Kezdjük egy kis biológiával. A tengerimalac (Cavia porcellus) a rágcsálók rendjébe tartozik, megjelenése ellenére a nyulaknak csak nagyon távoli rokona (az utóbbiakat ma már külön rendbe sorolják). Így természetesen semmi köze nincs a disznókhoz – legfeljebb annyi közös van bennük, hogy emlősök. Eredeti élőhelyük a dél-amerikai Andok hegyvidéke, ahol az indián törzsek már több ezer éve háziasították, és máig finom húsáért tartják. Egy kifejlett tengerimalac 25–30 cm hosszú, testtömege 1 kg körüli, élettartama átlagosan 6 év. A közhiedelemmel ellentétben a tengerimalacok meglehetősen intelligensek és tanulékonyak – például szobatisztaságra szoktathatóak.
Elnevezése nem magyar találmány – a német Meerschweinchen tükörfordítása, és szintén így hívják a szláv nyelvekben is (pl. orosz морская свинка [morszkaja szvinka] vagy lengyel świnka morska). De ez természetesen még nem válasz arra, hogy miért kapott ilyet furcsa nevet, akármilyen nyelvből is vettük át, azaz fordítottuk le. A „tengeri”-t még csak könnyű megmagyarázni, ami minden bizonnyal tengerentúli származására utal. A kisállatot ugyanis a 16. században hozták be Európába Dél-Amerikából, egyes források szerint spanyol, mások szerint holland hajósok (megjegyzendő, hogy a 16. század második felében a hollandok is spanyol fennhatóság alá tartoztak).
A „malac” már sokkal érdekesebb: ennek eredetére mindmáig nincs igazolható magyarázat, csupán elképzelések és találgatások. Az egyik legelterjedtebb feltételezés, hogy a kismalacéhoz hasonló visító hangjának köszönheti ezt a jelzőt. Mások szerint inkább a testfelépítésével van összefüggésben: rövid lábaik, „rongyos” füleik, tömzsi testük miatt alkatuk a disznókéra is hasonlít egy kicsit. Felmerült továbbá az a lehetőség is, hogy a hajósoknak élelemként szolgált a nyílt tengeren, ahogy az indiánok is disznóként tartják és hizlalják őket. De vajon más nyelveken is ilyen különös nevük van?
 |
| Rövid szőrű „tricolor” tengerimalac (Fotó: El Mexicano) |
A spanyol felfedezők a conejillo de Indias elnevezést adták neki, ami magyarul annyit tesz: ’indiai nyulacska’ (ami ma már inkább irodalmi, választékos elnevezés; a mindennapi köznyelvben más-más névvel illetik területtől függően: pl. Spanyolországban, Argentínában cobaya vagy cobayo, Uruguayban cui, Peruban cuy, Chilében cuye, Mexikóban cuyo, Kubában curiel stb. – a köznyelvben ugyanakkor a conejillo de Indias jelentése ’kísérleti nyúl’ is). Az ’indiai’ jelző ugyanabból az ismert tévedésből ered, amiért Amerika őslakóit indiánoknak nevezik. Érdekesség, hogy a spanyolban, átvitt értelemben, fényűzést is jelent az Indias szó, ami egybevág azzal az elképzeléssel, miszerint Európába eredetileg a gazdagok szórakoztatására hozták be. Ezt a szót találjuk továbbá az olasz (porcellino d’India ’indiai disznócska’), a francia (cochon d’Inde ’indiai malac’), valamint a portugál (porquínho-da-Índia ’indiai disznócska’) elnevezésben is. A további újlatin nyelvek közül katalánul conill porquí, azaz ’malacnyúl’ (ez eddig a legtalálóbb!), románul pedig porcuşor de Guineea ’guineai malac’.
Ugyanezt jelenti az angol Guinea pig is. De hogy Guinea neve hogy jön ide, az még a „malac”-nál is rejtélyesebb. Erről is pusztán találgatások vannak. Az egyik feltételezés szerint a hajósok az afrikai Guinea partjain kötöttek ki visszaútjuk során – ami, lássuk be, elég kevésbé valószínű. Egy másik értelmezés szerint a Guinea nem más, mint a dél-amerikai Guyana „félreértése”. Egy harmadik szerint elképzelhető, hogy a régi angol coney ’nyúl’ hangalakját azonosították később Guinea-ként (mivel ejtése [gini] angolul), régen ugyanis pig coney-nak, azaz ’malacnyúl’-nak nevezték angolul. Felmerült az is, hogy az állatokat egy guineáért (régi angol pénznem) árusították – ez azonban kizárható, mivel előbbről dokumentált a Guinea pig elnevezés, mint hogy ezt a pénznemet bevezették volna Angliában.
Tudományos latin elnevezésében a Cavia valószínűleg a dél-amerikai tupí indián nyelvből származó, eredetileg [sz]-szel ejtett, ’patkány’ jelentésű çabuia szó átvétele a portugálon keresztül, amelyben az [sz] > [k] változást a ç betű helytelen olvasata eredményezte (ugyaninnen a spanyol cobaya is); a porcellus jelentése pedig egyszerűen ’malac’ latinul, a porcus ’disznó’ kicsinyítő képzős alakja.
Már vártam, hogy mikor ír A Mexikói a házi kedvencéről. Nem is tudtam, hogy ízletes. Majd ha A Phortorikói rossz fát tesz a tűzre, megesszük a kis kedvencét.
VálaszTörlésEgyébként elég tömény cikk, jó sok információ van belesűrítve. Bővebb, mint a hasonló cikk a nyesten.
Már régóta terveztem egy ilyen cikket, eddig csak azért nem írtam meg, mert nem tudtam, kinek lenne érdekes. Azóta viszont beléptem két tengerimalac-tartói csoportba is, ahol elég sokan vannak, így most már van, akit érdekeljen. :)
TörlésArra is gondoltam, hogy meghivatkozom a nyestes cikket is, csak van benne egy-két dolog, amit nem én írtam bele és nem egészen úgy van, ahogy beleírta a társszerkesztő (vitatkozni meg nem igazán lehet vele), így aztán inkább kihagytam belőle.
Szia
VálaszTörlésValóban érdekes állatok a tengeri malacok. Amúgy nekem volt tengeri malacom, már attól is reszketett ha hozzáért valaki.
A periódusos rendszeres résznél olvastam, az egyik hozzászólásod:
"Én folyamatosan csalódom az abszolút érdektelenség miatt. Szerintem ennek a blognak végleg befellegzett. :("
Kár lenne, ha annyi lenne a blognak. Bár sajnos több hónapja én sem néztem a blogot, mert sokat kell készülni az érettségire. Remélem nyáron amikor kevesebb dolgom lesz visszatérhetek némi Spanyolt tanulni az oldaladról, illetve tőled.
U.i: Kitartást, és a blogodnak is!!
Udvardi Dániel
„Valóban érdekes állatok a tengeri malacok. Amúgy nekem volt tengeri malacom, már attól is reszketett ha hozzáért valaki.”
TörlésMindegyik eltérő „személyiség”, ahogy az embernél is. Nekem régebben volt egy egyedül tartott, most kettő van, mindhárom teljesen másképp viselkedett. Most pl. az egyik állandóan menne, mászna mindenhova, kíváncsi mindenre, a másik meg ugyan félénk, de ha megfogod és leteszed valahova, ott marad, akármit is csinálhatnál vele, mint egy plüssállat.
„A periódusos rendszeres résznél olvastam, az egyik hozzászólásod:”
Sajnos lassan már tényleg nincs miről írni. Nem azért, mert én nem tudnék miről, hanem azért, mert már semmi nem érdekli az embereket, a spanyolos cikkek sem. Pl. ezt a cikket eddig 130-an nézték meg (hogy közülük hányan olvasták is el, az megint más kérdés), de ha nem osztom meg a tengerimalac-tartók népes csoportjában, csak az én oldalamon, akkor nem néztek volna rá még 10-en sem. (Már ott tartok, hogy a Facebookon is teljesen felesleges megosztani a cikkeket, mert nem oszt, nem szoroz.)
nagy piros pont mejicanónak, h.szereti a t.malacokat! a fresiben láttam, még hámot is árulnak nekik, lehet sétáltatni stb:) (nem vagyok részvényes, nem azért reklámoztam a bótot, na). viszont szívesen olvasnék a nagyra nőtt rokonról, a carpinchóról is, ami az én személyes "nagy" kedvencem. egyszer?
VálaszTörlésKöszi, amúgy majdnem minden állatot szeretek, egyedül a kutyákért nem vagyok oda, meg a pókoktól irtózom. Egyébként mi is oda járunk, úgyhogy tőlem nyugodtan reklámozhatod. ;) (Szerintem igazából nem is nagyon van más normális állateledelbolt.)
Törlés„viszont szívesen olvasnék a nagyra nőtt rokonról, a carpinchóról is, ami az én személyes "nagy" kedvencem.”
Lehet róla szó. Bár annak nem tudom, mennyire vannak nyelvi vonatkozásai, de a Latin-Amerika témakörbe simán belefér. Sőt, mivel magyarul vízidisznónak hívják, ezt is ki lehetne elemezni – ami annyiban közelebb áll a valósághoz, mint a „tengerimalac”, hogy ők valóban szeretik a vizet és úsznak is.
Na, miket meg nem tudunk A Me[h]ikóiról. A kutyák kifejezetten az emberhez legjobban kötődő, leghálásabb állatok, nem véletlenül a legnépszerűbb házi kedvencek. Én csak a rühes, korcs, hálátlan dögöket nem szeretem közülük, sajnos pont ilyenből van a legtöbb. Na, meg a szándékosan vadra nevelt harci kutyák sem épp a kedvenceim.
TörlésA pókoktól sokan irtóznak, alaptalanul. A honi fajok óriási része teljesen ártalmatlan, vagy ha max. kivételesen olyat fogsz ki, amelyik csíp is, nem lett belőle nagy baja még senkinek. Én sem vagyok értük oda, de azért nem félek tőlük. Semmiben nem mások, nem veszélyesebbek, nem undorítóbbak/félelmetesebbek, mint akármelyik másik rovar. Jó, azért azt nem venném szívesen, ha egy tarantula masírozna rajtam, az már azért más kategória.
„A kutyák kifejezetten az emberhez legjobban kötődő, leghálásabb állatok”
TörlésAkkor lehet, hogy csak nekem nincs velük szerencsém, de vállalom. Igaz, nem volt soha kutyám, de épp ezért nem is lenne (azon kívül, hogy nem érnék rá vele foglalkozni).
A pókoktól sokan irtóznak, alaptalanul. [...] Én sem vagyok értük oda, de azért nem félek tőlük.
Az irtózás és a félelem teljesen más. Én sem félek, hanem irtózom tőlük – igazából nem is az állattól (bár az is eléggé undorító), hanem a hálójuktól. Amióta az eszemet tudom, ez így van, és nem tudom levetkőzni, ha bottal ütnének, sem. (Talán az előző életemben légy vagy szúnyog voltam. :D) Ellenben a kutyáktól tartok, de nem irtózom.
„mint akármelyik másik rovar”
Na, ezért viszont most te állsz be szépen a sarokba, mert a pók nem rovar (sőt, a kullancs is pókféle). :)
Oké, erre nem emlékeztem, hogy nem rovar. Pedig még óvodában nagy rovargyűjtő voltam, de már elfelejtettem ezeket a csúszómászókat.
TörlésAz is igaz, hogy az irtózás nem félelem. Mondjuk a hálójukkal sincs bajom.
Pedig ez rém egyszerű: ha 6 lába van, akkor rovar, ha 8, akkor pók, ha 10, akkor rák (ha meg több, akkor egyik sem). :)
TörlésJapánul "tendzsiku nezumi" 天竺鼠, azaz "indiai egér / patkány" a neve, bár a "tendzsiku" 天竺 itt nem Indiára utal, hanem csak annyit jelez, hogy külföldről, messzi országból származik.
VálaszTörlésEz érdekes, nem gondoltam volna, hogy valahol ’egér’-nek nevezik, annak elég méretes. :)
TörlésSőt, a sündisznó is egér, tű-egér :)) (harinezumi 針鼠 vagy 蝟 )
TörlésNem rossz... Akkor úgy látszik, egy bizonyos méret alatt minden állat 'egér' náluk. :D
Törlés:))
Törlés