Az új Akadémiai spanyol–magyar és magyar–spanyol szótárról szóló bejegyzés után úgy döntöttem, hogy beruházok én is, és megrendeltem a két új szótárt. Kíváncsian vártam, vajon jobbak lesznek-e, mint a sok régi rossz szótár, ami annyi keserves órát okozott az elmúlt mintegy harminc évben, amikor egy-egy fordítás során bizonyos szavaknál azért akadt el a tudományom, mert a különféle forrásokból annyi különböző eredményt találtam, hogy igen nehéz volt a legmegfelelőbbet kiválasztani. Nem is beszélve számtalan esetről, amikor még csak nyomát sem találtam semmiféle spanyol–magyar szótárban egy adott kifejezésnek. Szép pillanatok azok egy fordító életében, amikor megtalálja a neten, esetleg a Larousse-ban a keresett kifejezést, és érti is mi az, de fogalma sincs, vajon hogy mondják magyarul – és akkor még nem is említettem az Internet előtti korszakot, amikor a legnagyobb (és legvégső) segítséget a latin–magyar szótár jelentette...
Fordítóként természetesen mindenféle szótárra szükségem van, semmi nem lehet felesleges, így bármilyen is az új, biztos, hogy lesz benne olyan, ami esetleg másban nem, pláne, hogy a szerzők mások, mint a korábbi szótáraknál voltak. (Nem térnék ki különösebben a szerzők személyére, mivel nem ismerem részletesen munkásságukat, így nem áll módomban megítélni szótárszerkesztői tudásukat sem, az azonban tény, hogy az új Akadémiai spanyol–magyar szótár három szerzője közül kettőt eddig elsősorban portugál nyelvkönyvek szerzőjeként ismerhettünk.) Az új akadémiai szótárpárost a 2007-ben, a Grimm Kiadó gondozásában megjelent Spanyol–magyar és Magyar–spanyol szótárral szeretném összehasonlítani, figyelembe véve közben egy rövid pillantásra a régi „új” akadémiai szótárt is (1992). Az összevetést természetesen nem oldalról oldalra gondoltam elvégezni, csak szúrópróbaszerűen néhány kifejezést. Említsük meg azért elöljáróban, hogy a spanyol–magyar Grimm-szótár szerzője ugyanaz a Dorogman György, aki az 1992-es akadémiai Spanyol–magyar kéziszótárt is szerkesztette.
Két szótárt összehasonlítani úgy lehet, ha megnézzük, mit tud egyik a másikhoz képest, illetve fordítva. Mi az, amitől az egyik jobb, vagy rosszabb, mint a másik? Nyilvánvaló, hogy a „jó” és a „rossz” relatív és szubjektív fogalmak, ezt a kérdést így nem lehet eldönteni; szerintem két szótárt úgy lehet összehasonlítani, ha tüzetesen megnézünk pár szócikket, hogy hány és milyen jelentést hoz le hozzá egyik vagy a másik, illetve, hogy két azonos szócikk között melyik szótárban hány darab szócikk szerepel. Ez utóbbi szempontnál figyelembe kell vennünk, hogy az új akadémiai szótár (2011) már a bevezető részben felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a Spanyolországban használatos kifejezésekre koncentrál, és hogy a latin-amerikai kifejezéseket háttérbe szorította (konkrétan a nagy részét sajnos egyszerűen kihagyta). Talán ez lehet az oka, hogy kb. 100 oldal terjedelemmel rövidebb is a Grimm-szótárnál. (Erre a kérdéskörre jelen jegyzetem végén még visszatérek.)
Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos szempontból teljesebb, több információt adó azokban a szócikkekben, amelyek szerepelnek benne. A bevezető azt is írja, hogy minden egyes szócikket leellenőriztek az Interneten is, így remélhetőleg bízhatunk tartalmuk helyességében és hitelességében. Nézzünk hát pár példát, vajon tényleg helytálló-e ez a kijelentés.
Elsőként kíváncsi voltam a „file” (archivo) és a „letöltés” (descargar) szavak spanyol megfelelőire, mint tényleg olyan új számítástechnikai kifejezésekre, amelyek korábban nyomtatott szótárban biztosan nem szerepeltek. Az összehasonlítások leírásánál kihasználom azt a vitathatatlan kényelmi pluszszolgáltatást, amit az új akadémiai szótár nyújt a mostani vásárlóknak, konkrétan, hogy a szótárhoz kétéves ingyenes hozzáférést adtak a szotár.net-en a szótár teljes szóanyagának eléréséhez.
Jól látható, hogy az ugyanazon szerzőtől származó szócikkek megegyeznek, ennél a két kifejezésnél a Grimm-szótár csak az új, számítástechnikai résszel bővült; az új akadémiai szótárnál azonban már némi jelentésbeli eltéréseket is megfigyelhetünk. A szembetűnő azonban az, hogy az egyik szónál (archivo) több, míg a másiknál (descargar) sokkal kevesebb – kb. feleannyi – jelentést hoz (igaz, olyat is, amit a Grimm-szótár nem).
Ami azonban igazán érdekes (és a descargar után véletlenül szaladt lejjebb a szemem, így bukkantam rá), azt a következő szónál találjuk. (A továbbiakban csak a Grimm-szótár és az új akadémiai szótár szócikkeit hasonlítom össze, mivel jelen pillanatban csak ez a két szótár releváns abból a szempontból, hogy melyik lehet számunkra hasznosabb. S bár kapható még a régi „új” – 1992-es – akadémiai szótár, mindenkit erősen óvnék attól, hogy ha szótárvásárlásra adja a fejét, azt vegye meg; napjaink igényeit semmiképpen nem képes kielégíteni a húsz évvel ezelőtt megjelent kiadvány.)
Szerény tudásom szerint a descargo első jelentése bizony a ’kirakodás’, ’lerakodás’, ’valamilyen tehertől való megszabadulás’. Agócs Károly Spanyol–magyar közgazdasági szótárában a descargo-nál ’jóváírás’-t találunk (descargos en la cuenta ’jóváírások a számlán’), a descargar-nál pedig az alábbiakat: ’kirak’, ’rakományt kirak’, ’lerak’, ’tehermentesít’, ’jóváír’. Ne felejtsük azonban el, hogy az egy közgazdasági szótár, ami kizárólag a közgazdasági és kereskedelemi (külkereskedelmi) kifejezéseket, illetve a kifejezések ilyen irányú jelentéseit gyűjti össze. E tekintetben ezek a jelentések teljesen helytállóak.
Összehasonlításunk tárgyát képező két szótárunk eltérő adatai (főleg az első sorban hozott jelentések) kíváncsivá tettek, ezért úgy döntöttem, megnézem, mi szerepel a Spanyol Királyi Akadémia egynyelvű szótárában e két kifejezés alatt:
„descargar”:
„descargo”:
Ezek után már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a descargo milyen szövegkörnyezetben jelent ’kirohanás’-t (diatriba), ’támadás’-t (ataque)? Több szótárt átnézve sem találtam egyik szónál sem ilyen jelentést, magyarról spanyolra visszanézve sem! Mégis első helyen hozza ezeket a jelentéseket az akadémiai szótár, amit ugye a szerzők állítása szerint alaposan leellenőriztek. Kíváncsian várom, hogy valaki elárulja nekem a megoldást.
Nézzünk meg most egy napjainkban elég gyakran használatos, viszonylag egyszerű (a fentieknél kevesebb jelentéssel bíró), bár nem magyar eredetű szót magyarról spanyolra:
Egy kifejezés pontos megfelelőjét általában csak a szövegkörnyezetbe történő beillesztéssel lehet megállapítani, így az előző példa azért érdekes, mert konkrétan egy olyan mondat kapcsán kerestem a bónusz szót, ami így hangzott: „50%-os bónuszt ajánlottak fel neki a következő repülőjegye árából, mert olyan sokat utazott korábban légitársaságukkal.” A bónusz itt egyértelműen árcsökkentést jelent, azaz hogy az illetőnek csak az ár 50%-át kell kifizetnie. Ez esetben egyértelmű, hogy nem jutalmazásról vagy javadalmazásról (gratificación), hanem kedvezményről (bonificación) van szó.
Kizárólag az akadémiai szótárra támaszkodva egy kezdő fordító vagy egy tanuló simán gratificación-t fordított volna, még akkor is, ha ismeri azt a szabályt, hogy ha kétségünk van, nézzük meg a talált kifejezést visszafelé is. Sajnos jelen esetben ott is megerősítést kapott volna a hibás szó, hiszen az akadémiai szótár nem tesz különbséget a bónusz szó két különböző magyar jelentése között, így a spanyol–magyarban visszafelé is megtaláljuk a gratificación mellett a ’bónusz’ szót. A repülőjegy árából adandó kedvezmény azonban mégsem gratificación, hanem bonificación.
Nem szeretném a négy kötet teljes szóanyagát kimásolni és összehasonlítani, véleményem szerint a fenti pár példa már önmagáért beszél. Arra azonban mindenképpen szeretnék még rávilágítani, hogy bármennyire is elsősorban Spanyolországra fókuszál az új akadémiai szótár, szembetűnő mennyiségű szó maradt ki belőle. S bár igaz, hogy nagy részük elsősorban Latin-Amerikában használatos, de fontos kifejezések is lehetnek köztük. Annak megítélése pedig, hogy melyik szó fontos és melyik nem, a szótárszerkesztő felelőssége ugyan, de a szótár használójának okoz fejfájást, ha egy szó számára fontos lenne (mert történetesen ott áll előtte és nem érti miatta az egész mondatot), és mégsem szerepel abban a szótárban, amit ő jónak vélt.
Álljon itt egy kis lista (fordítás nélkül) a két szótárban megjelenő szócikkekről a spanyol gua- betűcsoportból, a guacamayo ’arapapagáj’ szócikktől a guante ’kesztyű’-ig.
A bal oldali lista szavainak egy része valóban elsősorban Latin-Amerikában használatos kifejezés, de nem mindegyik. Tény, hogy a jobb oldali listában is találunk két olyan szót, ami viszont a Grimm-szótárban nem szerepel. Hogy fontosak-e, azt én nem ítélhetem meg (persze ha az ember nagyon éhes, és ott áll szemben egy tál avokádósalátával – guacamole –, biztos irtó fontos lehet megtudni, hogy mi is az), mert véleményem szerint minden szó fontos, ha találkozunk vele és nem ismerjük a jelentését. Erre való a szótár. Ezen pedig nem változtat az, hogy a szó esetleg valamilyen szakterülethez kapcsolódik-e (pl. guadapero ’vadkörtefa’), hisz spanyol–magyar relációban a Közgazdasági szótáron kívül nincs semmiféle szakmai szótár (hacsak nem tekintjük annak a szintén az Akadémiai Kiadó által 1997-ben megjelentetett Spanyol–magyar, magyar–spanyol Duden-Oxford Képes szótárt, ami már régóta nem kapható, és tudtommal újabb kiadása sem jelent meg).
Végezetül, nem szeretnék nagyon komoly következtetéseket levonni a fenti pár kiragadott példából, amikre szinte véletlenül bukkantam rá. Bizonyára mindkét kiadvány tartalmaz hibákat és nagyon jó, valóban frappáns megoldásokat, amelyeket a másik nem. Az olvasóra bízom, hogy ha szótárt kíván vásárolni, döntse el maga, melyik lehet nagyobb hasznára.
Aki nagyon komolyan akar a spanyol nyelvvel foglalkozni, és legalább olyan fontosak számára a Spanyolországban használatos kifejezések, mint a Latin-Amerikában használatosak, akkor könnyen lehet, hogy mindkét szótárt használnia kell alkalmanként. Költségkímélő megoldás lehet a szotár.net-en való előfizetés megvásárlása az új akadémiai szótár teljes szóanyagához való hozzáférés végett (persze nem ad olyan áttekintést, mint amikor egy szótárban végig tudunk szaladni egy oldalon, és komplett „szóbokrokat” jelentésükkel együtt tudunk végigtanulmányozni, mivel csak a címszavakat mutatja ábécé szerint szedve a kis kereső téglalapban, jelentésüket azonban csak egyenként).
Jómagam a továbbiakban az eddig is használt szótárakon* kívül ezt az új akadémiai szótárt is használni fogom munkáim során. Természetesen pont ugyanolyan fenntartással kezelve, mint az összes többit, és ugyanolyan gondossággal ellenőrizve minden állítását, ahogyan az eddigi munkáim során tettem azt.
A cikk szerzője Rédei Katalin, spanyol–magyar szakfordító.
Fordítóként természetesen mindenféle szótárra szükségem van, semmi nem lehet felesleges, így bármilyen is az új, biztos, hogy lesz benne olyan, ami esetleg másban nem, pláne, hogy a szerzők mások, mint a korábbi szótáraknál voltak. (Nem térnék ki különösebben a szerzők személyére, mivel nem ismerem részletesen munkásságukat, így nem áll módomban megítélni szótárszerkesztői tudásukat sem, az azonban tény, hogy az új Akadémiai spanyol–magyar szótár három szerzője közül kettőt eddig elsősorban portugál nyelvkönyvek szerzőjeként ismerhettünk.) Az új akadémiai szótárpárost a 2007-ben, a Grimm Kiadó gondozásában megjelent Spanyol–magyar és Magyar–spanyol szótárral szeretném összehasonlítani, figyelembe véve közben egy rövid pillantásra a régi „új” akadémiai szótárt is (1992). Az összevetést természetesen nem oldalról oldalra gondoltam elvégezni, csak szúrópróbaszerűen néhány kifejezést. Említsük meg azért elöljáróban, hogy a spanyol–magyar Grimm-szótár szerzője ugyanaz a Dorogman György, aki az 1992-es akadémiai Spanyol–magyar kéziszótárt is szerkesztette.
Két szótárt összehasonlítani úgy lehet, ha megnézzük, mit tud egyik a másikhoz képest, illetve fordítva. Mi az, amitől az egyik jobb, vagy rosszabb, mint a másik? Nyilvánvaló, hogy a „jó” és a „rossz” relatív és szubjektív fogalmak, ezt a kérdést így nem lehet eldönteni; szerintem két szótárt úgy lehet összehasonlítani, ha tüzetesen megnézünk pár szócikket, hogy hány és milyen jelentést hoz le hozzá egyik vagy a másik, illetve, hogy két azonos szócikk között melyik szótárban hány darab szócikk szerepel. Ez utóbbi szempontnál figyelembe kell vennünk, hogy az új akadémiai szótár (2011) már a bevezető részben felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a Spanyolországban használatos kifejezésekre koncentrál, és hogy a latin-amerikai kifejezéseket háttérbe szorította (konkrétan a nagy részét sajnos egyszerűen kihagyta). Talán ez lehet az oka, hogy kb. 100 oldal terjedelemmel rövidebb is a Grimm-szótárnál. (Erre a kérdéskörre jelen jegyzetem végén még visszatérek.)
Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos szempontból teljesebb, több információt adó azokban a szócikkekben, amelyek szerepelnek benne. A bevezető azt is írja, hogy minden egyes szócikket leellenőriztek az Interneten is, így remélhetőleg bízhatunk tartalmuk helyességében és hitelességében. Nézzünk hát pár példát, vajon tényleg helytálló-e ez a kijelentés.
Elsőként kíváncsi voltam a „file” (archivo) és a „letöltés” (descargar) szavak spanyol megfelelőire, mint tényleg olyan új számítástechnikai kifejezésekre, amelyek korábban nyomtatott szótárban biztosan nem szerepeltek. Az összehasonlítások leírásánál kihasználom azt a vitathatatlan kényelmi pluszszolgáltatást, amit az új akadémiai szótár nyújt a mostani vásárlóknak, konkrétan, hogy a szótárhoz kétéves ingyenes hozzáférést adtak a szotár.net-en a szótár teljes szóanyagának eléréséhez.
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin) |
Jól látható, hogy az ugyanazon szerzőtől származó szócikkek megegyeznek, ennél a két kifejezésnél a Grimm-szótár csak az új, számítástechnikai résszel bővült; az új akadémiai szótárnál azonban már némi jelentésbeli eltéréseket is megfigyelhetünk. A szembetűnő azonban az, hogy az egyik szónál (archivo) több, míg a másiknál (descargar) sokkal kevesebb – kb. feleannyi – jelentést hoz (igaz, olyat is, amit a Grimm-szótár nem).
Ami azonban igazán érdekes (és a descargar után véletlenül szaladt lejjebb a szemem, így bukkantam rá), azt a következő szónál találjuk. (A továbbiakban csak a Grimm-szótár és az új akadémiai szótár szócikkeit hasonlítom össze, mivel jelen pillanatban csak ez a két szótár releváns abból a szempontból, hogy melyik lehet számunkra hasznosabb. S bár kapható még a régi „új” – 1992-es – akadémiai szótár, mindenkit erősen óvnék attól, hogy ha szótárvásárlásra adja a fejét, azt vegye meg; napjaink igényeit semmiképpen nem képes kielégíteni a húsz évvel ezelőtt megjelent kiadvány.)
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin) |
Szerény tudásom szerint a descargo első jelentése bizony a ’kirakodás’, ’lerakodás’, ’valamilyen tehertől való megszabadulás’. Agócs Károly Spanyol–magyar közgazdasági szótárában a descargo-nál ’jóváírás’-t találunk (descargos en la cuenta ’jóváírások a számlán’), a descargar-nál pedig az alábbiakat: ’kirak’, ’rakományt kirak’, ’lerak’, ’tehermentesít’, ’jóváír’. Ne felejtsük azonban el, hogy az egy közgazdasági szótár, ami kizárólag a közgazdasági és kereskedelemi (külkereskedelmi) kifejezéseket, illetve a kifejezések ilyen irányú jelentéseit gyűjti össze. E tekintetben ezek a jelentések teljesen helytállóak.
Összehasonlításunk tárgyát képező két szótárunk eltérő adatai (főleg az első sorban hozott jelentések) kíváncsivá tettek, ezért úgy döntöttem, megnézem, mi szerepel a Spanyol Királyi Akadémia egynyelvű szótárában e két kifejezés alatt:
„descargar”:
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin / DRAE) |
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin / DRAE) |
Ezek után már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a descargo milyen szövegkörnyezetben jelent ’kirohanás’-t (diatriba), ’támadás’-t (ataque)? Több szótárt átnézve sem találtam egyik szónál sem ilyen jelentést, magyarról spanyolra visszanézve sem! Mégis első helyen hozza ezeket a jelentéseket az akadémiai szótár, amit ugye a szerzők állítása szerint alaposan leellenőriztek. Kíváncsian várom, hogy valaki elárulja nekem a megoldást.
Nézzünk meg most egy napjainkban elég gyakran használatos, viszonylag egyszerű (a fentieknél kevesebb jelentéssel bíró), bár nem magyar eredetű szót magyarról spanyolra:
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin) |
Egy kifejezés pontos megfelelőjét általában csak a szövegkörnyezetbe történő beillesztéssel lehet megállapítani, így az előző példa azért érdekes, mert konkrétan egy olyan mondat kapcsán kerestem a bónusz szót, ami így hangzott: „50%-os bónuszt ajánlottak fel neki a következő repülőjegye árából, mert olyan sokat utazott korábban légitársaságukkal.” A bónusz itt egyértelműen árcsökkentést jelent, azaz hogy az illetőnek csak az ár 50%-át kell kifizetnie. Ez esetben egyértelmű, hogy nem jutalmazásról vagy javadalmazásról (gratificación), hanem kedvezményről (bonificación) van szó.
Kizárólag az akadémiai szótárra támaszkodva egy kezdő fordító vagy egy tanuló simán gratificación-t fordított volna, még akkor is, ha ismeri azt a szabályt, hogy ha kétségünk van, nézzük meg a talált kifejezést visszafelé is. Sajnos jelen esetben ott is megerősítést kapott volna a hibás szó, hiszen az akadémiai szótár nem tesz különbséget a bónusz szó két különböző magyar jelentése között, így a spanyol–magyarban visszafelé is megtaláljuk a gratificación mellett a ’bónusz’ szót. A repülőjegy árából adandó kedvezmény azonban mégsem gratificación, hanem bonificación.
Nem szeretném a négy kötet teljes szóanyagát kimásolni és összehasonlítani, véleményem szerint a fenti pár példa már önmagáért beszél. Arra azonban mindenképpen szeretnék még rávilágítani, hogy bármennyire is elsősorban Spanyolországra fókuszál az új akadémiai szótár, szembetűnő mennyiségű szó maradt ki belőle. S bár igaz, hogy nagy részük elsősorban Latin-Amerikában használatos, de fontos kifejezések is lehetnek köztük. Annak megítélése pedig, hogy melyik szó fontos és melyik nem, a szótárszerkesztő felelőssége ugyan, de a szótár használójának okoz fejfájást, ha egy szó számára fontos lenne (mert történetesen ott áll előtte és nem érti miatta az egész mondatot), és mégsem szerepel abban a szótárban, amit ő jónak vélt.
Álljon itt egy kis lista (fordítás nélkül) a két szótárban megjelenő szócikkekről a spanyol gua- betűcsoportból, a guacamayo ’arapapagáj’ szócikktől a guante ’kesztyű’-ig.
A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: Rédei Katalin) |
A bal oldali lista szavainak egy része valóban elsősorban Latin-Amerikában használatos kifejezés, de nem mindegyik. Tény, hogy a jobb oldali listában is találunk két olyan szót, ami viszont a Grimm-szótárban nem szerepel. Hogy fontosak-e, azt én nem ítélhetem meg (persze ha az ember nagyon éhes, és ott áll szemben egy tál avokádósalátával – guacamole –, biztos irtó fontos lehet megtudni, hogy mi is az), mert véleményem szerint minden szó fontos, ha találkozunk vele és nem ismerjük a jelentését. Erre való a szótár. Ezen pedig nem változtat az, hogy a szó esetleg valamilyen szakterülethez kapcsolódik-e (pl. guadapero ’vadkörtefa’), hisz spanyol–magyar relációban a Közgazdasági szótáron kívül nincs semmiféle szakmai szótár (hacsak nem tekintjük annak a szintén az Akadémiai Kiadó által 1997-ben megjelentetett Spanyol–magyar, magyar–spanyol Duden-Oxford Képes szótárt, ami már régóta nem kapható, és tudtommal újabb kiadása sem jelent meg).
Végezetül, nem szeretnék nagyon komoly következtetéseket levonni a fenti pár kiragadott példából, amikre szinte véletlenül bukkantam rá. Bizonyára mindkét kiadvány tartalmaz hibákat és nagyon jó, valóban frappáns megoldásokat, amelyeket a másik nem. Az olvasóra bízom, hogy ha szótárt kíván vásárolni, döntse el maga, melyik lehet nagyobb hasznára.
Aki nagyon komolyan akar a spanyol nyelvvel foglalkozni, és legalább olyan fontosak számára a Spanyolországban használatos kifejezések, mint a Latin-Amerikában használatosak, akkor könnyen lehet, hogy mindkét szótárt használnia kell alkalmanként. Költségkímélő megoldás lehet a szotár.net-en való előfizetés megvásárlása az új akadémiai szótár teljes szóanyagához való hozzáférés végett (persze nem ad olyan áttekintést, mint amikor egy szótárban végig tudunk szaladni egy oldalon, és komplett „szóbokrokat” jelentésükkel együtt tudunk végigtanulmányozni, mivel csak a címszavakat mutatja ábécé szerint szedve a kis kereső téglalapban, jelentésüket azonban csak egyenként).
Jómagam a továbbiakban az eddig is használt szótárakon* kívül ezt az új akadémiai szótárt is használni fogom munkáim során. Természetesen pont ugyanolyan fenntartással kezelve, mint az összes többit, és ugyanolyan gondossággal ellenőrizve minden állítását, ahogyan az eddigi munkáim során tettem azt.
A cikk szerzője Rédei Katalin, spanyol–magyar szakfordító.
* | Spanyol–magyar, Magyar–spanyol szótár, Grimm Kiadó, 2007 (2 külön kötet); Agócs Károly: Spanyol–magyar és Magyar–spanyol közgazdasági szótár, Aula Kiadó, 1995 (2 külön kötet); Ramón García-Pelayo y Gross: Pequeño Larousse en color, Librairie Larousse, Paris, 1988 (1 kötet); Duden-Oxford Képes szótár: Spanyol–magyar, magyar–spanyol, Akadémiai Kiadó, 1997 (1 kötet); valamint a GIB-szótár Spanyol–magyar szótára CD-n. Internet: www.rae.es és a szotar.avw.hu honlap szótára. |
Hola! enhorabuena por el artículo, me parece interesante. Evidentemente lo ideal sería tener un diccionario que abarcase cada uno de los términos utilizados en los diversos países, pero eso parece bastante complicado, y menos en papel, quizás, tal vez algún día se logre sin destruir los árboles! Respecto a esto: ezek után már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a descargo milyen szövegkörnyezetben jelent ’kirohanás’-t (diatriba), ’támadás’-t (ataque)? pienso que hay algún tipo de error tipográfico, o un lapsus que han tenido, supongo, se me antoja, que quería poner descargó no descargo, por que así lo usamos frecuentemente: el marido de María descargó toda su ira sobre su vecino al ver......LLegó Cristina y se descargó de todo su dolor sobre mis hombros. Descargo sin acento se refiero tal como has dicho a temas judiciales, pliego de descargo, descargo del verbo descargar,etc.
VálaszTörlésEn cuanto a las palabras que empiezan por gua, sobre todo por que el prefijo gua- significa río, Guadalquivir, Guadiana, Guadalfeo, y al ser de origen árabe es más frecuente en España. No voy a buscarlas en el diccionario, hay bastantes que no conozco. Guacamayo, una especie de loro. Guacho: en Argentina, huérfano, en el argot, que guacha eres, que mala gente eres.
guadamecil: es de mi actual tierra con influencia árabe, la piel, el cuero labrado. Guadaña: esta es muy común, la cosa con se cortan o cortaban los cereales, la hierba, etc. Guagua: en Ecuador, es bebé ( una chica en un pueblo me dijo: te regalo mi guagua, y casi me da un infarto, esto es verídico ). Guagua: en Canarias llaman así al autobús. Guajiro: canto cubano, o algo así. Gualdo: no lo conocía de Argentina, aquí se dice, algo poéticamente que la bandera española es roja y gualda, o sea amarilla. Guanaco: es un animal un tanto escurridizo, que tuve el placer de conocerlos en los Andes, son primos de las alpacas, de las llamas. Guano: caca de los pájaros que se usa como abono de las plantas. Guantada: el cachetazo que merece más de un economista, guantazo tal como el nombre indica dar con el guante. Guacamole: la pasta que hacen con la palta o sea,el aguacate, y no sé que más, ya que no me causa gracia. Guadalajareño: no hace falta mucha sapiencia para ver que es natural de Guadalajara, sea México o de España.
Hasta aquí mis conocimientos, sin diccionario, las demás palabras no las conozco. Entiendo que este no es el objetivo del artículo, pero me divierte hacerlo.
Hola Irene! No creo que sea solo un error tipográfico, pues en el diccionario no ponen entradas apartes para formas verbales, solo aparecen verbos con infinitivo y sustantivos. Creo que se trata más bien de una malinterpretación de "acción y efecto de descargar" (en "descargo", como sustantivo), y como el verbo descargar se usa también en ese sentido que acabas de decir, lo tomaron en consideración, el problema es que no deberían haberlo hecho en el primer lugar.
TörlésEl nombre del Guadalquivir viene del árabe al-wadi al-kabir 'agua abundante'.
TörlésEn lo que respecta a los diccionarios, yo pienso que sí se podría hacer un diccionario casi perfecto —bueno, casi, porque sabemos que cosas perfectas no existen—, como lo es el DRAE, el problema es que no deberían prepararlo una, dos o tres personas como en Hungría, sino al menos veinte o treinta (fíjate cuántos académicos participan en la elaboración del DRAE, solo los de la Real Academia Española son más de cuarenta (!), y se añaden los demás colaboradores y científicos de las academias de la lengua española en todos los países hispánicos!!!). Y la otra cosa es que la mayoría de los profesores de español en Hungría conocen solo la variedad estándar europea (la de España) y nada más, es decir, ni siquiera existen el personal y las condiciones que serían necesarios para hacer un buen diccionario. Es más, si lo pudieron hacer de inglés, de francés y de italiano (porque de estas lenguas sí existen grandes diccionarios en húngaro, de dos o más volúmenes)...
Nagyon érdekes és korrekt cikk! Köszönöm!
VálaszTörlés