2011. október 15., szombat

Ñ: a spanyol nyelv jelképe

A Cervantes Intézet madridi székhelye (Forrás)
Az Ñ, ñ a spanyol ábécé (abecedario) tizenötödik betűje, amely az N után következik, így vele egészül ki a nemzetközi latin betűsor. Elnevezése eñe, hangértéke pedig nagyjából megfelel a magyar ny-nek, bár annál valamivel hosszabb. A tetején található hullámvonalat tildének nevezik (a spanyol tilde szó jelentése egyszerűen ’ékezet’, a tildar ’ékez, megjelöl’ igéből képzett főnév, amelynek végső forrása a latin TITULĀRE ige, a TÍTŬLUS, ’felirat, cím, jel, jegy’ szóból). Az ñ betű a spanyol nyelv valódi jelképévé vált, és a Cervantes Intézet logójában is megtalálható.

A dolog izgalmasabb része viszont csak most következik. Vajon spanyol újításról van-e szó, vagy egy igen régi szokás megtartásáról? A történet a középkori latinban kezdődik, ahol elterjedt szokás volt a szövegmásolók (scriptorok) között, hogy hely- és időtakarékosság céljából a leggyakrabban ismétlődő betűket és szavakat úgy rövidítették, hogy az elhagyott betű(ke)t az előttük lévő betű tetejére helyezett – kezdetben inkább vízszintes, majd hajlított – vonalka helyettesítette (pl. QUAM QUÃ ’mint’, ÍNSŬLAĨSULA ’sziget’). Az ñ eredete pontosan egy ilyen rövidítésben rejlik: az -NN- csoportot egyszerűsítették így a középkori latin és óspanyol szövegekben. S mivel a kasztíliai nyelvjárásban a hosszú latin [nn] hang – az [ll]-hez hasonlóan – lágyult (palatalizálódott), a tetején lévő vonal hullámos alakot öltött, jelölve ezzel a megváltozott kiejtést is. Majd ezt a rövidítési módot önálló betűként kezdték el használni (pl. ANNU > año ’év’, CANNA > caña ’nád’, PITINNU > pequeño ’kicsi’). Egy másik elterjedt elmélet szerint a „~” jel valójában egy lapított N betűből lett, amelyet kezdetben a másik N fölé írtak – ez azonban kevésbé valószínű, hiszen a középkori szövegek tanúsága szerint nem csak az -NN-t rövidítették így, és vonalka sem volt mindig hullámos.

Az [ny] hangot tehát innentől kezdve az ñ jelölte a spanyolban, amely viszont nemcsak a latin -NN- folytatása lehet az újlatin nyelvekben, hanem a -GN- és a (magánhangzó előtti) -NE-, -NI- betűkapcsolatok népi kiejtéséből is származhat (pl. LĬGNA > leña ’tűzifa’, ARÁNĔA > araña ’pók’, HISPÁNĬA > España ’Spanyolország’), ezért például a franciában és az olaszban éppen a gn kettős betű jelöli ezt a hangot (ol. Spagna, fr. Espagne), míg a katalán az ny (Espanya), az okcitán és a portugál pedig az nh kapcsolatot választotta a jelölésére (Espanha).

Szellemes ismeretterjesztő videó a spanyol ñ születéséről (angol nyelven)

Láthatjuk tehát, hogy az ñ korántsem valami forradalmi újítás eredménye, hanem egy középkori latin íráshagyomány túlélője, amely a spanyolból bekerült a galiciaiba, illetve más nyelvekbe is, melyekre hatással volt a spanyol írásbeliség a hódítások során; a Franciaországban beszélt kelta breton nyelvben viszont az előző magánhangzó orrhangú ejtését jelöli (pl. Jañ [zsã] ’János’). (Hasonlóképpen keletkeztek egyébként az orrhangú magánhangzókat jelölő portugál ã, õ betűk is, ám ezek csak a hangsúlyos -ã, -ão, -ões szóvégződésekben fordulhatnak elő.)

Mindamellett nagyon kevés szó kezdődik az ñ-nyel (mivel azok a hangcsoportok, amelyekből kialakult, csak magánhangzók között fordulhattak elő a latinban), s ezek is szinte kivétel nélkül jövevényszavak vagy rövidült alakok, a ñoño, -a (< lat. NONNU) ’mamlasz, ostoba, tutyimutyi’ kivételével. A még néhány ismert fogalmat jelölő, ñ-nyel kezdődő szó között említhető a ñoqui (< ol. gnocchi) ’nokedli’, állatnevek közül a ñu ’gnu’ (afrikai antilopféle) és a ñandú ’nandu’ (dél-amerikai struccféle), népnyelvi szavak pl. a ño, ña, ill. ñor, ñora mint a señor ’úr’ és señora ’asszony’ rövidülései.

7 megjegyzés

  1. Ezt az ñ betűt *egykor a japán nyelv latinbetűs átírása során is felhasználták, az ン/ん-t (IPA [m] [n] [ŋ] [ɴ] [̃a]) írták át vele.


    *Eddig csak 19. századi és 20. század eleji könyvekben találkoztam vele.

    VálaszTörlés
  2. Igen, elég sok nyelv átvette utána különböző hangok jelölésére, indián nyelvek, pl. a guaraní, aztán a tagalog (filippínó) nyelvben a ñg a nang [naŋ] birtokosjelző rövid alakja. Szokták még a baszkot is említeni (akik szerint természetesen "baszk eredetű a betű" – érdekes, amikor csak a 16. századtól van egyáltalán írásuk), én azért nem tértem ki rá, mert a mai sztenderd egységesített baszkban (euskara batua) éppen nem használják.

    VálaszTörlés
  3. Pedig: létezik egy kiváló argentin kulturális hetilap (interneten is) - ez a betű a címe! (Az El Clarín nagy napilap hétvégi melléklete gyébként). Hosszabb ideje töprengtem, miért ez a betű a hetilap címe..
    Köszönöm, hogy rájöhettem.

    VálaszTörlés
  4. És hogy miért Bs. As. a nick-nevem, és ez minek a rövidításe? Hát ezt azért könnyebb kitalálni...

    VálaszTörlés

Hozzászólás írásához regisztráció nem szükséges. Kérjük, hogy ne írj névtelenül, válaszd a Név/URL-cím profilt tetszőleges becenév megadásához (az URL-cím kitöltése nem kötelező). A komment beküldéséhez a harmadik féltől származó cookie-k engedélyezése szükséges!