Mexikó közigazgatása (Forrás: Wikimedia Commons, PD) |
A spanyol név legvégső ismert forrása az azték (nahuatl) nyelv Mēxihco szava, amely a történelmi aztékok fővárosát jelentette (ennek további eredete az aztékban nem teljesen tisztázott, annyi viszont bizonyos, hogy a -co toldalék helyhatározórag). A szó azték kiejtése /mēsí-ko/ – IPA [meːˈʃiʔko] – volt, amelyet a spanyolok México alakban jegyeztek le. A hódítások korában ugyanis még létezett a spanyolban egy magyar [s]-nek megfelelő mássalhangzó, amelyet a korabeli helyesírás az x betűvel jelölt. (S hogy miért pont azzal, arra ebben a cikkben olvasható a magyarázat.)
A 16–17. században azonban lezajlott egy hangváltozás, melynek részeként ez az [s] hang „hátrébb csúszott”, ami végül a modern spanyol [ch] hangot eredményezte (körülbelül így kell a fejlődési folyamatot elképzelni: [s] > [hj] > [ch]). De mivel ugyanezen mássalhangzó-változás során a j betűvel jelölt [zs] hang is elzöngétlenedett, tehát szintén [s]-ként folytatódott, a 19. század elejéig két betű, a j és az x is jelölte ugyanazt az [s] majd [ch] hangot. Az akadémiai helyesírás 1815-ös reformja során viszont az x-et kivonták ebből a szerepből, s azóta a [ch] hangot csak a j (illetve e, i előtt a g is) jelöli, míg az x-et a művelt eredetű latin jövevényszavakban ejtett [ksz] hangsor jelölésére tartották meg.
Benito Juárez-emlékmű Mexikóvárosban (Forrás: Pixabay.com) |
Néhány tulajdonnév azonban az 1815 előtti helyesírást őrzi, ami a kiejtésükön természetesen nem változtat. Ilyen a földrajzi nevek közül a México, Oaxaca (ejtsd kb. [gwacháka]), Texas és ezek származékai; a személynevek közül pedig a Xavier, Ximena, Ximénez. A Oaxaca kivételével mindegyiknek létezik j betűs változata is (Méjico, Tejas, Javier, Jimena, Jiménez), sőt, az utóbbi vezetéknév még Giménez alakban is előfordul. (A személynevek esetében természetesen nem csupán szabadon választott írásmódokról van szó.) Ami a México és Méjico változatokat illeti, a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) jelenleg az x-szel írt alakot javasolja, mivel Mexikóban és egész Latin-Amerikában így használják (annak ellenére, hogy Spanyolországban sokáig a j-s formát használták, illetve használják sokan még ma is).
Végül nézzük meg, milyen tanulságok vonhatóak le az eddigiekből. Legelőször is az, hogy Mexikó nevét sem a magyarban, sem az angolban, franciában, németben, oroszban (és a szlovén kivételével a többi szláv nyelvben), sem pedig a mai spanyolban nem ejtik úgy, ahogy eredetileg hangzott – vagyis ironizálhatnánk azzal, hogy az egész világ „beszédhibás”. (Megjegyzendő, hogy mivel az [s] és a [ch] is a szájpadláson képzett zöngétlen réshang, a modern spanyol ejtés még mindig közelebb áll az eredetihez, mint a [ksz], amit soha nem jelölt az x ebben a névben.) Az eredeti, [s]-sel történő ejtést az újlatin nyelvek közül a galiciai-portugál México [mesiko ~ mesiku] őrzi. A kisebb európai nyelvek közül a szlovén (Mehika) és távoli rokonunk, az észt (Mehhiko), valamint néhány ausztronéz nyelv – pl. a hawaii (Mekiko), a maori és a tagalog (Mehiko) – viszont a modern spanyolos kiejtéssel vette át a szót.
Másodsorban egyértelműnek tűnik, hogy a nagyobb indoeurópai nyelvek és rajtuk keresztül a legtöbb nyelv, így a magyar is az írott alakot vették át, s fittyet hányva az eredeti kiejtésére, az x latin hangértéke alapján ejtik [ksz]-szel. S harmadszorra, ami talán a legfontosabb: sose dőljünk be annak a téveszmének, mely szerint mindig a kakukktojás a „hibás”, az elterjedtebb pedig a „helyes”! 😉 (Tudományos alapon természetesen nem is létezik „rossz”, „helyes” vagy „eredeti”, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy valami régebbi vagy régiesebb, illetve újabb vagy újítóbb.)
A közreműködésért köszönet Dr. Szigetvári Péter nyelvésznek.
Újfent meg van dicsérve A MeKSZikói. Színes, kezdők számára is követhető cikk, azték hangmintával, macás videóval, mindenféle földi jóval. Látom, hogy még nuestro Pedro Amigónk is segédkezett. Mik vannak!
VálaszTörlésA [meːˈʃiʔko]-ban biztosan hangszálzárhang (pont nélküli kérdőjel) van a k előtt? Nem az egér csúszott félre a beszúrótáblázatban?
Igen, az hangszalagzár, nem elírás. ;) És a h jelöli. ;) A hangsúly pedig kötött az aztékban, mindig az utolsó előtti szótagon van.
Törlés"a magyar [s]-nek megfelelő mássalhangzó, amelyet a korabeli helyesírás az x betűvel jelölt"
VálaszTörlésUgyanezt az x-et használták a Japánba érkező hittérítők is a japán [s] rögzítésére, pl nixxocu [nissoku] .
"A kisebb európai nyelvek közül a szlovén (Mehika) és távoli rokonunk, az észt (Mehhiko), valamint néhány ausztronéz nyelv – például a hawaii (Mekiko), a maori és a tagalog (Mehiko) – viszont a modern spanyolos kiejtéssel vette át a szót."
VálaszTörlésJapánul "mekisiko" (メキシコ), de a Daidzsiszen (デジタル大辞泉) nevű szótárban megtalálható a "mehiko" (メヒコ)név is.
Megmondom őszintén, kicsit bajban voltam, hogy vajon honnan fogom megtudni, hogy a keleti (nem latin betűs) nyelvekben vajon hogy ejtik a nevet, de aztán feltaláltam magam: bemásoltam a Google Fordítóba a "hieroglifákat", és felolvastattam vele. :) Én a japánnál [mekisko]-t hallottam (mintha az [s] és az [i] helyet cseréltek volna.
TörlésA japán zárt mgh-k hajlamosak (biztos van pontosabb szabályszerűsége ennek) törlődni, azért nem hallod a [szik]-et [szk]-nek.
TörlésKöszönöm, ilyesmire gondoltam egyébként én is. :)
Törlés"A japán zárt mgh-k hajlamosak (biztos van pontosabb szabályszerűsége ennek) törlődni"
VálaszTörlésEzt a jelenséget hívják "magánhangzó-zöngétlenedésnek" (母音の無声化). Valóban van némi szabályszerűsége, de egyéni eltérések is vannak.
"azért nem hallod a [szik]-et [szk]-nek."
Az inkább [sik] (s= magyar s) lesz :) A "szi" (スィ)szótag max csak idegen szavakban, nevekben fordul elő, de általánosságban az idegen szavak / nevek szi és θi szótagját a japánok si (シ) szótaggal helyettesítik. Pl silk = siruku シルク, sea = sí シー, thesaurus = siszórasz(u) シソーラス stb.
A japánban nem inkább [ɕ] van? Ez az [ʃ]-nél hátrébb, de a [ç]-nél előrébb képzett "selypes" sziszegőhang (vagyis nem teljesen olyan, mint a magyar s), én ilyet hallok a keleti nyelvekben.
TörlésIgen, az inkább [ɕi] lesz, de mindkét jelöléssel találkoztam már- pl itt van előttem egy eredetileg a '80-as években megjelent egyetemi tankönyv*, abban a si szótagnál a [ʃi] jelölés látható.
Törlés/fentebb azért írtam magyar s-nek, mert én a magyaros átírást alkalmazom a japán nyelvre/
*『国語概説』和泉書院
Egyébként a magánhangzó-elzöngétlenedés a spanyolra is jellemző (ensordecimiento), de csak a hangsúlytalan szó végén. Mondjuk a spanyolban nem tűnik ilyenkor el teljesen a magánhangzó, csak nagyon elhalkul.
TörlésA spanyol esetében hogy jelölik IPA-val a mh-zöngétlenedést?
TörlésA magánhangzó alatti kis körrel. (Akartam példát írni rá, de mivel nem tudok ide bevinni ilyen karaktert, nem lett volna semmi értelme.)
TörlésKöszönöm! (a japánban is ezt a megoldást használják)
TörlésMiért használnának más a japánhoz? Az IPA lényege pont az, hogy minden nyelvhez egyformán használható legyen.
TörlésEz mondjuk igaz, részben legalábbis. Mivel az IPA a nemzetközi fonetikai ábécé, elvileg ugyanazt a hangot minden nyelvben ugyanazzal a jellel kellene átírni. Bár mint tudjuk, nincs mindig így (lásd az általam oly sokszor felhozott [r]/[rr] témát)...
TörlésOké, azt értem, de itt valószínűleg félreértettem valamit a spanyol magánhangzók zöngétlenedésével kapcsolatban :)
TörlésBár mint tudjuk, nincs mindig így (lásd az általam oly sokszor felhozott [r]/[rr] témát)
TörlésAz IPÁ-t ott rontották el, hogy magukat fonetikusnak álcázó fonoLÓGUSok gondozzák, hivatalosan csak fonémikus átíráshoz használják, ami szándékosan pontatlan, túlegyszerűsít. Épp ezért van, hogy a valódi foneETIkusok inkább kitalálnak egy saját rendszert a sokkal részletesebb és valósághűbb jelölésekhez, mert a pontatlan IPA nekik használhatatlan.
Vajon a Mexikóban beszélt indián nyelveken hogy hangzik a Mexikó név?
VálaszTörlésKözben eszembe jutott a vietnámi is, ahol a México írásmódot használják, viszont a vietnámiban az x hangértéke [s] - lehet, hogy a Mexico kiejtése Mesziko?
majául: Mexikoo [meʃikoː] (magyarosan: [mesikó]).
Törlésmistékül: Ñuu Ko'yo [ɲuu koʔʝo] (magyarosan: [nyuu ko-gyo])
szapotékul: México~Mexhico [meʃiko] (?)
Azt hiszem, ezek a legfontosabbak. (A misték különben tisztára úgy hangzik, mint a japán.)
Akkor elmomdható, hogy a misték kivételével a maja és a szapoték az eredeti hangzáshoz áll közelebb :)
TörlésEz a misték Ñuu Ko'yo nagyon érdekes :)
Ha küldesz egy üzenetet a Facebookon vagy írsz az el_mexicano2010 yahoo-s címre, tudok neked misték nyelvű dalt küldeni.
TörlésOk, köszönöm!
Törlésoroszul is Мехико (Mehiko)és Техас(Tehasz)
VálaszTörlésAz ország neve Мексика [mekszika], amiről te beszélsz, az Mexikóváros. Mindenesetre köszönöm az infót, nem tudtam, hogy az oroszban megkülönböztetik a kettőt.
TörlésHóó, ezzel micsoda ötletet adtál! Kösz!
TörlésAzon túlmenően, hogy Ximena kisasszony tényleg gyönyörű, a kiejtése is abszolút tökéletesen érthető és tiszta, még egy hozzám hasonlóan kezdő nyelvtanulónak is. Ha ő mondta fel a Colores tankönyvhöz tartozó hallás utáni gyakorlatokat, még értettem is volna :D Utóbbiról kb. az volt a benyomásom, hogy nem is spanyol anyanyelvűeket vettek fel, hanem olyan magyarokat, akik abból indultak ki, hogy ha spanyol, akkor hadarni kell...
VálaszTörlésHát nem véletlenül mondják, hogy a mexikói spanyol a legtisztább és legérthetőbb (bár nem tudom, ő konkrétan melyik régióból származik, de a középső és északi nyelvjárások állnak a legközelebb a nemzetközi sztenderdhez).
Törlés