Angolul és franciául Tatars, németül Tataren, olaszul Tatari, oroszul татáры [tatárü] – csak hogy néhány ismertebb nyelvet említsünk –, törökül és saját nyelvükön tatarlar,
A tatár népek nem beszélnek egységes nyelvet; önmagában a tatár nyelv megnevezés az oroszországi Tatárföldön élő tatárok nyelvére utal. A krími és a szibériai tatárok közeli rokon, de eltérő kipcsak-török nyelvváltozatokat beszélnek.
Maga a tatar szó valószínűleg mongol eredetű, és arab-perzsa közvetítéssel kerülhetett az európai nyelvekbe. A tartar- tőváltozat kialakulásáról azonban a középkori latin – vagyis valamelyik újlatin nyelvváltozat (talán a francia) – tehet! A latinban ugyanis létezett egy Tártarus név (ez a görög Τάρταρος, Tártaros átvétele), amely átvitt vagy költői értelemben ’pokol’ jelentésű volt. (Végső forrása nem tisztázott – egy legenda szerint a görög Tartessos név torzulása.) S mivel a tatar szónak nem volt semmi értelme az akkori beszélők számára, ám ismerős volt nekik a latin Tártarus, ezért így kezdték hívni a tatárokat. Az ilyen változást népetimológiának vagy szóértelmesítésnek nevezzük.
Ezt az alakot őrizte meg a spanyol és a portugál. A tartar- tőváltozat létezik egyébként a többi nyelvben is, de ebben az értelemben régiesnek számít, és inkább az etimológiát tükröző tatar- tövet használják. A franciában a Tatars szó kifejezetten a mai tatárokra, míg a Tartares történelmi kontextusban, a népvándorláskori mongol és tatár törzsek összefoglaló neveként használatos.
Tatár popzene
Plusz érdekesség, hogy ugyanezt az alakváltozatot találjuk a tartármártás (franciául sauce tartare, spanyolul salsa tártara) szóban – amely tehát valójában ’tatármártás’ – és a tatárbifsztek francia nevében (steak tartare) is. Hogy ezeknek az ételeknek mennyi közük van valójában a (történelmi) tatárokhoz, az nem teljesen világos. Az egyik feltételezés szerint nevükben a ta(r)tár- átvitt értelemben a barbárokra (középkori germánok) utal, vagyis jelentése ’durva, vad’; egy másik szerint pedig a Keletről Európába hozott különböző ételkészítési szokásokkal (húsok, kolbászok, zsírok, sajtok, szószok stb.) lehet kapcsolatban, amelyekre nagy hatással volt a mongol-török kultúra.
A kiegészítésekért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.
spanyolul és portugálul azonban tártaros.Na de mit keres ott az első [r]? – Még mielőtt belemennénk a részletekbe, gyorsan tisztázzuk, hogy a tatárok megnevezést kétféle népcsoportra használják: egyrészt azokra a mongol nyelvű történelmi törzsekre, akik a középkorban betörtek Európába („tatárjárás”), másrészt több török nyelvű mai népcsoportra, akik többségében az Oroszországhoz tartozó Tatárföld területén, valamint kisebb lélekszámban máshol is élnek, főleg Közép-Ázsiában és Kelet-Európában, pl. a Krím-félszigeten (ők a krími tatárok). E kettősség valószínűleg onnan eredeztethető, hogy a középkorban mindenféle törzset neveztek így, akik a mongol birodalom fennhatósága alá tartoztak, függetlenül a nyelvüktől.
 |
| Kazan, Tatárföld (Forrás: Pixabay.com, CC0) |
A tatár népek nem beszélnek egységes nyelvet; önmagában a tatár nyelv megnevezés az oroszországi Tatárföldön élő tatárok nyelvére utal. A krími és a szibériai tatárok közeli rokon, de eltérő kipcsak-török nyelvváltozatokat beszélnek.
Maga a tatar szó valószínűleg mongol eredetű, és arab-perzsa közvetítéssel kerülhetett az európai nyelvekbe. A tartar- tőváltozat kialakulásáról azonban a középkori latin – vagyis valamelyik újlatin nyelvváltozat (talán a francia) – tehet! A latinban ugyanis létezett egy Tártarus név (ez a görög Τάρταρος, Tártaros átvétele), amely átvitt vagy költői értelemben ’pokol’ jelentésű volt. (Végső forrása nem tisztázott – egy legenda szerint a görög Tartessos név torzulása.) S mivel a tatar szónak nem volt semmi értelme az akkori beszélők számára, ám ismerős volt nekik a latin Tártarus, ezért így kezdték hívni a tatárokat. Az ilyen változást népetimológiának vagy szóértelmesítésnek nevezzük.
Ezt az alakot őrizte meg a spanyol és a portugál. A tartar- tőváltozat létezik egyébként a többi nyelvben is, de ebben az értelemben régiesnek számít, és inkább az etimológiát tükröző tatar- tövet használják. A franciában a Tatars szó kifejezetten a mai tatárokra, míg a Tartares történelmi kontextusban, a népvándorláskori mongol és tatár törzsek összefoglaló neveként használatos.
Plusz érdekesség, hogy ugyanezt az alakváltozatot találjuk a tartármártás (franciául sauce tartare, spanyolul salsa tártara) szóban – amely tehát valójában ’tatármártás’ – és a tatárbifsztek francia nevében (steak tartare) is. Hogy ezeknek az ételeknek mennyi közük van valójában a (történelmi) tatárokhoz, az nem teljesen világos. Az egyik feltételezés szerint nevükben a ta(r)tár- átvitt értelemben a barbárokra (középkori germánok) utal, vagyis jelentése ’durva, vad’; egy másik szerint pedig a Keletről Európába hozott különböző ételkészítési szokásokkal (húsok, kolbászok, zsírok, sajtok, szószok stb.) lehet kapcsolatban, amelyekre nagy hatással volt a mongol-török kultúra.
A kiegészítésekért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.
Érdekes, mert engem is foglalkoztatott, hogy a tartármártásnak van-e köze a tatárokhoz. Ezek szerint valamilyen szinten igen. Megint tanultam valami újat.
VálaszTörlésÉpp a minap mesélt valaki hasonlót, hogy gyerekkorában tatármártásnak hívta, mert számára csak az volt értelmes... Az a legfurább, hogy bennem viszont sosem merült fel, mielőtt utánanéztem és megírtam volna a cikket, hogy mindkét tő ugyanarra utal – én csak poénból hívtam itthon a tartármártást tatármártásnak. (Persze így már nem poén, hogy ezt tudom.) Mindez rávilágít arra, hogy mennyire más tud lenni az emberek észjárása. :)
TörlésMilyen jó, hogy ilyen színes a világ! :)
TörlésA tatár népnév etimológiája ellentmondásos az irodalomban. Nyugaton (pl. a https://www.etymonline.com/word/Tartar által is idézve) a mongolok valamiféle régi tata alakú önelnevezését emlegetik bizonytalanul. A német és keletebbi irodalom (így pl. a német Vasmer* és a magyar EWUng is) a nevet a ’dadogó(s), hebegő(s)’ jelentésű mongol tatari, kalmük tatr közszavakra vezeti vissza. Ilyenformán a görög eredetű barbár szinonimája lenne, amelyet ráadásul a hasonló szóstruktúra is támogat. ha ez utóbbiból indulunk ki, az említett bizonytalan tata önelnevezés lehet ennek a tartari névnek a kínai fonotaktikát tükröző reflexe. A nem túl hízelgő név eredetileg talán a központi mongol törzsszövetség külső elnevezése lehetett a más nyelvjárást beszélő periférikus törzsekre: ezt erősíti meg az a tény, hogy később nemcsak mongolokra, hanem a csatlakozott török törzsekre is használták. Tényleges önelnevezésként csak ez utóbbiaknál fordul elő, akik már nincsenek tisztában az esetleges kezdeti pejoratív értelemmel.
TörlésA szintén emlegetett perzsa tātār ’lovas hírvivő’ nem a népnév eredete, hanem éppen a népnévből származik.
Érdekesség, hogy a mai, török népek közé tartozó tatár csoportok nyugati részének a miser-eknek a nevét a magyar népnévvel vetették (és helyenként vetik) össze. Valójában azonban a név közvetlenül a régebben kihalt finnugor mescser-ek** nevével lehet kapcsolatban: ha van összefüggés, akkor az a régi mescser-ek és a magyar-ok önelnevezése közt állhat fent. (Az külön kérdés, hogy a miser tatárok neve az etnikai kapcsolatnak tudható-e be, vagy csak a valahai mescserektől elnevezett területről vett földrajzi jelző-e.)
* https://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?root=%2Fusr%2Flocal%2Fshare%2Fstarling%2Fmorpho&morpho=1&basename=morpho%5Cvasmer%5Cvasmer&first=1&off=&text_word=%5Btatarin%5D&method_word=substring
** https://en.wikipedia.org/wiki/Volga_Finns#Meshchera
Köszönjük az infót! Bevallom, már épp kezdtem hiányolni az értékes hozzászólásod. :)
Törlés