Nem gondoltam volna, hogy valaha odáig süllyed az elektronikus újságírás színvonala, hogy egy informatikai témájú cikkben a digitális adattárolási kapacitásra vonatkozó, rendszerint csak „TB”-nek rövidített mennyiséget képesek kiírni betűvel úgy, hogy terrabyte (sic!), de hát ide is eljutottunk.
Ezen felbuzdulva – valamint lelkes olvasónk, Tamás felvetése alapján – nem voltam rest utánajárni a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (francia: Système International d’Unités, SI), hétköznapi nyelven a metrikus rendszerben használt előtagok (prefixumok) forrásának és eredeti jelentésüknek. Bevallom, engem is értek meglepetések – persze pozitív értelemben szólva...
S mint a táblázatból kitűnik, legnagyobb meglepetésemre a pico- (magyar forrásokban piko-) előtag éppen spanyol eredetű (de őszintén szólva a dánra sem nagyon számítottam a femto- és atto- esetében). Nem részleteztem, hiszen itt nem a messzemenő etimológiai fejtegetés volt a cél, de maga a spanyol pico szó is megér egy magyarázatot. Ennek végső forrása az egyébként ókelta eredetű latin beccus – pontosabban ennek tárgyesete, a beccu(m) – ’csőr’, a valószínűleg hangutánzó eredetű (és valamennyi nyugati újlatin nyelvben közös) picar ’csíp, szúr’ ige, esetleg még a latin picus ’fakopáncs, harkály’, ill. pica ’szarka’ szavak hatásával.
A táblázat PDF-változata innen letölthető és szabadon felhasználható. Mindössze annyi kérésem lenne, ha már dolgoztam vele, hogy legyen egy hivatkozás is az eredeti forrásra, erre a bejegyzésre. Az előtagok gyakorlati felhasználására pedig néhány szemléletes példa az Űrkutatás magyarul nevű kiváló ismeretterjesztő csatorna alábbi videójában látható:
Ezen felbuzdulva – valamint lelkes olvasónk, Tamás felvetése alapján – nem voltam rest utánajárni a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (francia: Système International d’Unités, SI), hétköznapi nyelven a metrikus rendszerben használt előtagok (prefixumok) forrásának és eredeti jelentésüknek. Bevallom, engem is értek meglepetések – persze pozitív értelemben szólva...
 |
| (Forrás: El Mexicano / https://en.wiktionary.org) |
S mint a táblázatból kitűnik, legnagyobb meglepetésemre a pico- (magyar forrásokban piko-) előtag éppen spanyol eredetű (de őszintén szólva a dánra sem nagyon számítottam a femto- és atto- esetében). Nem részleteztem, hiszen itt nem a messzemenő etimológiai fejtegetés volt a cél, de maga a spanyol pico szó is megér egy magyarázatot. Ennek végső forrása az egyébként ókelta eredetű latin beccus – pontosabban ennek tárgyesete, a beccu(m) – ’csőr’, a valószínűleg hangutánzó eredetű (és valamennyi nyugati újlatin nyelvben közös) picar ’csíp, szúr’ ige, esetleg még a latin picus ’fakopáncs, harkály’, ill. pica ’szarka’ szavak hatásával.
A táblázat PDF-változata innen letölthető és szabadon felhasználható. Mindössze annyi kérésem lenne, ha már dolgoztam vele, hogy legyen egy hivatkozás is az eredeti forrásra, erre a bejegyzésre. Az előtagok gyakorlati felhasználására pedig néhány szemléletes példa az Űrkutatás magyarul nevű kiváló ismeretterjesztő csatorna alábbi videójában látható:
Nagyon jó ez így egyben kigyűjtve! Engem is a dán eredetű femto- és atto- lep meg leginkább. Az a fura, hogy már többször is foglalkoztam a skandináv számnevekkel, mégsem tűnt fel, hogy ennyire hasonlítanak rájuk ezek az előtagok. Írásban a femto- a svédre hasonlít jobban (ott femton = 15). Egyébként pont a skandináv fem (5) számnév lóg ki a germán számnevek közül a legjobban, fura, hogy -m van a végén. (Angolul az öt five, németül fünf, hollandul vijf, míg svédül, norvégul, dánul is fem.) Ez kicsit a német fünf-höz áll közel, ahol -n- van benne, de az "f" előtt kiejtve ez már az "m"-hez van közelebb, mint az "n"-hez, elvileg labiodentális lesz az "n" kiejtése az utána álló "f" miatt. Talán ebből alakulhatott ki a skandináv fem.
VálaszTörlés(Svédül a 18 arton. Nekem Ayrton Senna nevéről mindig ez a számnév jut eszembe.)
A rekonstruált alapnyelvi alak *penkʷe. A germán nyelvekben a zöngétlen felpattanó zárhangok réshangokká váltak, tehát *p > f, *k > h; viszont a *kʷ vagy szintén f, vagy hw lett. Feltételezni lehet ez alapján a következő változási fokokat: *penkʷe > *femhwe > *femfe > *fimf, ez utóbbit rekonstruálják az ősgermánra.
TörlésEz engem is meglep, hogy két dán is bekerült. Fogalmam sem volt róla. Amit nem értek, hogy miért pont a dánt vették alapul. Nincs vele gond, csak olyan teljesen véletlenszerű választásnak tűnik, ennyi erővel lehetett volna orosz is, vagy mit tudom én.
TörlésTudtommal ezeket egy nemzetközi bizottság találja ki, lehet, hogy éppen egy dán javasolta. De éppoly meglepő a spanyol is ezen az alapon, meg miért pont a pico, akkor már miért nem a poco, ami olaszul is ugyanaz. Biztos valahol utána lehet ezeknek is járni alaposabban, műszaki-történeti szakirodalomban.
TörlésAz atto- és femto- előtagokat Henning Højgaard Jensen* dán fizikus javasolta. Ő valóban jókor volt jó helyen. Mérésüggyel is foglalkozott, valamint tagja is volt az illetékes nemzetközi szabványosítási testületeknek. Az SI-előtagok kapcsán nem elég tetszetős és frappáns szót kitalálni, amelyik minden nyelven (lehetőleg változtatás nélkül) alkalmazható**, még az is szükséges, hogy úgy legyen rövidíthető, hogy a korábbi előtagokkal így se ütközzön. Emiatt is lehetett a dán javaslatnak sikere, hiszen az a és az f mint rövidítés még szabad volt.
Törlés* Google Scholar
** Emiatt a yokto- ~ yotta- kérdéses, hiszen nem minden nyelven áll az ‹y› betű /j/ mássalhangzós szerepben.
A skandinávok más téren is nyomot hagytak a standard tudományos nevezéstanban. A dél-svédországi Ytterby városról 4 kémiai elemet neveztek el, egyet Skandináviáról, egyet Stockholmról, egyet az óészaki mitológiai Thuléról, egyet pedig a finn kémikus Johan Gadolinról, vö. Wikipedia