 |
| (Forrás: Wikimedia Commons, CC) |
A spanyolországi Galícia és a lengyel Galicia között van-e összefüggés (az elnevezésében)? Mindennek, van-e köze a zsidósághoz?Olvasónk jól tette, hogy írásban megkülönböztette a két elnevezést, megjegyzendő azonban, hogy egyezményesen éppen fordítva használjuk: a Galícia alakot a közép-európai történelmi területre, a Galicia formát pedig a spanyolországi autonóm régióra. Ennek az az oka, hogy az utóbbi felel meg a spanyol és galiciai névalakoknak, valamint a magyar térképészeti hagyományoknak is. (Ettől függetlenül nagyon sok forrás nem tesz különbséget írásban sem a két név között, és mindkettőt a magyaros kiejtés szerinti Galícia alakban tünteti fel.)
Ami a kérdés második részét illeti, az talán az egyszerűbbik eset – nem valószínű, hogy e neveknek köze lenne a zsidósághoz, de legalábbis nem több, mint bármi másnak. Ezek után csak az eredetükre szorítkozunk. A rövid válasz szintén az, hogy első nekifutásból nincs közük még egymáshoz sem, vagyis csupán véletlen névegyezésről beszélhetünk. De mivel a lengyel-ukrán történelmi régió nevének végső forrása ismeretlen, ezért teljes bizonyossággal még ezt sem állíthatjuk. Ilyenkor mindig azt a szokást követjük, hogy megnézzük egyenként, mit lehet tudni róluk a nyelvtörténeti adatok alapján.
A spanyolországi Galicia neve, amely középkori spanyol szövegekben Gallizia [gallʲídzia] alakban tűnik fel először a 13. században, a latin GALLÆCĬA – korábbi CALLÆCĬA – név folytatója, amely egy ókori kelta nép latin nevéből, a GALLÆCI (CALLÆCI) szóból ered. Ez a GALLÆCUS – melynek tárgyesetéből származik a spanyol gallego és a portugál-galiciai galego – többes számú alakja. A latin népnév minden bizonnyal az ógörög Καλλαϊκoί [kallaikój] átvétele, végső soron pedig vagy egy indoeurópai *kolen- (*kalen-) ’domb, hegy’, vagy pedig egy őskelta *kallī- ’erdő’ jelentésű tőre vezethető vissza a tudomány mai állása szerint.
 |
| Galícia vagy Gácsország 1914-ben (Forrás: Wikimedia Commons, CC) |
A történelmi terület neve, a Galícia viszont már a magyarországi latinban keletkezett, első előfordulása 1206-ból való Galiciæ alakban, és a keleti szláv Галич, latin betűs átírásban Galič (vö. lengyel Halicz és cseh Halič), magyarosan Halics vagy Gácsország latinosított formája. Ez az elnevezés tehát mesterséges latin szóalkotás, és jóval későbbi, mint a spanyolországi régióé, amelyet már az ókorban így neveztek. Sőt, az etimológiáját is figyelembe véve, a spanyol tartomány neve latinosan inkább *Gallécia lenne magyarul. Nos, ez minden, ami tudható erről a két földrajzi névről.
Köszönöm szépen!
VálaszTörlésNagyon szívesen!
TörlésA zsidók egyébként is csak a reconquista után kerültek Halicsba, így egészen biztos nincs közvetlen köze a névhez. Szerintem valami h-g keletszlávtorzulással alakulhatott ki ez a név, és én a magánhangzókban sem lennék biztos, hiszen a szicsgárdistákat holicsánoknak is nevezték Huszton.
VálaszTörléshttp://wangfolyo.blogspot.ch/search/label/Gal%C3%ADcia
Persze, hát a neveknek biztos, hogy semmi köze nincs hozzájuk, ez biztosan állítható. Eleve az csak véletlen, hogy a spanyolban épp Galicia lett, mert szabályosan *Gallecia vagy valami hasonlónak kellene lennie a latin forrásnév alapján. A szlávban is a g- a korábbi, ami egyes nyelvekben zöngés h-vá [ğ] vált. Viszont mivel a Galícia csupán a Galič latinosítása, már ezért sem lehet a két név közvetlen kapcsolatban. Az egybeesés egész egyszerűen annak köszönhető, hogy a Galič nevet a latin alaktani-hangtani sajátosságai miatt így lehetett latinosítani (mivel a latinban nincs [cs]).
TörlésKapcsolat legfeljebb olyan jellegű létezhetne a két név között, ha bebizonyosodna, hogy a legvégső forrásuk ugyanaz az indoeurópai alapnyelvi szó (simán elképzelhető lenne, hogy mondjuk mindkettő töve mondjuk egy 'hegy' jelentésű feltételezett alak volt), de pont ezt nem tudni.
"h-g keletszlávtorzulás" nem volt, ennek az ellenkezője történt: g>ɣ>h hangváltozás bizonyos nyugat(abb)i szláv nyelvekben. Ez az ukránt (ruszint), beloruszt érintette, a lengyelt viszont nem. A folyamat relatíve későn zárult le, ha jól rémlik, a XIV. században. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a régebbi átvételekben, és a helynevekben is ahol pl. a szlovákban, ukránban h van, ott a magyarban g. Halics régi magyar neve, Gács is erre példa...
VálaszTörlésA Wikipedia szerint amúgy Halics nevének egyik magyarázata a kelta eredet, és így köze lenne a spanyolországi Galiciához (továbbá a Galatia, Galaţi, Gallia és Gaul helynevekhez).
VálaszTörlésA Wikipédia etimológiái totál megbízhatatlanok, nem érdemes őket túl komolyan venni.
TörlésCsak egy pici helyreigazítás: Amennyiben a magyar Galícia első előfordulása valóban 1206, a spanyolé pedig 13.sz, akkor semmiképpen nem lehet a spanyol a "sokkal korábbi", hiszen 1206 a 13.század, annak is a legeleje :-) és ez biztos
TörlésAz idézett állítás a középkori spanyol alakváltozatra vonatkozik, de maga a név már az ókorból is dokumentált Gallaecia alakban, így értettem a sokkal régebbit. :) Az viszont nagyon valószínű, hogy a Galícia csak a 13. század elején keletkezett, amikor az akkori király leírta latinosítva a Galics nevet.
TörlésNem biztos, sőt az sem, hogy Galics-ból lett-e Galicia vagy esetleg fordítva. Ismeretes ugyanis egy Gallus Anonymus nevezetű lengyel történetíró, a "Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum" szerzője a 11. sz-ból. Spanyol-magyar összefüggéseken pedig már Kézai Simon krónikája spekulál a 13. században.
TörlésA nyelvészek szerint viszont biztos, hogy a Galicsból lett, a Nyelv és Tudomány portálon volt is egy cikk, amiben leírták, hogyan. Ha jól emlékszem, egyszerűen úgy, hogy a szláv alakhoz hozzátették a latin -ia földrajzinév-képzőt, és mivel a magyarországi latinban nem volt [cs], csak [c], ezért lett Galícia.
TörlésA nyelvészek állításait általában nehéz komolyan venni, hiszen a korabeli latin szöveg ennek az ellenkezőjére utal. Ezért gondolom, hogy a Galics / Halics cs betűs változat a későbbi, a 13.sz elején még nem lehetett ismert. Ugyanis a magyar kronikás Anonymus műve a Gesta Hungarorum latin eredetije, mely a 12. sz végén íródott, betű szerint tartalmazza a Galicia elnevezést. Ellenben a cs-hangot így írja a földrajzi- valamint személynevek esetében:
VálaszTörlésCsanád - Sunad
Munkács - Muncas
Ugocsa - Vgosa
Szerencs - Zerensze / zerenche
Kács - Casu
Ócsád - Ousadu
Kadocsa - Cadusa
Bulcsú - Bulsuu
Szabolcs - Zobolsu
Csongrád - Surungrad
Csepel - Sepel
Csesztreg - Sestureg
Csaba - Soba
Szekcső - Zecuseu
Lapincs - Loponsu
Csák - Sac
stb.
Amikor Anonymus a latin nyelvű munkájában a Halicsi (Nagy)fejedelemség |Galicia| nevét említi, akkor a latin hangkészlethez és helyesírási hagyományokhoz adaptált latin nevét használja (az |-ia| végződés eleve latinalapú toldás), míg a felsorolt esetekben magyar neveket illesztett a szövegbe a korabeli magyar grafematika. A Halotti Beszéd mutatja, hogy ekkor már létezett a latintól független magyar grafematika, és még a jelenkorban is ugyanígy járnánk el idegen nyelvű szövegben: az adott nyelvben létező neveket a közlés nyelvén írnánk le az annak megfelelő helyesírással, míg a le nem fordítható magyar neveket magyar helyesírással hoznánk.
TörlésSzintén latinos alakot használ P. mester a |Lodomer(ia)| ~ |Ladomer(ia)| esetén is, ahol az eredetiben szintén nem /d/ hang van, hanem /gy/, vö. PVL: |Володимерь|. Ügyek neve |Ugek|-ként van írva, Gyalu mint |Gelu| stb., de Anonymus nem |*Logomer(ia)|-t ír, azaz nem az eredeti, illetve annak magyarosított formát hozza, hanem a latinosított, a latin fonetikára és helyesírásra szabott alakot. Ugyanez a helyzet a |Rut(h)enia| és a |Ruscia| helynevek esetén is. Továbbá Szuzdal (PVL: |Суждаль|) nevét sem a magyar nevekkel azonos grafematikával írja. A szókezdő /sz/ magyar helyesírású betét esetén |Z| lenne, vö. |Zobuls(u)| ’Szabolcs’, míg latin alaportográfiában |S|, l. |Saxonia| ’Szászország’. Szuzdal neve ez utóbbit követi: |Susudal|.
Jelzem továbbá, hogy Anonymusnál Szent István neve is a latin alakjában szerepel, mint |Sanctus Stephanus|, sőt Vasvár megnevezése is a latin |Castrum Ferreum|, tehát még a lefordítható magyar nevek esetén is sokszor átvált P. mester latinra.
Halics magyar korabeli nevét elsőként egy 1249-es forrás hozza |Galich| alakban: itt a |ch| biztosítja a /cs/ olvasatot. Az orosz nagyfejedelmi székhellyel azonos nevű település a történelmi Magyarország területén is található: ez a szlovák |Halič|, amely magyar nevének mai alakja |Gács|, és ez a XIV. sz. közepéről kimutatható |Galch| = /Galcs/ formán keresztül lett az eredetibb /Galics/-ból. Bulgáriában is van |Галиче| település, és Szerbiában |Galič| nevű erődítmény. Szóval, ez szerte a szlávságban elterjedt helynév.
Végül a szláv |Galicia| eredetileg nem terület, hanem csupán egy vár(os) neve. Még Anonymusnál is |porta civitatis Galicie| ’Halics városának kapuja’ szerepel. Egész későn lesz belőle területnév már csak Lengyelország újkori felosztásához kapcsolódóan. Az ibériai Galicia pedig mindig is területnév volt.
Köszönjük szépen!
TörlésSajnos nem tudok erre mit mondani, egy szlavista nyelvész vagy történész biztos tudna róla érdemben nyilatkozni. Azt is figyelembe kell venni, persze, hogy ami írásban először megjelenik, természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban a beszédben nem létezhetett. De ez általában csak a népi eredetű, vagyis a beszéd útján elterjedő szavakra igaz, a Galícia viszont nem úgy néz ki, mintha az lenne. De mint írtam is, a végső forrása ismeretlen, tehát ez azt is jelenti, hogy tkp. bármi lehet.
VálaszTörlésLehet, hogy nyelvészek nélkül előbbre jutunk. OHIO államban van egy LONDON nevü kisváros. Számtalan példa van mikor a betelepülő emberek korábbi lakóhelyük nevét adták a birtokba vett új településnek vagy területnek.
VálaszTörlésValóban, de teljesen más az, amikor jól nyomonkövethető és egyértelmű a név keletkezése, mint amikor két egymástól távoli területről van szó, akiknek a lakói valószínűleg sosem találkoztak és még az sem biztos, hogy egyáltalán tudhattak egymás létezéséről. :)
TörlésNagyon érdekes,köszönöm a magyarázatot.Mindig izgatott a két név azokossága.
VálaszTörlésKöszönjük a visszajelzést!
Törlés