2012. június 23., szombat

Miért hangzik [mechiko]-nak Mexikó spanyol neve?

Mexikó közigazgatása (Forrás: Wikimedia Commons, PD)
A legnépesebb spanyol nyelvű ország, a 110 milliós észak-amerikai Mexikó (hivatalosan Mexikói Egyesült Államok, spanyolul Estados Unidos Mexicanos) neve minden ismert „nagyobb” európai nyelven és magyarul is [ksz]-szel hangzik. Spanyolul viszont – mint köztudott – ez 🔈⁠[mechiko] (írásban México, de elfogadott a kiejtést tükröző Méjico is), melyben [ksz] helyett egy [h]-szerű hang hallható. (Egészen pontosan olyan, mint amilyet a pech szó végén ejtünk, ezért én ezt [ch]-val szoktam jelölni a magyaros átírásban. De a nagyon profik kedvéért az IPA szerinti átírása [ˈmexʲiko] ~ [ˈmeçiko], ill. ibériai spanyol [ˈmɛχiko].) Egy spanyolul nem tudó ennek hallatán általában elmosolyodik, esetleg megjegyzi, hogy a spanyol ajkúak kissé „beszédhibásak”. De vajon tényleg a spanyol a kakukktojás, vagy pedig a többi nyelvben – köztük a magyarban – ejtik ezt az országnevet „rosszul”? A kérdés megválaszolásához először természetesen a szó eredetét kell megvizsgálnunk.

A spanyol név legvégső ismert forrása az azték (nahuatl) nyelv Mēxihco szava, amely a történelmi aztékok fővárosát jelentette (ennek további eredete az aztékban nem teljesen tisztázott, annyi viszont bizonyos, hogy a -co toldalék helyhatározórag). A szó azték kiejtése /mēsí-ko/ – IPA [meːˈʃiʔko] – volt, amelyet a spanyolok México alakban jegyeztek le. A hódítások korában ugyanis még létezett a spanyolban egy magyar [s]-nek megfelelő mássalhangzó, amelyet a korabeli helyesírás az x betűvel jelölt. (S hogy miért pont azzal, arra ebben a cikkben olvasható a magyarázat.)

Diego aztékul beszél

A 16–17. században azonban lezajlott egy hangváltozás, melynek részeként ez az [s] hang „hátrébb csúszott”, ami végül a modern spanyol [ch] hangot eredményezte (körülbelül így kell a fejlődési folyamatot elképzelni: [s] > [hj] > [ch]). De mivel ugyanezen mássalhangzó-változás során a j betűvel jelölt [zs] hang is elzöngétlenedett, tehát szintén [s]-ként folytatódott, a 19. század elejéig két betű, a j és az x is jelölte ugyanazt az [s] majd [ch] hangot. Az akadémiai helyesírás 1815-ös reformja során viszont az x-et kivonták ebből a szerepből, s azóta a [ch] hangot csak a j (illetve e, i előtt a g is) jelöli, míg az x-et a művelt eredetű latin jövevényszavakban ejtett [ksz] hangsor jelölésére tartották meg.

Benito Juárez-emlékmű Mexikóvárosban (Forrás: Pixabay.com)

Néhány tulajdonnév azonban az 1815 előtti helyesírást őrzi, ami a kiejtésükön természetesen nem változtat. Ilyen a földrajzi nevek közül a México, Oaxaca (ejtsd kb. [gwacháka]), Texas és ezek származékai; a személynevek közül pedig a Xavier, Ximena, Ximénez. A Oaxaca kivételével mindegyiknek létezik j betűs változata is (Méjico, Tejas, Javier, Jimena, Jiménez), sőt, az utóbbi vezetéknév még Giménez alakban is előfordul. (A személynevek esetében természetesen nem csupán szabadon választott írásmódokról van szó.) Ami a México és Méjico változatokat illeti, a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) jelenleg az x-szel írt alakot javasolja, mivel Mexikóban és egész Latin-Amerikában így használják (annak ellenére, hogy Spanyolországban sokáig a j-s formát használták, illetve használják sokan még ma is).

Interjú Ximena Navarrete mexikói modell-színésznővel, melyben hallhatjuk a nevét és Mexikó spanyol elnevezését is.

Végül nézzük meg, milyen tanulságok vonhatóak le az eddigiekből. Legelőször is az, hogy Mexikó nevét sem a magyarban, sem az angolban, franciában, németben, oroszban (és a szlovén kivételével a többi szláv nyelvben), sem pedig a mai spanyolban nem ejtik úgy, ahogy eredetileg hangzott – vagyis ironizálhatnánk azzal, hogy az egész világ „beszédhibás”. (Megjegyzendő, hogy mivel az [s] és a [ch] is a szájpadláson képzett zöngétlen réshang, a modern spanyol ejtés még mindig közelebb áll az eredetihez, mint a [ksz], amit soha nem jelölt az x ebben a névben.) Az eredeti, [s]-sel történő ejtést az újlatin nyelvek közül a galiciai-portugál México [mesiko ~ mesiku] őrzi. A kisebb európai nyelvek közül a szlovén (Mehika) és távoli rokonunk, az észt (Mehhiko), valamint néhány ausztronéz nyelv – pl. a hawaii (Mekiko), a maori és a tagalog (Mehiko) – viszont a modern spanyolos kiejtéssel vette át a szót.

Másodsorban egyértelműnek tűnik, hogy a nagyobb indoeurópai nyelvek és rajtuk keresztül a legtöbb nyelv, így a magyar is az írott alakot vették át, s fittyet hányva az eredeti kiejtésére, az x latin hangértéke alapján ejtik [ksz]-szel. S harmadszorra, ami talán a legfontosabb: sose dőljünk be annak a téveszmének, mely szerint mindig a kakukktojás a „hibás”, az elterjedtebb pedig a „helyes”! 😉 (Tudományos alapon természetesen nem is létezik „rossz”, „helyes” vagy „eredeti”, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy valami régebbi vagy régiesebb, illetve újabb vagy újítóbb.)

A közreműködésért köszönet Dr. Szigetvári Péter nyelvésznek.

28 megjegyzés

  1. Újfent meg van dicsérve A MeKSZikói. Színes, kezdők számára is követhető cikk, azték hangmintával, macás videóval, mindenféle földi jóval. Látom, hogy még nuestro Pedro Amigónk is segédkezett. Mik vannak!

    A [meːˈʃiʔko]-ban biztosan hangszálzárhang (pont nélküli kérdőjel) van a k előtt? Nem az egér csúszott félre a beszúrótáblázatban?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az hangszalagzár, nem elírás. ;) És a h jelöli. ;) A hangsúly pedig kötött az aztékban, mindig az utolsó előtti szótagon van.

      Törlés
  2. "a magyar [s]-nek megfelelő mássalhangzó, amelyet a korabeli helyesírás az x betűvel jelölt"

    Ugyanezt az x-et használták a Japánba érkező hittérítők is a japán [s] rögzítésére, pl nixxocu [nissoku] .

    VálaszTörlés
  3. "A kisebb európai nyelvek közül a szlovén (Mehika) és távoli rokonunk, az észt (Mehhiko), valamint néhány ausztronéz nyelv – például a hawaii (Mekiko), a maori és a tagalog (Mehiko) – viszont a modern spanyolos kiejtéssel vette át a szót."

    Japánul "mekisiko" (メキシコ), de a Daidzsiszen (デジタル大辞泉) nevű szótárban megtalálható a "mehiko" (メヒコ)név is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megmondom őszintén, kicsit bajban voltam, hogy vajon honnan fogom megtudni, hogy a keleti (nem latin betűs) nyelvekben vajon hogy ejtik a nevet, de aztán feltaláltam magam: bemásoltam a Google Fordítóba a "hieroglifákat", és felolvastattam vele. :) Én a japánnál [mekisko]-t hallottam (mintha az [s] és az [i] helyet cseréltek volna.

      Törlés
    2. A japán zárt mgh-k hajlamosak (biztos van pontosabb szabályszerűsége ennek) törlődni, azért nem hallod a [szik]-et [szk]-nek.

      Törlés
    3. Köszönöm, ilyesmire gondoltam egyébként én is. :)

      Törlés
  4. "A japán zárt mgh-k hajlamosak (biztos van pontosabb szabályszerűsége ennek) törlődni"

    Ezt a jelenséget hívják "magánhangzó-zöngétlenedésnek" (母音の無声化). Valóban van némi szabályszerűsége, de egyéni eltérések is vannak.

    "azért nem hallod a [szik]-et [szk]-nek."

    Az inkább [sik] (s= magyar s) lesz :) A "szi" (スィ)szótag max csak idegen szavakban, nevekben fordul elő, de általánosságban az idegen szavak / nevek szi és θi szótagját a japánok si (シ) szótaggal helyettesítik. Pl silk = siruku シルク, sea = sí シー, thesaurus = siszórasz(u) シソーラス stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A japánban nem inkább [ɕ] van? Ez az [ʃ]-nél hátrébb, de a [ç]-nél előrébb képzett "selypes" sziszegőhang (vagyis nem teljesen olyan, mint a magyar s), én ilyet hallok a keleti nyelvekben.

      Törlés
    2. Igen, az inkább [ɕi] lesz, de mindkét jelöléssel találkoztam már- pl itt van előttem egy eredetileg a '80-as években megjelent egyetemi tankönyv*, abban a si szótagnál a [ʃi] jelölés látható.
      /fentebb azért írtam magyar s-nek, mert én a magyaros átírást alkalmazom a japán nyelvre/

      *『国語概説』和泉書院

      Törlés
    3. Egyébként a magánhangzó-elzöngétlenedés a spanyolra is jellemző (ensordecimiento), de csak a hangsúlytalan szó végén. Mondjuk a spanyolban nem tűnik ilyenkor el teljesen a magánhangzó, csak nagyon elhalkul.

      Törlés
    4. A spanyol esetében hogy jelölik IPA-val a mh-zöngétlenedést?

      Törlés
    5. A magánhangzó alatti kis körrel. (Akartam példát írni rá, de mivel nem tudok ide bevinni ilyen karaktert, nem lett volna semmi értelme.)

      Törlés
    6. Köszönöm! (a japánban is ezt a megoldást használják)

      Törlés
    7. Miért használnának más a japánhoz? Az IPA lényege pont az, hogy minden nyelvhez egyformán használható legyen.

      Törlés
    8. Ez mondjuk igaz, részben legalábbis. Mivel az IPA a nemzetközi fonetikai ábécé, elvileg ugyanazt a hangot minden nyelvben ugyanazzal a jellel kellene átírni. Bár mint tudjuk, nincs mindig így (lásd az általam oly sokszor felhozott [r]/[rr] témát)...

      Törlés
    9. Oké, azt értem, de itt valószínűleg félreértettem valamit a spanyol magánhangzók zöngétlenedésével kapcsolatban :)

      Törlés
    10. Bár mint tudjuk, nincs mindig így (lásd az általam oly sokszor felhozott [r]/[rr] témát)
      Az IPÁ-t ott rontották el, hogy magukat fonetikusnak álcázó fonoLÓGUSok gondozzák, hivatalosan csak fonémikus átíráshoz használják, ami szándékosan pontatlan, túlegyszerűsít. Épp ezért van, hogy a valódi foneETIkusok inkább kitalálnak egy saját rendszert a sokkal részletesebb és valósághűbb jelölésekhez, mert a pontatlan IPA nekik használhatatlan.

      Törlés
  5. Vajon a Mexikóban beszélt indián nyelveken hogy hangzik a Mexikó név?
    Közben eszembe jutott a vietnámi is, ahol a México írásmódot használják, viszont a vietnámiban az x hangértéke [s] - lehet, hogy a Mexico kiejtése Mesziko?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. majául: Mexikoo [meʃikoː] (magyarosan: [mesikó]).
      mistékül: Ñuu Ko'yo [ɲuu koʔʝo] (magyarosan: [nyuu ko-gyo])
      szapotékul: México~Mexhico [meʃiko] (?)

      Azt hiszem, ezek a legfontosabbak. (A misték különben tisztára úgy hangzik, mint a japán.)

      Törlés
    2. Akkor elmomdható, hogy a misték kivételével a maja és a szapoték az eredeti hangzáshoz áll közelebb :)
      Ez a misték Ñuu Ko'yo nagyon érdekes :)

      Törlés
    3. Ha küldesz egy üzenetet a Facebookon vagy írsz az el_mexicano2010 yahoo-s címre, tudok neked misték nyelvű dalt küldeni.

      Törlés
  6. oroszul is Мехико (Mehiko)és Техас(Tehasz)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ország neve Мексика [mekszika], amiről te beszélsz, az Mexikóváros. Mindenesetre köszönöm az infót, nem tudtam, hogy az oroszban megkülönböztetik a kettőt.

      Törlés
    2. Hóó, ezzel micsoda ötletet adtál! Kösz!

      Törlés
  7. Azon túlmenően, hogy Ximena kisasszony tényleg gyönyörű, a kiejtése is abszolút tökéletesen érthető és tiszta, még egy hozzám hasonlóan kezdő nyelvtanulónak is. Ha ő mondta fel a Colores tankönyvhöz tartozó hallás utáni gyakorlatokat, még értettem is volna :D Utóbbiról kb. az volt a benyomásom, hogy nem is spanyol anyanyelvűeket vettek fel, hanem olyan magyarokat, akik abból indultak ki, hogy ha spanyol, akkor hadarni kell...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nem véletlenül mondják, hogy a mexikói spanyol a legtisztább és legérthetőbb (bár nem tudom, ő konkrétan melyik régióból származik, de a középső és északi nyelvjárások állnak a legközelebb a nemzetközi sztenderdhez).

      Törlés

Hozzászólás írásához regisztráció nem szükséges. Kérjük, hogy ne írj névtelenül, válaszd a Név/URL-cím profilt tetszőleges becenév megadásához (az URL-cím kitöltése nem kötelező). A komment beküldéséhez a harmadik féltől származó cookie-k engedélyezése szükséges!