2012. április 29., vasárnap

A kérdések kérdése – a preguntar ige használata

(Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)
Egy korábbi témában olyan igékről volt szó, amelyek magyarul és spanyolul is tárgyasak, azonban bizonyos esetekben részeshatározóval használják őket. Hasonló a preguntar (< lat. PERCŪNCTĀRI vagy PERCONTĀRI) ’(meg)kérdez’ ige is, amelynek tárgya és részeshatározója is lehet, csak éppen nem úgy, ahogyan a nyelvünkben. A magyarban általában kétféleképpen használjuk:
  1. (meg)kérdez valamit valakitől, illetve
  2. (meg)kérdez valakit valamiről.
Mindkét esetben az a közös, hogy van egy dolog, amiről szól a kérdés, és van egy személy, akihez a kérdést intézzük. Azonban míg az első mondatban a dolog az ige tárgya, a személy pedig határozó, addig a második mondatban a dolog a határozó, a személy pedig az ige tárgya.

A spanyolban szintén kétféleképpen használható a preguntar ige, azonban a személyt a magyartól eltérően mindig részeshatározó (complemento indirecto) fejezi ki (sosem tárgy, még ha látszólag annak is tűnne), melyet a személyes névmás részes esete (dativo) jelöl; a dolog pedig ugyanúgy lehet az ige tárgya (complemento directo), illetőleg a por vagy sobre elöljárókkal jelölt állandó határozó (vonzat), ahogy a magyarban is:
  1. preguntar(le) algo a alguien ’megkérdez valamit valakitől’, vagy
  2. preguntar(le) a alguien por/sobre algo ’kérdez valakitől valamiről’.
Azt is megfigyelhetjük, hogy – értelemszerűen – az első esetben az ige tárgyas, a másodikban viszont tárgytalan: Gregorio les preguntó qué había pasado ’Gergely megkérdezte tőlük, mi történt’ vs. Preguntó sobre el estado del tiempo ’Az időjárás állapotáról kérdezett’.

Az senkit se tévesszen meg, hogy a személyes névmások tárgy- és részes esete között csak a harmadik személyben van alaktanilag különbség, tehát például a Me preguntó por el origen y finalidad de ese cubo negro mondatot bár úgy fordítjuk, hogy ’Annak a fekete kockának az eredetéről és céljáról kérdezett engem’ valójában itt a Me részes esetű, tehát a szó szerinti fordítása a mondatnak ’Annak a fekete kockának az eredete és célja iránt kérdezett nekem’.

Hoppá! Itt máris kibukott egy érdekes különbség a spanyol és a magyar között. Először szándékosan csak „határozó”-ról beszéltem a magyar esetében, ugyanis amit a spanyol a részes esettel fejez ki, az a magyarban bár határozó, de nem egészen részeshatározó (hiszen ennek toldaléka -nak, -nek lenne). Az eltérés abból adódik, hogy míg a latinban és az újlatin nyelvekben a ’kérdez’, ’kér’ stb. igék vonzata a cselekvés irányát jelöli, tehát a kérdezett személy célként jelenik meg (ők ’valakinek~valakihez’ kérdeznek), addig a magyarban mint a tőle várt cselekvés (válasz) forrása. E sajátosságnak viszont van némi „hátránya” is, hiszen például a ’Veszek neki egy könyvet’ és a ’Veszek tőle egy könyvet’ mondatokban a ’neki’ és a ’tőle’ jelentéseket is ugyanaz az eset, a dativo fejezi ki, vagyis spanyolul mindkettő úgy hangzik, hogy Le compro un libro. Itt tehát szükséges a szövegkörnyezet is ahhoz, hogy kiderüljön, melyik jelentésről van szó.

A segítségért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

Hozzászólás írásához regisztráció nem szükséges. Kérjük, hogy ne írj névtelenül, válaszd a Név/URL-cím profilt tetszőleges becenév megadásához (az URL-cím kitöltése nem kötelező). A komment beküldéséhez a harmadik féltől származó cookie-k engedélyezése szükséges!