2014. május 25., vasárnap

Kicsi gyermek messzi földről

Ritkán szoktak nyomozásra felkérni az olvasók, Ágnes azonban alaposan feladta a leckét. Az eset tanulságai viszont érdekesek – bár nem meglepőek – és a különlegessége miatt megér egy misét. Olvasónk ugyanis azzal a kérdéssel fordult hozzám a Facebookon, hogy mi lehet a Magyarországon főleg templomi karácsonyi szertartásokon előadott, Kicsi gyermek címre hallgató dal – feltehetően spanyol (esetleg portugál) nyelvű – eredetije.

Kiindulási információként mindössze annyit lehetett tudni róla e címen kívül, hogy a magyar zenei kiadványokon „dél-amerikai karácsonyi ének” megjegyzéssel szerepel. Mivel tudvalévő, hogy a magyar műfordítások sok esetben köszönőviszonyban sincsenek az eredeti szöveggel, valamint az is ismert, hogy a köznyelvben a „dél-amerikai” jelzőt tévesen egész Latin-Amerikára használják, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmit sem tudunk. (Persze a legkorrektebb lenne a mű eredeti címét is feltüntetni az ilyen kiadványokon, de az igénytelenség már más téma.)

(Forrás: Illyés Tamás csatornája)

Legelőször néhány spanyol anyanyelvű ismerősömtől próbáltam tudakolózni, talán (fel)ismerik a dallamot, de sajnos nem jártam sikerrel. Így nem maradt más hátra, mint önálló nyomozásba kezdeni. De milyen szálon lehet ilyenkor elindulni? Nincs túl sok lehetőségünk: megkeressük az interneten az összes ismert latin-amerikai karácsonyi népdalt. (Ajánlott olyan gyűjtőoldalakon kezdeni a kutatást, ahol a szöveg mellett a dal meg is hallgatható.) Ám ehhez irdatlan sok idő és energia szükséges, ráadásul még így sem biztos, hogy megtaláljuk – például ha nem is annyira népszerű, hogy fent legyen a világhálón. Jelen esetben csupán a szerencse, avagy a véletlenek kedvező összejátszása segített...

Indulásként spanyol dalszövegek keresésével próbálkoztam, hátha találok olyat, amely egy kicsit is hasonlít a magyar változatra. (Az egyetlen kulcsszó, ami alapján keresni lehetett, a Manuel név volt a magyar szövegben, de ez elég sok latin-amerikai karácsonyi dalban szerepel. A magyar címmel szintén nem tudunk mit kezdeni, mert túl általános és tartalmatlan, ezenkívül sokféleképpen mondható spanyolul.) Hosszas böngészés után felbukkant egy potenciális jelölt, melynek szövege elég közel állt a magyaréhoz, Aguinaldo puertorriqueño címmel. Ám ez is csak annyit tesz, hogy ’Puerto Ricó-i karácsonyi dal’, amivel nem biztos, hogy közelebb kerültünk a megoldáshoz. (A spanyol aguinaldo vagy aguilando főnév ’karácsonyi ajándék’-ot is jelent.) Próba szerencse alapon azért rákerestem a YouTube-on – s láss csodát, meg is találtam a keresett dallamot egy gitárral előadott Puerto Ricó-i karácsonyi népdalegyvelegben, melynek leírásában az aguinaldo szó is szerepelt.

Óvárosi utca San Juanban, Puerto Rico – a „messzi föld” (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

De ez még mindig csak félsiker. A következő lépés megbizonyosodni arról, hogy a szöveg valóban a dallamhoz tartozik. S ekkor jött az újabb meglepetés: persze, hogy nem. Egy lépéssel viszont már előrébb járunk, hiszen azt már tudjuk, hogy Puerto Ricó-i dalt keresünk. Szerencsére a videó alatt az Aguinaldo cím mellett (amely az egyveleg első dallama) szerepelt egy „De lejanas tierras” is – így túl sok választás már nem maradt. Bár a címet, mint aztán kiderült, pontatlanul adta meg a feltöltő, helyesen ugyanis De tierra lejana venimos (valahol többes számban – De tierras lejanas venimos – szerepel, aminek igazából nincs sok jelentősége), azaz ’Messzi földről jövünk’, valóban ez a dal volt az, amely a jelek szerint nem is csak a spanyol nyelvterületen népszerű. Az alábbi videón például egy kanadai férfikórus énekli – az első két sor kivételével – angolul, itt pedig egy San Juan-i gyerekkórustól hallhatjuk. Így már valóban elkönyvelhetjük a teljes a sikert!

(Forrás: Alan Valdivia Torres)

A kezdeti gyanú tehát, ahogy várható volt, beigazolódott: a dal nem dél-amerikai, és nincs sem a címének, sem a szövegének sok köze az eredetihez – és persze még a Manuel név sem szerepel benne. Mi ebből a tanulság? Mindent fogadjunk (akár egy kicsit is) kételkedve. De legalább most megtudhatta minden kedves olvasó, hogy a Kicsi gyermek a Puerto Ricó-i De tierra lejana venimos karácsonyi népdal magyar feldolgozása. Az alábbiakban olvasható az eredeti szöveg egyik változata és az általam elkövetett (nem mű)fordítása.

De tierra lejana venimosMesszi földről jövünk (Kicsi gyermek)

De tierra lejana venimos a verte,
Nos sirve de guía la estrella de Oriente.

Oh, brillante estrella que anuncias la aurora,
No nos falte nunca tu luz bienhechora.

Gloria en las alturas al Hijo de Dios,
Gloria en las alturas y en la tierra amor.


Al recién nacido que es Rey de los reyes,
Oro le regalo para ornar sus sienes.

Como es Dios el Niño, le regalo incienso,
Perfume con alma que sube hasta el cielo.

Al Niño del cielo que bajó a la tierra,
Le regalo mirra que inspira tristeza.

Messzi földről jövünk meglátogatni téged,
Útunkon a Kelet csillaga vezet minket.

Ó, ragyogó csillag, ki a hajnalt harangozod be,
Sose hiányozzon nekünk jótevő fényed.

Dicsőséget a mennyben az Úr Gyermekének,
Dicsőséget a mennyben, s a földön szeretetet.

Az új jövevénynek, ki a királyok királya,
Aranyat ajándékozok, hogy csillogjon halántéka.

Mivel Isten a gyermek, tömjénnel ajándékozom meg,
Illatos lélekkel, mely felszáll az égbe.

Az égi gyermeknek, ki leszállt a földre,
Mirhát ajándékozok, mely szomorúságot ébreszt.

17 megjegyzés

  1. Hümm, érdekes. Nem vagyok annyira templomba járós típus, de voltam néhányszor, és erre a dalra magyarul sem emlékszek. Mindegy, legalább nem csak a németektől és angoloktól nyúlunk mindent. Érdekes, hogy nekem a magyar felvétel „spanyolosabbnak” érződik, mint az eredeti. Ez a dal flamencogitárral lenne igazi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Állítólag mostanában terjedt csak el, én sem hallottam soha ezelőtt. Ha ez így van, akkor pláne érthetetlen, hogy miért nem hivatkoznak sehol az eredeti címére.

      Törlés
    2. Nekünk egy majd' 40 éves bakelit lemezen van meg, onnan ismerem. Templomban én sem hallottam még soha, viszont a YouTube-on szinte az összes Kicsi gyermekes videó különböző gyülekezetek karácsonyi koncertjeiről van.

      Törlés
    3. Hát akkor meg mégsem annyira új. Persze az is lehet, hogy egykor népszerű volt, aztán most ismét „elővették”.
      A szövege viszont erősen vallási, tehát azon nem csodálkozom, hogy az ilyen szertartásokon éneklik inkább.

      Törlés
  2. A dal tényleg ismert, a már kb. 30 éves Csendes éj című karácsonyi kazettán is rajta van. Gondolom, sokaknál ez szól karácsonykor (pontosabban ma már CD vagy egyéb változata). Én gyerekkoromban hallottam már ezt minden karácsonykor, szerintem a korosztályomból is sokan.
    Milyen dinamikusan énekelnek a spanyolok, arckifejezés, stb., látszik, hogy mediterrán a temperamentum! :D

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, magam sosem találtam volna meg! üdvözlettel: Székely-Nagy Gábor

    VálaszTörlés
  4. Kedves El Mexicano gyerek koromban az iskolai kórussal minden karácsonykor énekeltük spanyol nyelven, ami így kezdődött: vamos pastorcitos vamos a belén, que ha nacido el nino Manuel... a többire nem emlékszem, de azt tudtuk biztosan, hogy dél amerikai dalról van szó. Viszont más a szöveg. Újabb rejtély! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, szerintem ez lenne az, bár kicsit más szöveggel. Az a helyzet, hogy ezek népdalok, sokuknak címük sem igazán van, csak annyi, hogy Villancico, vagyis ’Karácsonyi népdal’, a szövegük pedig szinte országonként más és más. :)

      Törlés
  5. "14.Kicsi gyermek (dél-amerikai népdal, Raics István fordítása) Kovács Imre (fuvola), Lubik Hédi (hárfa), Petz Ferenc (ütőhangszerek), Budapest Madrigal Choir (vegyeskórus), Hidas Frigyes (csembaló), Szekeres Ferenc (karmester) "
    Ennyit lehet tudni az eredeti bakelitról.

    https://www.youtube.com/watch?v=jTbskYrEYpw

    Katolikus templomban, misén én ezt soha nem hallottam.
    Erről a lemezről ismerem már vagy negyven éve, de mindig nagyon szerettem hallgatni és tetszik a mai napig is.

    VálaszTörlés
  6. Tisztelt El Mexicano Blogger!
    Közeledvén a karácsony, elővettem az 1976-ban kiadott Qualiton SLPX 16598 számú hanglemezt, és meghallgattam a Kicsi gyermek című számot. Mivel a szöveg nagy részét nem értettem, vagy legalábbis nem hittem a fülemnek, próbáltam az interneten keresgélni. Így jutottam el az Önök blogjához is. Az írás érdekes és tanulságos annak ellenére, hogy soha nem foglalkoztam a spanyol nyelvvel. Végighallgattam a tanulmányba illesztett kórusműveket is. A három változat bármelyikét nézzük, akkor az vagy a versszakok számában, vagy a versszakonkénti sorok számában eltér a másik kettőtől. A kutatás részeredményeit nem ismerem, ezért találgatások helyett, inkább leírom egy hasonló esetben szerzett tapasztalataimat.
    Úgy tíz évvel a második világháború után lehetett, gyerekkoromban hallottam egy balladát. Hadirokkant katona énekelte a vasúti váróteremben. Néhány szavas foszlány megmaradt az emlékezetemben. Azokkal meglett a címe az internetről. A címmel már megtaláltam vagy egy tucat feldolgozását.
    A dalszöveges honlap népdal kategóriába sorolja, mert a szerzője ismeretlen. Még az első világháború után a kolduló, rokkant katonák terjeszthették, lehetséges, hogy egy kocsmai zenész szerzeménye. ¾ ütemű, refrén nélküli dal, négysoros versszakokkal. Másik keringő ütemű katona- és börtön nóták is vannak a népdalok között. Elég furcsa.
    Az előbbi feldolgozásaiban a versszakok száma nyolc és húsz között változik. Némelyik előadó produkciója csak azért rövid, mert nem tanulta meg rendesen a szöveget. A leghosszabb verziók tartalma akkora sületlenség, hogy semmi köze a történelemhez, egy katonai alakulat tevékenységéhez vagy a frontokon megtörtént eseményekhez. Olyan, mintha a Mókus őrs bográcsos kirándulását énekelné meg, ami végül tragédiába torkollott.
    A mondanivalójuk persze egységes. Azzal ösztönzi az adakozókat, hogy mi helytálltunk, mindent megtettünk, csak éppen nem volt szerencsénk, azért jutottunk ide.
    Nos hát, a népdal már csak ilyen. Megeshet az is, hogy a Kicsi gyermek karácsonyi dalt az Emke aluljáróban zenélő vándoroktól gyűjtötték be, úgy a forrás megnevezésének nem sok értelme lett volna. A dal feldolgozását először 1965-ben, a Qualiton LPX 2513 számú, Karácsonyi dalok lemezén adták ki. Raics István költő-műfordító 1986-ban meghalt, még az internet elterjedése előtt.
    A blogban bemutatott férfikar előadásában a versszakok két sorral hosszabbak, mint a többiben, így a dallam érdekesebb. Fele olyan hosszúságú sorokkal számolok, mint ami az Önök leírásában van. Az előadásban lehet sorismétlés is, de arról nem tudtam meggyőződni. Ha volna énekelhető műfordítás, abból kiderülne. Viszont Raics István szövegét sokan ismerik, mert az iskolai énekkarok repertoárjában gyakran előfordul.
    Üdvözlettel: Lucakerveg

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lucakerveg!

      Köszönjük szépen, hogy megosztotta a történetét. Valóban, minden, ami szájhagyomány útján terjed, nagyon érdekes kihívás, a nyelvtörténészeknek is. Sokszor előfordul például, hogy egy idegen szót vagy kifejezést félreértettek a beszélők és egy olyan kifejezést „hallottak bele” az anyanyelvükön, amelynek valójában semmi értelme nincs – ugyanígy bekerülhet ilyesmi népdalokba is. Ezt a fajta torzulást hívják népetimológiának (pl. a magyar tubarózsa szó, amely a tuba + rózsa összetétele, valójában a latin tuberosa ’gumós’ nőnemű melléknév félreértéséből született).

      Törlés
  7. Kedves El Mexicano!
    Köszönöm szépen a hihetetlenül gyors választ. Tökéletes példával világított rá a helyzet fonákságára. Emlékezetes eset, mekkora felháborodást váltott ki az állatvédők körében az organikus macskaleves. Pedig csak a flakon gyártója helytelenül írta fel a paradicsomsűrítményből készült ételízesítő nevét. Holott az egy közismert, maláji eredetű szó. Öröm volt Önökkel együttműködni.
    Kellemes ünnepeket kívánok! Lucakerveg

    VálaszTörlés

Hozzászólás írásához regisztráció nem szükséges. Kérjük, hogy ne írj névtelenül, válaszd a Név/URL-cím profilt tetszőleges becenév megadásához (az URL-cím kitöltése nem kötelező). A komment beküldéséhez a harmadik féltől származó cookie-k engedélyezése szükséges!