).A morfológiai elválasztási mód azonban csak azoknál az összetételeknél alkalmazható, amelyek tagjai önmagukban is használatosak. Az alapfeltétel tehát az, hogy a prefixum produktív legyen (lehessen más szavakat is alkotni vele), és az összetétel másik tagja önmagában is értelmes szó legyen. Így pl. az inhumano ’embertelen’ elválasztható az in- fosztóképzőnél: in-hu-ma-no, mert az in- produktív, az humano pedig önmagában is használt melléknév. Nem bontható így fel viszont az inerme (in- + arma) ’fegyvertelen’ melléknév, mivel az *erme önmagában nem értelmezhető, vagyis ennek a szónak csak egyféle szótagolása lehetséges: i-ner-me.
Elválasztás a sor végén (división de palabras a final de línea)
Témánk első részében általánosságban tárgyaltam a szótagolás alapelveit, szabályait és bizonyos helyesírási vonatkozásait, hiszen a szótagolás az alapja a sor végi szóelválasztásnak is. A spanyolban némileg eltérő szabályok vonatkoznak a szótagolásra és a sor végi elválasztásra. Az eltérések alatt természetesen nem egymásnak ellentmondó elvek vagy szabályok értendőek, hanem csupán az, hogy a sor végi elválasztásnál több a helyesírási megkötés, amelyeket többnyire esztétikai okokkal magyaráznak. Nézzük meg, hogy melyek is ezek (a helytelen alakokat a példákban * jelöli).- Nem választhatóak el sor végén az egymás melletti magánhangzók (függetlenül attól, hogy egy vagy több szótaghoz tartoznak-e): pl. de- / caer (*deca- / er) ’visszaesik’, poe- / ta (*po- / eta) ’költő’. Ez alapján nem választható el pl. a leíais (*le- / íais, *leí- / ais) ’olvastatok’, hiába három szótagú (le-í-ais), vagy pl. a traer (*tra- / er) ’hoz’ sem, amely két szótagú (tra-er).
- Nem hagyható a sor végén egyetlen magánhangzóból álló szótag, kivétel, ha az néma h-val áll: pl. aho- / ra (*a- / hora) ’most’, de: he- / redero ’örökös’, oh- / mio ’ohm’. E szabály értelmében viszont nem választhatóak el azok a két szótagú szavak, amelyek első szótagja írásban is csak egy magánhangzóból áll: pl. agua (*a- / gua) ’víz’, eco (*e- / co) ’visszhang’.
Néma h betűt tartalmazó szavak
A néma h-val itt is külön kell foglalkoznunk, hiszen azt a speciális esetet képviseli, hogy semmiféle hangot nem jelöl (tehát a szótagolásnál nem vehető figyelembe), írásban viszont létezik, így a szóelválasztásnál muszáj valamit kezdeni vele. Ebben a helyzetben csupán önkényes szabályokra támaszkodhatunk.- A szó belsejében lévő néma h-t – az előzőekben leírtak kivételével – úgy kell tekinteni, mintha írásban sem létezne: pl. adhe- / sivo (az *a- / dhesivo az egy magánhangzós szótag, ill. a következő pontban leírtak miatt, az *ad- / hesivo pedig a kiejtés szerinti szótagolás elve miatt nem lehetséges), anhe- / lo (*a- / nhelo, *an- / helo; lásd az előző példát és a következő pontot) ’vágy’, vihue- / la (a *vi- / huela az egymás melletti magánhangzók elválaszthatatlanságának elve miatt nem lehetséges) [kisebb spanyol gitárféleség].
- A következő sor elejére nem vihető át a spanyolban idegen *dh-, *lh-, *nh-, *rh-, *sh- betűcsoport, ezért azok az összetett vagy toldalékkal ellátott szavak, amelyek első tagja mássalhangzóra végződik, második tagja viszont h-val kezdődik, esztétikai megfontolásból csak a szóelemző (morfológiai) elv szerint választhatóak el az összetételi határnál, amennyiben ez az elv alkalmazható: pl. des- / hacer (*de- / shacer) ’visszavon’, mal- / herir (*ma- / lherir) ’súlyosan megsebesít, clorhi- / drato (*clo- / rhidrato) ’sósav’, des- / inhibir (*desi- / nhibir) ’gátlást felold’.
 |
| A nagyításhoz kattints! (Forrás: El Mexicano) |
Elválasztási feladat
Próbáljuk meg az alábbi szavakat elválasztani ott, ahol lehetséges, a szótagolás és a sor végi elválasztás szabályait alkalmazva! (Példa: „x) averiguaríais” → x) ave- / ri- / gua- / ríais.) Akinek még van kedve, azt is beleírhatja a megoldásokba, hogy hány szótagú a szó.| a) ahuecar b) audiencia c) deshumanizar d) desarrollo e) dondequiera |
f) estudiaríamos g) exceptuando h) guerrero i) heroico j) indescriptiblemente |
k) interrelación l) olían m) restructuración n) rompehielos o) trashumancia |
| * | A spanyol hagyomány az -rr- csoportot külön hangot jelölő kettős betűként kezeli, amely ezért nem bontható szét. Ennek önkényességét jól szemlélteti a portugál példája, ahol az -rr- annak ellenére elválasztható szótaghatáron, hogy még képzéshelyében is eltértő beszédhangot (uvuláris – nyelvcsapi, „raccsolt” – pergőhangot) jelöl, mint az -r-. |
A diptongus és triptongus szavakban nem f van a p helyén? Bár lehet spanyolban ez megengedett, nem tudom.
VálaszTörlésA magyarban sem esik egybe a szótagolás és elválasztás, ezért nem szerencsés a "– a magyartól eltérően –" fordulat alkalmazása a cikk legelején.
Feladatmegoldások:
a) ahuecar a.hue.car ahue-car
b) audiencia au.dien-cia au-dien-cia
c) deshumanizar de.shu.ma.ni.zar deshu-ma-ni-zar
d) desarrollo de.sa.rroll.o de-sa-rroll-o
e) dondequiera don.de.quie-ra don-de-quiera
f) estudiaríamos es.tu.dia.ría.mos es-tu-diaríamos
g) exceptuando ek.cep.tuan.do ex-cep-tuan-do
h) guerrero gue.rre.ro gue-rre-ro (nem tudom a quer r-végű képző-e)
i) heroico he.roi.co he-roi-co
j) indescriptiblemente in.des.crip.ti.ble.men.te in-des-crip-ti-ble-men-te
k) interrelación in.ter.re.la.sión in-ter-re-la-sión
l) olían o.lían olían
m) restructuración res.truc.tu.ra.ción res-truc-tu-ra-ción
n) rompehielos rom.peie.los rom-peie-los
o) trashumancia tra.shu.man.cia trashu-man-cia
Ha hiba van benne, akkor csak annyit írj, hogy hány, a poént ne lőjük le. Mivel nem tudok spanyolul, a morfológiai elválasztási módot nem alkalmaztam, nem tudom ugyanis, melyek az önmagukban is használatos tagok.
A szótagolásra inkább a .-ot használtam, az a szokásos, nehogy összekeveredjen az elválasztással, bár ha már .-jelölés, akkor illene le-IPÁ-zni is a szót, de majd az is meglesz.
Amúgy nem tűnik nehéznek ez a spanyol, könnyebb mint a magyar, vagy a német és pláne könnyebb, mint az angol szótagolás és elválasztás.
Ahhoz képest, hogy nem tudsz spanyolul, egészen jól megoldottad. :)
VálaszTörlésKét komolyabb hibád volt csak, meg két fél. A második félhiba viszont elnézhető, mert nem ismered a szavakat, amit írtál is.
„A diptongus és triptongus szavakban nem f van a p helyén? Bár lehet spanyolban ez megengedett, nem tudom” – Nem, spanyolul diptongo és triptongo, bár abban igazad van, hogy valóban furcsa, mert nincs olyan megkötés, hogy t előtt csak p lehetne (viszont az is igaz, hogy az ft csoport eléggé ritka, csak tudományos szavakban szerepel). Olyan megkötés van például, hogy p és b előtt csak m, az összes többi mássalhangzó előtt meg csak n nazális állhat (ezért van az, hogy pl. a szimfónia az spanyolul sinfonía és nem *simfonía.
„A magyarban sem esik egybe a szótagolás és elválasztás [...]” – Nem esik egybe, viszont szerintem nincs annyi megkötés az elválasztásnál, mint a spanyolban, pl. nincs olyan szabály, hogy egyetlen magánhangzóból álló szótag nem választható el, és olyan sincs, hogy egymás mellett lévő magánhangzókat nem lehet elválasztani, én legalábbis nem tudok ilyenekről.
Sziasztok, az új (12.) kiadás 226. a) pontjából:
TörlésAz egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szó végi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben nem lehet elvitatni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e-móció”, „Á-ron”, illetve a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Hasonlóképpen nem ajánlott elválasztási forma: „bale-set”, „fela-dat”.
Ebben az írásban sem csalódtam. Köszönjük.
Köszönöm! Régebben már említette valaki, hogy a magyarban sem szokás, de konkrét forrásra nem hivatkozott. Ezek szerint ez vagy viszonylag új dolog, vagy anno ezt sem tanították nyelvtanból. :)
TörlésAki nem oldotta még meg, ne olvassa!
VálaszTörlésAkkor azt a szó nem ismerete miatti fél hibát hagyjuk, a maradék három hiba javítása:
a) ahuecar ahue.car ahue-car!
d) desarrollo de.sa.rro.llo de-sa-rro-llo (az rr-ben nem vagyok biztos, felbontható-e mégis)
f) estudiaríamos es.tu.dia.ría.mos es-tu-dia-ría-mos!
Megtaláltam mindhárom hibát?
Csak másfelet. :)
VálaszTörlésAz a) nem volt hibás, a d)-t most javítottad, de az f)-et csak félig (az elválasztási része stimmel, a szótagolási nem). Na, rájössz-e, miért?
Aki nem oldotta még meg, ne olvassa!
VálaszTörlésEsetleg
f) estudiaríamos es.tu.dia.rí.a.mos es-tu-dia-ría-mos
l) olían o.lí.an olían
Nem tudom lehet-e a hangsúlyos és hangsúlytalan mgh közé szótaghatárt betenni, vagy nem, mert diftongusok. Más lehetőséget nem látok.
Alakul. :) Még két apróság maradt, de azzal nem érdemes foglalkozni, vasárnap úgyis közzéteszem a megfejtéseket.
VálaszTörlés„Nem tudom lehet-e a hangsúlyos és hangsúlytalan mgh közé szótaghatárt betenni, vagy nem, mert diftongusok” – Ez így ebben a formában nem igaz. Diftongust kizárólag a hangsúlytalan /i/ és /u/ alkothat más magánhangzókkal, de még ilyenkor sem minden esetben jön létre diftongus fonetikailag (csak ezt már nem jelöli a helyesírás). Viszont abban a pillanatban, ha az /i/ vagy /u/ hangsúlyos, az már nem diftongus, hanem hiátus, és pontosan ezért kap minden hangsúlyos /i/ és /u/ ékezetet másik magánhangzó melletti helyzetben, hogy ezt jelezzék, hogy szótagalkotó. Tehát pl. a día az két szótag: ['di.a]. (Gondolj bele, ha ez diftongus lenne, akkor mi értelme lenne jelölni a hangsúlyt?)
Tipikus esete a kivételnek pl. a río ['ri.o] 'folyó' vs. rio [ri'o] 'nevetett'. Az első két szótagú, ahol az /i/ hangsúlyos, ezért ékezettel jelölik a hiátust. A második esetben az /i/ hangsúlytalan, de ez épp egy olyan ritka eset, amikor mégis szótagot bont, vagyis a rio is két szótagú, viszont a hangsúly az /o/-ra esik. Namármost, akkor miért nem rió? Az 1999-es helyesírási reform előtt valóban így írták, csak azt mondta az akadémia, hogy az ilyen magánhangzó-kapcsolatok helyesírásilag önkényesen akkor is kettőshangzónak számítanak, ha éppen nem úgy ejtik őket valójában, ezért eltörölték az ékezet az /o/-ról. A másik indok pedig az volt, hogy mivel vagy a hiátust jelölöm az /i/-n, ha hangsúlyos, ha pedig nem, akkor egyértelmű, hogy ha nem az /i/ az, akkor az /o/ hangsúlyos, ezért azt külön nem kell jelölni. Vagyis ne legyen kétszeres jelölési rendszer, ha elég csak egy valamit jelölni, mivel a jelölés hiányából következik a másik dolog.
(A sok pont miatt spamnek értelmezi a rendszer a hozzászólást, ezért nem jeleníti meg, de nem veszik el semmi: szerintem a pontok helyett használj.)
Oké. Még a Google-fiókomat is letiltotta a rendszer :| Az ellenőrző SMS nem jött meg, így maradt az ellenőrző telefonhívás, de sikerült visszaállítani a fiókot. Nem tudom mi baja lehet a pontokkal, a kötőjel vagy más mennyivel jobb a rendszernek.
VálaszTörlésNagyon értelmeset írtam, most látom, szóval a pontok helyett használj kötőjelet. :) Tényleg nem tudom, mi baja lehet, mert a legutóbbit is a spambe tette. :/
VálaszTörlésDe a tárgyra térve, írok majd a kettőshangzókról is egy bejegyzést, hogy helyre tegyük ezt a dolgot is, mert sokaknak nem minden egyértelmű.
Majd egy cikkben térj ki a mondatbeli átszótagolásra és arra is, hogy miért fontos a szótagolás, milyen kiejtési következményeket hoz magával. Valószínű azért ódzkodnak a népek ettől a cikktől, mert hasztalan, üres fejtegetésnek, felesleges részletnek tűnik.
VálaszTörlés„Majd egy cikkben térj ki a mondatbeli átszótagolásra és arra is, hogy miért fontos a szótagolás, milyen kiejtési következményeket hoz magával.”
VálaszTörlésLesz ilyen, a kettőshangzókról szóló cikkben fogom említeni. ;)
„Valószínű azért ódzkodnak a népek ettől a cikktől, mert hasztalan, üres fejtegetésnek, felesleges részletnek tűnik.”
Nem hiszem, sajnos a többi cikket is iszonyú kevesen olvassák, pont azokat nem olvassa szinte senki, amelyek szeirntem tényleg érdekesek. Egyedül annak a pár spanyol nyelvtani témának van viszonylag jó látogatottsága. (Sajnos a statisztikából az nem derül ki, hogy valóban elolvassák-e, vagy csak rákattintanak a linkre. ;).
Ha már rákattintottak, csak nem hagyták teljesen olvasatlanul, ha más nem, a címet és az első bekezdést csak elolvassák. Nyilván, ellenőrizhetetlen tényleg végigolvasták-e. Ha meg mégis csak nagy az érdektelenség, akkor számíthatnak Idegennyelvőr haragjára és bírságolására :-)
VálaszTörlésPont Forma-1 alatt jutottál eszembe. Nem néztem, csak hallottam fél füllel, ahogy gu"ty"iere"z"-nek benne ezerrel.
Nagyon sokan keresővel találják meg, mert valami spanyolos témára vagy kérdésre keresnek rá, és akkor kihozza, ilyenkor a legtöbb netező csak rákattint és belenéz, hogy miről van szó, de nem hinném, hogy végigolvassa, hacsak nem konkrétan az érdekli, amiről szó van. :)
VálaszTörlés"a pr, br, tr, dr, cr, (kr,) gr, fr, valamint a pl, bl, cl, (kl,) gl, fl hangzócsoportok (vagyis azok, amelyekkel szó kezdődhet)"
VálaszTörlésEzt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a C(obstruens)C(likvida) kiejtést rejtő betűkapcsolatok és azok hangjai nem tagolhatók szét. Nyilván annyi megszorítás, hogy az sr, sl, zr, zl, vl, vr, tl, dl kapcsolatok hiányoznak, de nem kivételként, hanem mert ezek gondolom nem fordulnak elő egy szótagon belül, és így szó elején sem.
Mondjuk az okát nem értem, de gyanús, hogy ez a fenti több nyelven is speciális hangzókapcsolat, hiszen angolban is kinyitják a szótagokat az ilyen kombinációk. Írtad, hogy szó kezdődhet velük, ez igaz, de biztosan csak ezért? Mert szó kezdődhet r/l-el is, viszont szó spanyolban nem (nagyon?) végződik obstruensre (jó, [s]-re igen), talán ezért kell együtt maradniuk?
Az egyik oka biztosan az, hogy szó kezdődhet velük – és ebből kiindulva egy szókezdő msh.-csoport nyilván nem tartozhat két különböző szótaghoz, illetve ha ezt a beszélők mégis így érezték, akkor valamilyen úton-módon meg is oldották. A másik pedig szerintem egyszerűen a latinból eredő helyesírási konvenció. De ott van pl. a ritka tl kapcsolat, amely szét is választható, de kezelhető bonthatatlan csoportként is (az azték eredetű szavakban, nevekben nyilván nem választható szét, mivel egyetlen mássalhangzót jelöl, a zöngétlen palatális-laterális affrikátát).
TörlésMég mindig tartom, hogy legrövidebben "nem szibiláns obstruens + likvida" szabályként fogalmazhatók meg ezek a szótagolási kivételek. Lehetne muta cum liquida (MCL) esetcsoportjának is nevezni, de akkor az f-fet is hozzá kell venni. Nyilván megjegyzést kell tenni, hogy a dl nem fordul elő egy morfémán belül, míg a tl helyzete ingadozó.
TörlésÉn azóta sem látom meggyőző érvnek, hogy amelyik mássalhangzó-kapcsolattal szó kezdődhet, az CSAK EZÉRT nem bontható fel szótagoláskor. A két csoport (szókezdő lehetőség ÉS felbonthatatlanság) nagy részben történő egybeesése csupán véletlen. Szerintem.
Ez csak egy felületes magyarázat az iskolai nyelvtanokban, inkább arról van szó, hogy azért lehetnek szó elején, mert bonthatatlanok. (De a latinra vagy az olaszra már ez sem igaz, mert ott kezdődhet szó /sC/, sőt, /sCC/ csoporttal is, az /s/ mégis másik szótaghoz tartozik.)
Törlés