De lássuk a magyarázatot! (Aki értette elsőre is, nem muszáj továbbolvasnia.) A magyar fordítás, és csak a teljesség kedvéért, hiszen magyarul már nem lehet úgy visszaadni, hogy megmaradjon benne a csattanó:
– Mit mond egy cseresznye, amikor meglátja magát a tükörben?A csattanó pedig a válaszban rejlik. Ugyanis ha hangosan kimondjuk a második mondatot a megfelelő hangsúlyozással, megpróbálva teljesen elfeledkezni arról, hogy mit látunk leírva (ez az, ami általában nem megy annak, aki nem élt anyanyelvi környezetben és nem a beszédhez szokott), akkor az pontosan úgy hangzik, mint a ¿Seré esa yo?, vagyis az ’Ez lehetek én?’ mondat. Legalábbis a többségi spanyol változatokban, ahol a c és a z ugyanazt a réshangot jelöli, mint az s. (Ezért írtam az elején, hogy aki csak a sztenderd európai spanyolt ismeri, ahol kétféle „sziszegőhangot” különböztetnek meg, az nem biztos, hogy fogja érteni ezt a poént.)
– Cseresznye, én? (Ez lennék én?)
Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a seré természetesen a ser egyszerű jövő idejű alakja, amelyet jelen idejű lehetőség kifejezésére is használnak – sőt, ma már ebben a szerepben a leggyakoribb.
Az illusztrációt a szerző készítette a Pixabay.com-ról származó képből.
Én sem értettem a poént több perc gondolkodás után sem. Az is lehet, hogy hasonló magyar poént sem feltétlen értene meg mindenki, rémlik, hogy ilyen is volt egyszer.
VálaszTörlésÍrod a végén, hogy jelen idejű valószínűség kifejezésére a leggyakoribb az egyszer jövő idő. Ezek szerint a valódi jövő idő kifejezésére valami mást használnak? Mit használnak helyette? Gondolom, részben a jelen időt, de azt csak akkor lehet, ha valami más (pl. időhatározó) utal arra, hogy a jövőről van szó. Illetve még az ir + a + infinitivo szerkezet ilyen, de úgy tudom, az nem csak egyszerűen jövő időt fejez ki, hanem inkább közeli jövőt, és a szándékot. (Olyasmi talán, mint az angol to be going to.)
Vannak persze magyarul is eléggé erőltetett szóviccek, de azért azokon sem kell több percet gondolkozni, hogy leessen (nálam még nem fordult elő). A spanyolban ez konkrétan a legegyszerűbbek közé tartozik, mondhatni kezdőszint. Mi azért nem értjük, mert nem a beszédből tanultuk meg a nyelvet és leírt szavakat látunk magunk előtt. A magyar szóvicceket azért érted egyből, mert az anyanyelved, amit a beszédből tanultál meg. Ezért ha meghallasz az anyanyelveden egy kifejezést, nem gondolkozol azon, hogy az hány szó és hogy van leírva, csak hallod és érted. Ez ennyit számít, hidd el!
TörlésA második kérdésedre a válasz igen, a beszélt nyelvben a jövő kifejezésére gyakoribb az ir a + inf. körülírás. Azt nem mondom, hogy a futuro simple egyáltalán nem használatos a jövő kifejezésére (sőt, az estar + ger. szerkezettel eléggé bevett, pl. Mañana estaremos presentando en vivo 'Holnap élőben fogunk előadni'), de a kötetlen nyelvben nem annyira elterjedt.