Banderas monumentales – Nagy országnak nagy zászlót!

Piedras Negras, Coahuila de Zaragoza

Mexikó elnyerhetné a „rekordok országa” címet: azon kívül, hogy a legnépesebb spanyol nyelvű ország a Földön, fővárosa pedig a világ egyik legnagyobb városa, itt található a szórakoztatóiparban világelsőnek számító, egyik legtöbb férőhellyel rendelkező színház, valamint több mint negyvenezer fős befogadóképességével a világ legnagyobb bikaviadal-arénája, és itt tartják Latin-Amerika legfontosabb könnyűzenei fesztiválját is. De ha ez még mindig nem lenne elég (meglepő), ami igazán elképesztő, az csak most következik!

1999. július 1-jén az akkori mexikói elnök, Ernesto Zedillo Ponce de León (1951–) rendeletben „hazafiassági” programot hirdetett, amelynek fő célja Mexikó nemzeti jelképeinek, a zászlónak, a címernek és a himnusznak az előmozdítása volt, hogy a mexikói népbe „beleneveljék a haza szeretetét”. Zedillo elnöki ciklusát (1995–2000) természetesen a mexikói kultúra és történelem propagálására is felhasználta.

E programja keretében Zedillo elnök gigantikus méretű nemzeti zászlókat (banderas monumentales) gyártatott, amelyeket Mexikó különböző nagyvárosaiban helyeztek el. A lobogókat a mexikói Nemzetvédelmi Minisztérium (Secretaría de la Defensa Nacional) alárendeltségébe tartozó Hadfelszerelési és Ruházati Gyárak Főigazgatósága (Dirección General de Fábricas de Vestuario y Equipo) tartja fenn.

A rendelet előírta, hogy a zászlóknak legalább 14×25 méteres méretekkel kell rendelkezniük, és a tartórudak sem lehetnek alacsonyabbak 50 méternél. A legmagasabb zászlótartó oszlopok 100–120 méteres magasságba nyúlnak, a legnagyobb méretű zászló pedig a Coahuila de Zaragoza állambeli Piedras Negras városának főterén található (felső kép), amely 60×34 méteres dimenzióival nem csak Mexikóban, hanem egyes források szerint a világon is legnagyobb – természetesen a szabadon álló (nem kifeszített) kategóriában. A hatalmas zászlók több mint két mázsát nyomnak.

Ensenada, Baja California (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

S ha már zászlókról beszélünk, semmiképpen sem maradhat említés nélkül ennek nyelvi vonatkozása, a spanyolban ugyanis legalább hat szinonima létezik a ’zászló’ szóra: a bandera, amely a legáltalánosabb (a germán eredetű banda szóból, vö. ol. bandiera), a szintén germán eredetű estandarte (< frank *stand hard ’vigyázzban áll’), az enseña vagy insignia (< lat. INSIGNIA ’jelkép’; az előbbi az örökölt, az utóbbi a művelt alak), a pabellón (< ófr. paveillon < lat. PAPILIONE(M) ’sátor’), a pendón (< ófr. pennon ’tollazat’ < lat. PENNA ’madártoll’), illetve az irodalmi nyelvi lábaro (< lat. LABARUM ’hadi zászló’), amely eredetileg a római császárok által használt zászlókat jelenti.

Zászlófelvonás – Plaza de la Constitución (a köznyelvben Zócalo), Mexikóváros főtere
(Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)

A mexikói óriáslobogókat két ütemben létesítették. Az elsőket az ország fővárosában, Mexikóvárosban emelték, majd két északi határ menti város, Tijuana és Ciudad Juárez, ezután Veracruz és Iguala következett. Azokra a zászlókra, amelyeket az idő vasfoga vagy az időjárás tönkretesz, érdekes végső sors vár: ünnepélyes keretek között, a nemzeti himnusz kíséretében elhamvasztják őket!

Mirador del Obispado, Monterrey, Nuevo León. A zászlórúd 100,6 méter magas, átmérője az alapnál 3 méter, és 120 tonnát nyom. A lobogó mérete 50×28,6 m, tömege 230 kg körüli. (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

Akit még több részlet érdekel, a legnagyobb méretű zászlók listája – tartóárbocuk magassága szerint, helyük pontos földrajzi koordinátáival – megtalálható a spanyol Wikipédia vonatkozó szócikkében. A témáról az angol nyelvű Wikipédiában is olvashatunk.