 |
| Una camiseta corta (¿o breve?) femenina |
A rokon értelmű szavak, vagyis a szinonimák nem feltétlenül helyettesíthetik egymást minden létező szövegkörnyezetben – éppen ezért a „teljes” szinonimák meglehetősen ritkák a nyelvekben. A Facebook egyik spanyolos csoportjában felvetődött a kérdés, hogy mi a különbség a corto és a breve melléknevek közt – hiszen mindkettő jelentése ’rövid’.
Máris érkezett egy válasz, mely szerint
Természetesen mindkét melléknév a latinból származik, de míg a corto, -ta (< lat. CŬRTU, -TA – innen jön a magyar kurta is) folytonossággal öröklődött a beszélt nyelven keresztül, a breve (< lat. BRĔVE) már művelt úton átvett jövevényszó – ami onnan is látszik, hogy a latin rövid (nyílt) [e] helyén egyébként kettőshangzónak kellene lennie a népi szavakban: *brieve. A klasszikus latinban az volt a két melléknév közötti különbség, hogy míg a brĕvis a ’természeténél fogva rövid’-et jelentett, addig a cŭrtus ’megrövidített’-et. Ilyenkor persze felmerülhet a kérdés, hogy például egy rövidnadrág a „természeténél fogva” rövid-e, vagy pedig azért, mert „rövidre szabták”...
Máris érkezett egy válasz, mely szerint
A corto fizikálisan rövid: una cinta corta (’egy rövid szalag’ – a szerk.), a breve pedig időben: el director dio una charla breve (’az igazgató rövid megbeszélést tartott’ – a szerk.)Ebben van igazság, ám csak félig. A válaszíró jól gondolta, hogy a corto jelentése fizikálisan ’rövid’, azonban ez pontosabban úgy fogalmazható meg, hogy ami fizikálisan ’rövid’, azt kizárólag a corto, -ta fejezi ki – a breve nem igazán használatos ilyen jelentésben. Ugyanakkor időbeli, valamint átvitt értelemben is használható általában mindkét melléknév (persze mindig az adott kifejezéstől függ, hogy abban melyik az elterjedtebb), tehát mondhatjuk azt is, hogy el director dio una charla corta, de azt már nem, hogy *una cinta breve. Hasonlóképpen, egy történet lehet una historia breve ~ corta, az élet lehet la vida breve ~ corta, egy szöveg lehet un texto breve ~ corto, a beszédhangok is lehetnek vocales/consonantes breves ~ cortas, de egy ruháról szólva már elég furcsán hangzik a vestido breve (bár van rá nem is kevés találat): az inkább csak vestido corto.
Természetesen mindkét melléknév a latinból származik, de míg a corto, -ta (< lat. CŬRTU, -TA – innen jön a magyar kurta is) folytonossággal öröklődött a beszélt nyelven keresztül, a breve (< lat. BRĔVE) már művelt úton átvett jövevényszó – ami onnan is látszik, hogy a latin rövid (nyílt) [e] helyén egyébként kettőshangzónak kellene lennie a népi szavakban: *brieve. A klasszikus latinban az volt a két melléknév közötti különbség, hogy míg a brĕvis a ’természeténél fogva rövid’-et jelentett, addig a cŭrtus ’megrövidített’-et. Ilyenkor persze felmerülhet a kérdés, hogy például egy rövidnadrág a „természeténél fogva” rövid-e, vagy pedig azért, mert „rövidre szabták”...
Felhasznált irodalom
- Dr. Finály Henrik (1884): A latin nyelv szótára, Franklin Társulat, Budapest.
- Coromines, Joan (1961, 1967, 1973): Breve diccionario etimológico de la lengua castellana, Gredos, Madrid, 2008 (2012).
- Real Academia Española (2001): Diccionario de la lengua española (DRAE), 22. kiadás.
Ezért jó ez a blog, eszembe nem jutott volna, hogy a kurta a curtu/cortóbol van. Pedig annyira egyértelmű, és az ember mégse gondol magától ilyenre. Lehet kéne ilyen szótárat írni, amelyben az összes ilyen latin-spanyol-magyar eredetes párhuzamot egy helyre kigyűjtik, a hagyományos szótanulást szépen segítené. Sőt, talán van is ilyen, és csak hiszem, hogy most ezzel az ötlettel feltaláltam a kereket.
VálaszTörlésIgen, főleg azoknál a korai latin jövevényszavaknál lenne ez hasznos, amelyekről ma már nem érződik, hogy latin eredetű szó. Mert pl. míg mindenki számára egyértelmű, hogy a televízió gör.-lat. eredetű, az már kevésbé, hogy a kar ’(ének)kórus’ (majd egyéb) jelentésben a latin chorus-ból jön, ahonnan a spanyol coro. Persze nem lenne könnyű ezeket összeszedni, de – leginkább a németen keresztül – van néhány: gesztenye – castaña (< lat. CASTANEA), kastély – castillo (< lat. CASTELLUM), piac – plaza (< ol. piazza < lat. PLATEA) stb. stb.
Törlés