Olvasóink bizonyára csodálkoznak, hogy mit takar ez a cím, hiszen ránézésre csak egy egyszerű mondat. Ám ezennel nem a jelentésén és nem is a benne rejlő nyelvtani szerkezeteken vagy igealakon van a hangsúly. Hanem akkor min? Máris kiderül Tamás ötletéből, amelyet érdemi változtatás nélkül, szerkesztett formában közlök:
Tamás kizárólag az írott formáról beszél, de természetesen előfordul az is, hogy valami csak írásban különbözik a két nyelv között, kiejtésben nem – elég csak néhány egyszerű szóra gondolni, mint például a che/que [ke] ’hogy’, ’mi(t)?’, quando/cuando [kwando] ’(a)mikor’, famiglia/familia [familja] ’család’ stb. – és persze előfordul olyan eset is, amikor írásban azonos két szó, de kiejtésben nem, pl. gente [dzsente]/[chente] ’emberek’. (Az utóbbiról megjegyzendő, hogy a beszélt latinból örökölt régi spanyol alak a yente [gyente]. A gente már művelt eredetű „visszakölcsönzés” az írott nyelvből, tulajdonképpen ez a kiejtésbeli eltérés oka.)
Ami olvasónk példáit illeti, azok nyelvtanilag valóban helyesek. Hogy miért nincs rájuk találat a Google-n, arra a magyarázat egyszerű: ilyen mondatok valószínűleg senkinek sem jutnak eszébe (’A személy hazamegy’, ’A személy jön’ – mi sem mondanánk hasonlókat). Viszont ha a határozott névelő helyett a határozatlant (una) használjuk, mindjárt találunk hasonlókat mindként nyelven!
A sort nyilván még lehetne folytatni, azonban ezt inkább olvasóinkra bíznánk! S hogy bátorkodjon mindenki, íme egy kis ízelítő, néhány saját gyártású mondattal (ahol apróbb eltérés van, például a hangsúlyjelölésben, első helyen az olasz, majd a spanyol szerepel):
Azon gondolkoztam, milyen mondatokat lehet alkotni, amik olaszul és spanyolul is teljesen ugyanúgy vannak leírva. Pl. La persona va a casa. Ez spanyolul helyes, ugye? Vagy: La persona viene. Ez is ugyanúgy van olaszul. Próbáltam ilyenre ráguglizni, de nem találtam. Lehet, rosszul írtam be.Először is azt kell, hogy mondjam, nagyszerű az ötlet! Bizonyára mindenki előtt ismert tény, hogy mind fonetikailag, mind alaktanilag az olasz és a spanyol a két leghasonlóbb újlatin nyelv, éppen ezért könnyen előfordul, hogy a legegyszerűbb mondatok nagyon hasonlóan, vagy szinte ugyanúgy hangzanak és vannak leírva.
 |
| Un lago con una casa |
Tamás kizárólag az írott formáról beszél, de természetesen előfordul az is, hogy valami csak írásban különbözik a két nyelv között, kiejtésben nem – elég csak néhány egyszerű szóra gondolni, mint például a che/que [ke] ’hogy’, ’mi(t)?’, quando/cuando [kwando] ’(a)mikor’, famiglia/familia [familja] ’család’ stb. – és persze előfordul olyan eset is, amikor írásban azonos két szó, de kiejtésben nem, pl. gente [dzsente]/[chente] ’emberek’. (Az utóbbiról megjegyzendő, hogy a beszélt latinból örökölt régi spanyol alak a yente [gyente]. A gente már művelt eredetű „visszakölcsönzés” az írott nyelvből, tulajdonképpen ez a kiejtésbeli eltérés oka.)
Ami olvasónk példáit illeti, azok nyelvtanilag valóban helyesek. Hogy miért nincs rájuk találat a Google-n, arra a magyarázat egyszerű: ilyen mondatok valószínűleg senkinek sem jutnak eszébe (’A személy hazamegy’, ’A személy jön’ – mi sem mondanánk hasonlókat). Viszont ha a határozott névelő helyett a határozatlant (una) használjuk, mindjárt találunk hasonlókat mindként nyelven!
A sort nyilván még lehetne folytatni, azonban ezt inkább olvasóinkra bíznánk! S hogy bátorkodjon mindenki, íme egy kis ízelítő, néhány saját gyártású mondattal (ahol apróbb eltérés van, például a hangsúlyjelölésben, első helyen az olasz, majd a spanyol szerepel):
- Mandamelo! / ¡Mándamelo! ’Küldd el nekem!’
- Sì, te lo mando. / Sí, te lo mando. ’Igen, elküldöm neked.’
- La gente va a casa. ’Az emberek haza járnak.’
- Vengo a darle un regalo. ’Egy ajándékot jövök átadni neki’ [olaszul csak nőre utal].
Jó cikk. Azt hittem a portugál jobban hasonlít a spanyolhoz :)
VálaszTörlésIgen, hát ez kiváló példa arra, hogy nem feltétlenül a legközelebbi rokonságban lévő nyelvek hasonlítanak egymásra a legjobban. A portugál ugyanis fonetikailag nagyon eltávolodott a spanyoltól, még ha írásban hasonlítanak is. Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a portugál és a spanyol között éppen a leggyakrabban használt funkciószavak térnek el (el/la ~ o/a, con ~ com, en ~ em, un/una ~ um/uma, sí ~ sim stb.), ezek nélkül pedig eléggé nehézkes írásban megegyező mondatokat alkotni (a kiejtésről meg nem is beszélve).
TörlésPl. az a mondat, hogy Somos cinco amigos que estamos contigo megegyezik a két nyelven, viszont ez portugálul kb. úgy hangzik, hogy [szomus szĩku ömígus k’stamus kõtígu]. :)
Igen, ezt én is tapasztaltam... mikor kint dolgoztam, szinte semmit nem értettem eleinte, de ha leírták, egész jól meg lehetett közelíteni a jelentést....
Törlés"...mind fonetikailag, mind alaktanilag az olasz és a spanyol a két leghasonlóbb újlatin nyelv..." - Olyannyira, hogy a spanyol tévében amikor pl. egy riportban (lásd: F1 közvetítések) valaki olaszul beszél, nem is fordítanak/feliratoznak, úgyis mindenki érti.
VálaszTörlésEz jó! :) Egyébként ugyanezt csinálják a portugállal is, ellenben ha valaki gallegóul beszél (ami ugye lényegében egy „elspanyolosodott portugál”) vagy katalánul, azt már feliratozzák, pedig szerintem sokkal jobban érthetőek beszédben, mint a portugál vagy az olasz. (Itt van ám a politika, amikor az egész csak arról szól, hogy megmutassák, de még mennyire, hogy külön nyelvek azok, pedig pl. a galiciainál, ha nem figyelsz oda eléggé, az sem tűnik fel egyhamar, hogy nem is spanyolul beszélnek.)
Törlés