Que/cual és el/la/lo que/cual – hogy használjuk őket?

Sok gondot szokott okozni a spanyolosoknak, hogy mikor kell a que, és mikor az el que, la que, lo que, los que, las que, illetve el cual, la cual, lo cual, los cuales, las cuales vonatkozó névmásokat használni. Látszólag tényleg nagy a káosz, a valóságban azonban természetesen ez sem olyan bonyolult, csupán egy kis rendszerezésre van szükség.

Mindenekelőtt ne felejtsük el, hogy a que és a cual nem ugyanazok, mint a qué és a cuál kérdő névmások, amelyekkel már foglalkoztam korábban (eredetük persze azonos, mindegyikük a latin QUĬD és QUALE folytatása). A nemben és számban ragozhatatlan que alapvetően két eltérő szófajt képvisel: egyrészt vonatkozó névmás, másrészt kötőszó, mindkét esetben több jelentéssel. A számban variálható cual, cuales szintén lehet vonatkozó névmás, illetve határozószó, de használata sokkal korlátozottabb. Nézzük meg, mikor és hogyan használjuk őket, s mielőtt még szó érné a ház elejét, előrebocsátom, hogy a legtöbb béna példa a DRAE-ból származik. :-)

A que és cual, cuales mint vonatkozó névmások

A que „univerzális” vonatkozó névmás, gyakorlatilag szinte bármit jelenthet, amit valamilyen magyar vonatkozó névmással lehet fordítani: ’aki(t)’, ’ami(t)’, ’amely(et)’, ’ahol’, illetve ’amikor’. A többi vonatkozó névmással ellentétben azonban ebben a funkcióban a que önmagában nem állhat, vagyis mindig valamilyen (közvetlen) főnévi előzményt kíván: el libro que estás leyendo ’a könyv, amelyet (amit) olvasol’, el día que llegaste ’a nap, amikor (amelyen) érkeztél’, en el lugar que estés ’azon a helyen, ahol csak vagy’; de nem lehet például olyat mondani, hogy Es muy bueno *que haces ’nagyon jó, amit csinálsz’, mivel nincs főnévi előzmény. Ezzel szemben az ún. összetett vonatkozó névmások, amelyek a határozott névelő és a que kapcsolatából állnak, az el que (hímnem), la que (nőnem) ’(az,) aki(t)/amely(et)’ – többes számuk los que és las que –, valamint lo que ’ami(t)’ (semlegesnem), viszonylag önállóak a mondatban (nem kell, hogy megelőzze őket valamilyen főneves szerkezet), ezeket használjuk kijelölésnél és általában elöljárószóval is.

Ahogy a mutató névmásoknál, itt is igaz az, hogy míg a hím- és nőnemű alakok mindig konkrét főnévi előzményre utalnak, a semlegesnemű lo que teljes névszói kifejezésre, azaz általában tagmondatra, mondatra, szövegrészre. A különbség tehát pontosan ugyanaz, mint ami a magyar irodalmi nyelvben az ’amely(ek)’ és az ’ami’ között van. A fenti példamondatunk tehát helyesen Es muy bueno lo que haces. További példák az összetett vonatkozó névmások használatára kijelölő szerepben: La que está en la foto, es mi amiga ’Aki a fényképen van, a barátnőm’; ¿Es el castellano o el gallego, el que usas más? ’A kasztíliai, vagy a galiciai az, amelyet többször használsz?’ Ebben a mondatban szintén helytelen lenne az el que helyett csak a que használata, hiszen az utóbbi nem lát el kijelölői funkciót, vagyis csak a közvetlen előzményére, a gallego főnévre vonatkozna, így pedig nem lenne értelme a mondatnak – hiszen így tulajdonképpen meg is válaszoltuk, amit kérdeznénk (ti. az ¿Es el castellano o el gallego que usas más? jelentése kb. ’A spanyol az, vagy a galiciai, mely utóbbit többet használod?’ lenne). Az összetett vonatkozó névmások elöljárós használata elterjedt abban az esetben, amikor egyébként nem lenne szükséges a kijelölés, azonban nem kötelező érvényű: La casa en (la) que vivimos ’A ház, amelyben élünk’.

Az el cual, la cual, lo cual, los cuales, las cuales hasonló funkciót tölt be, mint a que-vel alkotott összetett vonatkozó névmások, azzal a különbséggel, hogy ezek – rendhagyó módon – hangsúlyosak, tehát azokban az esetekben használatosak, amikor az előzményt ki akarjuk hangsúlyozni: Esa era su opinión, de lo cual no disiento ’Ez volt a véleménye, amitől nem állok el’ (itt a lo cual tehát nem az opinión főnévre, hanem a teljes előző tagmondatra vonatkozik); Tuvo cuatro hijos, al más joven de los cuales he conocido yo ’Négy fia született, akik közül a legifjabbat ismertem (meg) én’.

(Forrás: El Mexicano)

A cual, cuales önállóan – névelő nélkül – hasonlító vonatkozó névmásként (pronombre correlativo) funkcionál, általában a tal, tales névmásokkal párban, az ’amilyen (... olyan) ~ ahogy (... úgy)’, jelentésben: Cuales palabras te dicen, tal corazón te ponen ’Amilyen szavakkal illetnek, irántad oly szívvel éreznek’ (mondás); Cada cosa sin engaño se muestra cual es ’Minden dolog csalás nélkül mutatja önmagát’ (mondás); tal cual ’úgy, ahogy’ [kevésbé, közepes mértékben].

A cual – ma már csak az irodalmi/költői, illetve a választékos nyelvben – előfordulhat továbbá vonatkozó határozói szerepben, ez esetben a como ’mint, ahogy’ határózószóval egyenértékű: Pronto nos hemos de ver los dos cual (como) deseamos ’Hamarosan látnunk kell egymást kettőnknek, ahogy kívántuk’; Traía el aire grave, cual si (como si) fuese a tratar de negocios ’Komoly hangulatban volt, mintha üzletről akart volna tárgyalni’.

A que mint kötőszó

A que a másik fő funkcióját tekintve kötőszó, amelynek szintén többféle jelentése lehetséges a szövegkörnyezettől függően. Tekintsük át az alábbiakban, hogy melyek a legáltalánosabbak.

Leggyakoribb jelentése ’hogy’, azonban a magyarral ellentétben a mai spanyolban, amennyiben alanyi vagy tárgyas alárendelt mellékmondatot vezet be, nincs vessző a ’hogy’ előtt: Quiero que estudies ’Azt akarom, hogy tanulj’; Recuerda que eres mortal ’Emlékezz, hogy halandó vagy’; Es imposible que lo olvide ’Lehetetlen, hogy elfelejtse(m)’; Tanto rogó, que al fin tuve que perdonarle ’Annyira könyörgött, hogy a végén meg kellett bocsátanom neki’.

Gyakori szerepe még, hogy „főmondat nélküli mellékmondatokat” vezet be, általában kötőmódú igével; tipikusan ilyenek a kívánságot, óhajt kifejező, felszólító jellegű mondatok. Az ilyen esetekben nem fordítjuk magyarra a que kötőszót: Que vengas pronto ’Gyere hamar’ (szó szerint: ’Hogy jöjj hamar’); Que te diviertas ’Érezd jól magad’ (szó szerint: ’Hogy szórakozz’); ¡Que sea yo tan desdichado! ’Hogy én ennyire szerencsétlen legyek!’.

Összehasonlító kötőszóként középfokú melléknévvel, illetve a más (< lat. MAGIS) ’inkább’ és a menos (< lat. MĬNUS) ’kevésbé’ szavakkal jelentése ’mint’: Más quiero perder la vida que la honra ’Inkább akarom elveszteni az életem, mint a becsületem’; Pedro es mejor que tú ’Péter jobb, mint te’.

Tagadó mellékmondatban az y ’és’ kötőszónak felel meg, de ellentétes – s egyfajta nyomatékosító – értelemben (’és nem’, ’nem pedig’): Justicia pido, que no gracia ’Igazságot kérek, és nem kegyelmet’; Suya es la culpa, que no mía ’Az ő bűne [Övé a bűn], nem pedig az enyém’. A sí ’igen’ és a no ’nem’ határozószókkal nyomatékósító szerepű: Sí que lo haré ’Igenis meg fogom csinálni [azt]’; No, que no lo haré ’Nem, (és) nem fogom megtenni’. Ismétlődő igealakok közé ékelődve gyarapító szerepű: dale que dale ’rajta, rajta’ (szó szerint: ’adj neki, adj neki’); va que va ’megy, megy’, ’megyeget’.

Szintén helyettesítheti a porque ’mert’, pues ’hát, hiszen’ okhatárózói kötőszókat: Lo hará, sin duda, que ha prometido hacerlo ’Megteszi, kétségtelen, hisz megígérte, hogy megteszi’. Ugyanitt említendő még az es que (szó szerint: ’az van, hogy...’) kifejezés, amellyel sokszor találkozhatunk a kötetlen nyelvben. Ennek jelentése ’ugyanis’, ’tudniillik’, ’az a helyzet’: No lo compro, gracias. Es que no me gusta ’Nem veszem meg, köszönöm. Ugyanis nem tetszik’; ¿Está Inés? – No, es que está enferma ’Itt van Ágnes? – Nem, tudniillik beteg’. (A kifejezés valószínűleg a la razón / el motivo es que ’az az oka, hogy ...’, la verdad es que ’az az igazság, hogy...’ stb. magyarázó szerkezetek rövidüléséből önállósult.)